A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-27 / 13. szám

ját", addig „a dél-szlovákiai barkó falvak továbbra is határszéli, peremhelyzetben alkotnak külön színfoltot Szlovákia ma­gyar nemzetiségének térképén". A GYOMOR TÉRKÉPE Nálunk a kisvendéglők és az önkiszolgá­ló éttermek a legkeresettebbek. Nemcsak az olcsóbb ételek miatt, hanem azért is, mert ott nem kell annyit várakozni. Ha van is tolongás, csak az utóbbi helyeken. Ott a sorban állás is megszokott, de az senkit sem bosszant, gyorsan megy min­den. Én azonban most nem az említett éttermek forgalmáról akarok írni, hanem étel- és leveskülönlegességeikről. Az uta­zó embernek ugyanis nemcsak földrajzi értelemben van térképe, hanem a gyomra szerint is. A múló évekkel rájön, hogy kitűnő tepertős vagy sültkolbász-darab­­kákkal megszórt juhtúrós sztrapacskát a rimaszombati (Rim. Sobota) Optima önki­szolgáló büfében lehet enni, s a losonci (Lučenec) Detvanban a reszelt máj ízének nincs párja, és igazán jó ízű káposzta­vagy bableves a žarnovicei autóbusz-pá­lyaudvar büféjében kapható. Ha viszont finom libamáj-pörköltet kíván meg az em­ber, akkor Dunaszerdahelynek (Dun. Stre­da) vegye az irányt, s a Bihari Étterembe nyisson be. Komárom (Komárno) egyik szűk utcácskájának a büféjében meg a pacalleves a nagyszerűen elkészített étel, mérsékelten fűszeres és csípős, pacal is van benne elég, nem kell kihalászni a levesből. Királyhelmecen (Kráľ. Chlmec), az Akác Étteremben a kirántott húst készítik mes­terien, Kassán (Košice) a főtt füstölt csül­köt, Szapon a pikáns ízű halászlét, és sorolhatnám még hosszan azokat a helye­ket, ahol nem az étel különlegessége, hanem elsősorban az íze csábító! Tehát oda szívesen utazik az ember... A teljes kép kedvéért folytathatnám azoknak a helyeknek a felsorolását is, ahol például nem szabad pacalpörköltet rendelni, mert ehetetlen, húslevest, mert inkább hideg, mint langyos, párizsi szele­tet, mert kemény, mint a csizmatalp, ser­téspörköltet, mert mutatóba sincs benne egy sovány darabka, és bécsi szeletet, mert mintha homokba mártották volna bele, csikorog az ember fogai között. Eze­ket a helyeket messziről elkerüli az utazó. S van egy olyan csárda is Dél-Szlovákia középső részén, amelynek a nevét elővi­gyázatosságból nem árulom el. Ott ugyan­is egy nagyobb méretű fényképezőgép asztalra történő kirakásával azt éri el az ember, hogy prézliből egérfarknyi vékony szálat sodorva két adag kirántott húst kötnek össze egy adagba csodálkozás vagy félelem hatására, s ha megjelölném, hol ilyen nagyvonalúak a szakácsok, leg­közelebb már minden újságíró ott állna meg, akinek megdöbbenést keltő, hatal­mas testű fényképezőgépe van ... MÁCS JÓZSEF MÉRY GÁBOR felvétele A KIÁLLÍTÁSOK VÁROSÁBAN Brnoban, a neves Vásárvárosban február 25-e és március 3-a között ismét sokszoro­sára növekedett a forgalom. Nemcsak Cseh­szlovákiának, hanem a nagyvilágnak is szá­mos részéből jöttek ide emberek, hogy meg­tekintsék a SALIMA, az EMBAX-PRINT, az INTRAMA, az INTECO és a ARBIEN néven megrendezett nemzetközi kiállításokat. A SÄLIMA — az élelmiszeripar termékeit, az EMBAX-PRINT — a csomagolás- és a nyomdatechnika, az INTRAMA — az anyag­­mozgató és raktározási technika, az INTECO — a kereskedelem és vendéglátóipar beren­dezéseit, az ARBIEN — a kirakatrendezők munkáját és eszközeit szemléltette, illetve mutatta be. Az öt kiállítás — ha látszólag szerteágazó­nak tűnt is — a témáját és az eszközeit tekintve összefüggött és kiegészítette egy­mást. Az A, B, C, D, és a G pavilonban kiállított SALIMA termeiben például nemcsak az élel­miszeripar egy-egy kiváló terméke ragadta meg a látogatók figyelmét, hanem felfigyel­tek arra is, hogy a kiállított termékek milyen címkét viselnek, hogyan vannak csomagolva, miként lehet őket szállítani és raktározni, no és nem utolsósorban hogyan lehet a különfé­le termékeket az üzletek kirakataiban ízlése­sen és vonzóan bemutatni. A SALIMA megtekintése után az említett témáról, illetve szakterületről az EMBAX­­PRINT. az INTRAMA, INTECO és az ARBIEN kiállító termeiben látottak adtak szemléltető és kielégítő magyarázatot. A legnagyobb érdeklődés a SALIMA, illet­ve az élelmiszeripar termékeit felvonultató kiállítást övezte. Érthetően, hiszen itt össze­sen 35 ország mutatta be, hogy milyen — a világpiacon versenyképes — élelmiszeripari terméket gyárt, és ajánl megvételre. E kiállí­táson Csehszlovákiát 104 üzem, szövetkezet és vállalat képviselte. De jelentős számú kiállítóval vett részt a SALIMÁ-n Franciaor­szág, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Görögország, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Svájc és több más ország. A csomagolás- és a nyomdatechnikát be­mutató kiállításon tizenhat, az anyagmozga­tó és raktározási technikát bemutató kiállítá­son nyolc, a kereskedelem és vendéglátóipar berendezéseit bemutató kiállításon tíz or­szág képviseltette magát, és mutatta be kiváló termékeit. A Vásárváros tehát ismét sok látnivalót tartogatott vendégeinek. A kiállítások elsősorban a szakemberek­nek nyújtottak újat, mondtak sokat, és voltak tanulságosak. De sokat mondtak és látvá­nyosak voltak a nagyközönség tagjainak is, akik mindenekelőtt a vásárló, illetve a fo­gyasztó szemével nézték és minősítették a kiállított tárgyakat. A látogatók egyforma érdeklődéssel szem­lélték mind a hazai, mind a külföldi kiállítók termékeit. Közben viszonyítottak. Azt láttuk, hogy a csehszlovák termékek igen széles skálán mozognak és a világpi­acon is versenyképesek. A pavilonok mindegyikében számos dicsé­rő jelzőt hallottunk. Az elismerő szavak a csehszlovák konzerveket, a gyümölcsöt és zöldséget, valamint a hús- tej- és sütőipari termékeket illették. A sok egyéb mellett szinte mindenkinek megragadta a figyelmét a Laktos nevű — szipókával ellátott — kartondobozos csoma­golású negyedliteres tej. Azt hiszem, alig túlzott az a látogató, aki az egy korona ötven filléres áron forgalma­zott termék láttán ezeket mondta: „Végre, hogy ilyen csomagolásban megjelent pi­acunkon a tej. A negyedliteres tej bizonyára hamar népszerűvé válik. Csak legyen belőle elegendő ... Nálunk talán ez lesz a legked­veltebb „üdítő ital" és a korszerű táplálkozás egyik legkeresettebb terméke ... Hús- tej- és sütőipari termékeink közül már az elmúlt évben is számos kapott aranyérmet. A Lak­tos is aranyat érdemelne ..." A kiállításon a prágai Koospol külkereske­delmi vállalat vezetői arról tájékoztatták az újságírókat, hogy Csehszlovákia élelmiszer­­ipari termékei mely országokba jutnak el, és hol, milyen fogadtatásban részesülnek. Elmondták, hogy a negyven éve alakult Koospol jelenleg mintegy hétezer vállalattal A kiállítás pavilonjai madártávlatból tart kereskedelmi kapcsolatot, és mintegy 130 országba szállít csehszlovák élelmi­­szeripari termékeket. A szocialista országok közül a Szovjetuni­óban, Magyarországon, a Német Demokrati­kus Köztársaságban és a Lengyel Népköztár­saságban, a nem szocialista országok közül a Német Szövetségi Köztársaságban, Angli­ában, Svájcban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Japán­ban az Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában a legkeresettebbek a csehszlo­vák élelmiszeripar termékei. Eljutnánk áruink a fejlődő országokba is. Közülük többek között Mexikó, Libanon, Ar­gentína, Venezuela, India, Brazília, Kolumbia, Afganisztán, Nicaragua, Angola, Mozambik, Etiópia és Singapur ismeri és kedveli Cseh­szlovákia számos élelmiszeripari termékét. A kiállításon bemutatott tárgyak, termé­kek, és a kiállításon kapott információk azt fejezték ki, hogy Csehszlovákia nem tartozik ugyan a mezőgazdasági alapanyagok és ter­mékek legnagyobb exportőrei közé, néhány hagyományos árucikk (cukor, sör, komló, maláta és több más termék) kivételével. mégis igen jelentős külkereskedelmi forgal­mat bonyolít le, és termékei révén a világpi­acon is jó névnek örvend. Az ország üzemei, vállalatai és szövetke­zetei a KGST komplex programjának elve­ihez igazodva dolgoznak, egyben érvényesí­tik a CSKP-nak a mezőgazdaság intenzifiká­­lására és az ország élelmiszerekkel történő önellátására vonatkozó irányvonalát. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom