A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-27 / 13. szám
ját", addig „a dél-szlovákiai barkó falvak továbbra is határszéli, peremhelyzetben alkotnak külön színfoltot Szlovákia magyar nemzetiségének térképén". A GYOMOR TÉRKÉPE Nálunk a kisvendéglők és az önkiszolgáló éttermek a legkeresettebbek. Nemcsak az olcsóbb ételek miatt, hanem azért is, mert ott nem kell annyit várakozni. Ha van is tolongás, csak az utóbbi helyeken. Ott a sorban állás is megszokott, de az senkit sem bosszant, gyorsan megy minden. Én azonban most nem az említett éttermek forgalmáról akarok írni, hanem étel- és leveskülönlegességeikről. Az utazó embernek ugyanis nemcsak földrajzi értelemben van térképe, hanem a gyomra szerint is. A múló évekkel rájön, hogy kitűnő tepertős vagy sültkolbász-darabkákkal megszórt juhtúrós sztrapacskát a rimaszombati (Rim. Sobota) Optima önkiszolgáló büfében lehet enni, s a losonci (Lučenec) Detvanban a reszelt máj ízének nincs párja, és igazán jó ízű káposztavagy bableves a žarnovicei autóbusz-pályaudvar büféjében kapható. Ha viszont finom libamáj-pörköltet kíván meg az ember, akkor Dunaszerdahelynek (Dun. Streda) vegye az irányt, s a Bihari Étterembe nyisson be. Komárom (Komárno) egyik szűk utcácskájának a büféjében meg a pacalleves a nagyszerűen elkészített étel, mérsékelten fűszeres és csípős, pacal is van benne elég, nem kell kihalászni a levesből. Királyhelmecen (Kráľ. Chlmec), az Akác Étteremben a kirántott húst készítik mesterien, Kassán (Košice) a főtt füstölt csülköt, Szapon a pikáns ízű halászlét, és sorolhatnám még hosszan azokat a helyeket, ahol nem az étel különlegessége, hanem elsősorban az íze csábító! Tehát oda szívesen utazik az ember... A teljes kép kedvéért folytathatnám azoknak a helyeknek a felsorolását is, ahol például nem szabad pacalpörköltet rendelni, mert ehetetlen, húslevest, mert inkább hideg, mint langyos, párizsi szeletet, mert kemény, mint a csizmatalp, sertéspörköltet, mert mutatóba sincs benne egy sovány darabka, és bécsi szeletet, mert mintha homokba mártották volna bele, csikorog az ember fogai között. Ezeket a helyeket messziről elkerüli az utazó. S van egy olyan csárda is Dél-Szlovákia középső részén, amelynek a nevét elővigyázatosságból nem árulom el. Ott ugyanis egy nagyobb méretű fényképezőgép asztalra történő kirakásával azt éri el az ember, hogy prézliből egérfarknyi vékony szálat sodorva két adag kirántott húst kötnek össze egy adagba csodálkozás vagy félelem hatására, s ha megjelölném, hol ilyen nagyvonalúak a szakácsok, legközelebb már minden újságíró ott állna meg, akinek megdöbbenést keltő, hatalmas testű fényképezőgépe van ... MÁCS JÓZSEF MÉRY GÁBOR felvétele A KIÁLLÍTÁSOK VÁROSÁBAN Brnoban, a neves Vásárvárosban február 25-e és március 3-a között ismét sokszorosára növekedett a forgalom. Nemcsak Csehszlovákiának, hanem a nagyvilágnak is számos részéből jöttek ide emberek, hogy megtekintsék a SALIMA, az EMBAX-PRINT, az INTRAMA, az INTECO és a ARBIEN néven megrendezett nemzetközi kiállításokat. A SÄLIMA — az élelmiszeripar termékeit, az EMBAX-PRINT — a csomagolás- és a nyomdatechnika, az INTRAMA — az anyagmozgató és raktározási technika, az INTECO — a kereskedelem és vendéglátóipar berendezéseit, az ARBIEN — a kirakatrendezők munkáját és eszközeit szemléltette, illetve mutatta be. Az öt kiállítás — ha látszólag szerteágazónak tűnt is — a témáját és az eszközeit tekintve összefüggött és kiegészítette egymást. Az A, B, C, D, és a G pavilonban kiállított SALIMA termeiben például nemcsak az élelmiszeripar egy-egy kiváló terméke ragadta meg a látogatók figyelmét, hanem felfigyeltek arra is, hogy a kiállított termékek milyen címkét viselnek, hogyan vannak csomagolva, miként lehet őket szállítani és raktározni, no és nem utolsósorban hogyan lehet a különféle termékeket az üzletek kirakataiban ízlésesen és vonzóan bemutatni. A SALIMA megtekintése után az említett témáról, illetve szakterületről az EMBAXPRINT. az INTRAMA, INTECO és az ARBIEN kiállító termeiben látottak adtak szemléltető és kielégítő magyarázatot. A legnagyobb érdeklődés a SALIMA, illetve az élelmiszeripar termékeit felvonultató kiállítást övezte. Érthetően, hiszen itt összesen 35 ország mutatta be, hogy milyen — a világpiacon versenyképes — élelmiszeripari terméket gyárt, és ajánl megvételre. E kiállításon Csehszlovákiát 104 üzem, szövetkezet és vállalat képviselte. De jelentős számú kiállítóval vett részt a SALIMÁ-n Franciaország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Görögország, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc és több más ország. A csomagolás- és a nyomdatechnikát bemutató kiállításon tizenhat, az anyagmozgató és raktározási technikát bemutató kiállításon nyolc, a kereskedelem és vendéglátóipar berendezéseit bemutató kiállításon tíz ország képviseltette magát, és mutatta be kiváló termékeit. A Vásárváros tehát ismét sok látnivalót tartogatott vendégeinek. A kiállítások elsősorban a szakembereknek nyújtottak újat, mondtak sokat, és voltak tanulságosak. De sokat mondtak és látványosak voltak a nagyközönség tagjainak is, akik mindenekelőtt a vásárló, illetve a fogyasztó szemével nézték és minősítették a kiállított tárgyakat. A látogatók egyforma érdeklődéssel szemlélték mind a hazai, mind a külföldi kiállítók termékeit. Közben viszonyítottak. Azt láttuk, hogy a csehszlovák termékek igen széles skálán mozognak és a világpiacon is versenyképesek. A pavilonok mindegyikében számos dicsérő jelzőt hallottunk. Az elismerő szavak a csehszlovák konzerveket, a gyümölcsöt és zöldséget, valamint a hús- tej- és sütőipari termékeket illették. A sok egyéb mellett szinte mindenkinek megragadta a figyelmét a Laktos nevű — szipókával ellátott — kartondobozos csomagolású negyedliteres tej. Azt hiszem, alig túlzott az a látogató, aki az egy korona ötven filléres áron forgalmazott termék láttán ezeket mondta: „Végre, hogy ilyen csomagolásban megjelent piacunkon a tej. A negyedliteres tej bizonyára hamar népszerűvé válik. Csak legyen belőle elegendő ... Nálunk talán ez lesz a legkedveltebb „üdítő ital" és a korszerű táplálkozás egyik legkeresettebb terméke ... Hús- tej- és sütőipari termékeink közül már az elmúlt évben is számos kapott aranyérmet. A Laktos is aranyat érdemelne ..." A kiállításon a prágai Koospol külkereskedelmi vállalat vezetői arról tájékoztatták az újságírókat, hogy Csehszlovákia élelmiszeripari termékei mely országokba jutnak el, és hol, milyen fogadtatásban részesülnek. Elmondták, hogy a negyven éve alakult Koospol jelenleg mintegy hétezer vállalattal A kiállítás pavilonjai madártávlatból tart kereskedelmi kapcsolatot, és mintegy 130 országba szállít csehszlovák élelmiszeripari termékeket. A szocialista országok közül a Szovjetunióban, Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban és a Lengyel Népköztársaságban, a nem szocialista országok közül a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában, Svájcban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Japánban az Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában a legkeresettebbek a csehszlovák élelmiszeripar termékei. Eljutnánk áruink a fejlődő országokba is. Közülük többek között Mexikó, Libanon, Argentína, Venezuela, India, Brazília, Kolumbia, Afganisztán, Nicaragua, Angola, Mozambik, Etiópia és Singapur ismeri és kedveli Csehszlovákia számos élelmiszeripari termékét. A kiállításon bemutatott tárgyak, termékek, és a kiállításon kapott információk azt fejezték ki, hogy Csehszlovákia nem tartozik ugyan a mezőgazdasági alapanyagok és termékek legnagyobb exportőrei közé, néhány hagyományos árucikk (cukor, sör, komló, maláta és több más termék) kivételével. mégis igen jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolít le, és termékei révén a világpiacon is jó névnek örvend. Az ország üzemei, vállalatai és szövetkezetei a KGST komplex programjának elveihez igazodva dolgoznak, egyben érvényesítik a CSKP-nak a mezőgazdaság intenzifikálására és az ország élelmiszerekkel történő önellátására vonatkozó irányvonalát. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek 13
