A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-27 / 13. szám

Jelentőségének és szerepének megfelelő arányban volt ünnepélyes s egyben alkotóan munkajellegé a Csemadok Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási konferenciája kül­dötteinek februári tanácskozása. Az ünnepé­lyességet tükrözték az arcok is. amelyek között egyaránt volt gazdag élettapasztala­tokról tanúskodó idősebb, erőt, teherbírást sugárzó középnemzedék-beli és lendületes tenniakarást kifejező fiatal. Asszonyok és férfiak, lányok és legények, anyák és édes­apák; s nagyszülők is: több mint 150 tagú embercsokor, a járás nyolcvan helyi szerve­zete tagságának (7 142) színes tükörképe, amelyet méltó keretbe foglalt a Szakszerve­zetek Járási Tanácsa újonnan épült székhá­zának impozáns tanácskozóterme. A munkajelleget a megfontolt szavak, a A MEGÚJULÁS KEZDETE A CSEMADOK MEGFONTOLTAN Február 13-án tartotta meg IX. konferen­ciáját a Csemadok kassai (Košice) városi bizottsága. A konferencián jelen volt az SZLKP VB delegációja is. A konferencián megjelent a Csemadok KB küldöttsége, dr. Lukács Tibor vezető titkárral az élen. A konferenciát Rácz Gusztáv, a Csemadok VB elnöke nyitotta meg. Ezt követően a VB elnökségének beszámolóját Kollár Péter mérnök, a VB titkára terjesztette elő. Az elmúlt két esztendő értékelése arról tanúskodik, hogy a korábbi időszak vissza­esését, a szervezeti élet különböző hiányos­ságait fokozatosan fölváltotta a rendszeres munka, s a szervezeti élet megújulása. Lé­nyeges volt ebből a szempontból a tagsági bázis megújítása, az egyes körzeti szerveze­tek aktivizálása révén. A kilencedik városi konferencia beszámo­lója megállapította, hogy jelenleg a négy • Öt éve, 1982. április 17—18-án tartot­ta a Csemadok XIII. Országos Közgyűlését. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában — mintegy ötszáz küldött részvételével — meg­tartott tanácskozáson részt vett párt- és állami küldöttséget Ján Gregor, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának alel­­nöke vezette. A közgyűlésen elhangzott be­szédében Ján Gregor elvtárs egyebek között ezeket mondta: „a magyar nemzetiségű dol­gozók körében végzett kulturális és népmű­velő munkában a Csemadok-nak pótolhatat­lan szerepe van, mert tevékenységével hoz­zájárul a magyar nemzetiségű dolgozók szo­cialista tudatának megszilárdításához, a szo­cialista életstílus további térhódításához. A szocialista Csehszlovákiában a nemzetek és a nemzetiségek testvéri megértésben élnek, vállvetve munkálkodnak a fejlett szocialista társadalom további építésén. Szem előtt kell mét a XX. Jókai Napokon találkoztunk, ahol Schiller: Haramiák című drámáját játszották. Igaz ugyan, hogy ezzel az előadással kapcso­latban a vélemények megoszlottak. Más volt a véleménye a zsűrinek, más az együttesnek és más a közönségnek. Előfordul ilyesmi a színház világában. A lényeg az, hogy a társu­lat nem „csak" a Jókai Napok kedvéért próbál és játszik, hanem mások, és önmaguk örömére. A Dankó FSsta c. zenés játékot ötvenkét alkalommal játszották el a környező falvakban és természetesen vagy tizenötször otthon. Az érsekújvári színjátszó csoport legutóbbi bemutatója három egyfelvonásos kabaré volt. A XXIII. Jókai Napok közönsége nagy szeretettel fogadta a mindannyiunk áltat is­mert Holdkórost és a Vonósnégyest. Szerep­lésük ebben a műfajban kissé szokatlan volt színházi versenyünkön. Bevallom, többen kétkedéssel fogadták a Jókai Napok műso­rában ezt a műfajt. De az előadás után felzúgó taps bizonyította, hogy ez is színház, ezt is ápolni kell. Az együttes magját az idősebb generáció alkotja. A fiatalok sajnos csak egy-két idényt dolgoznak, aztán továbbállnak. Valamennyi szereplő nevét felsorolni lehetetlenség. Zá­­horszký Elemér és Boleman Iván neve mellé azonban idekívánkozik még néhány név, Plichta Péteré és Tiboré. Reményi Aladáré, Horváth Margité és Kovács Mihályé, akit már sok főszerepben láthattunk. Az együttesnek szépen kiépített kosz­tüm-raktára is van, kielégíti a szlovákiai ma­gyar együttesek kosztüm-igényeit. Sajnos az ingyenes kölcsönzésnek is van hátránya. A kikölcsönzött ruha nem mindig kerül vissza a gazdájához... S hogy mik a tervek? Már folynak a pró­bák. Ha minden jól megy. tavasszal bemu­tatják Július Baró-lvan: Ketten című színmű­vét. MOLNÁR LÁSZLÓ A Csemadok Érsekújvárt Helyi Szervezete és a Szakszervezetek Művelődési Házának Az együttes rendezője Záhorszky Elemér, egy ízig-vérig színházi ember, aki a színpa­dot minden létező műfajában szereti és elismeri. Legközelebb azonban a zenés szín­ház áll hozzá, s ezen belül az operett, a revü, az esztrád. 1969-ben vált hivatásos műked­velővé, s azóta az intézmény elismert dolgo­zója. Sokan ismerik őt a hazai és a külföldi hivatásos művészvilágban, hiszen Érsekújvár (Nové Zámky) nincs híján a színházi produk­cióknak. Érsekújvár lakosai ezt igénylik, igé­nyeiknek eleget kell tenni. Érsekújvárban 1909 óta majdnem meg­szakítás nélkül működik az amatőr színját­szás. Játszottak szindarabot, operettet; ne­vezetesek voltak a „kedd -esték", amikor az ismert operett-melódiák előadója mellett a kabaré tolmácsolói is megszólaltak. A jelen­legi együttes munkája a Csemadok alakulá­sával egyidős. Évente tartottak bemutatót, s a. kulturális brigádok szervezéséből is kivet­ték részüket. Záhorszky Elemér első szerepét az együt­tesben 1950-ben a Dandin Györgyben alakí­totta. Ezt az előadást Boleman Iván rendezte. Vele találkozhattunk a Jókai Napok zsűrijé­ben is. Az együttes évente tart bemutatót. A be­mutatott produkciókat helyszűke miatt nem lehet felsorolni. Említést érdemel azonban a Ludas Matyi, a Mélyek a gyökerek, a Uliomfi. a Mélyszántás, a Luxemburg grófja, a Nagy műtét, a Mielőtt a kakas megszólal, a Szabin nők elrablása stb. Az együttes repertoárjában szerepel klasz­­szikus és kortárs, zenés és prózai alkotás, komoly és könnyű műfaj. Az újváriak ezért is színjátszó együttese szeretik őket, s ezért igénylik évről-évre, hivatásos köszínház hiányában, a rendszeres előadásokat. Átlag 40—50 ismétlése van egy-eg'y bemutatónak, s ami a legszebb és legérdekesebb, hogy otthon, a hazai színpa­don 10—15 előadásra is sor kerül — teltház előtt. Jelenet Schiller: Haramiák c. előadásából Nagy siker volt a Charley nénje 1970-ben, s ebben az időben tapsolhatott a közönség Gombaszögőn, az Országos Kulturális Ün­nepségen a Régi mániám című operett-revü­­nek. Az együttesre mindig jellemző volt a nagy tömegek mozgatása. A János Vitéz­ben, mellyel 1976-ban részt vettek a XIII. Jókai Napokon is, közel 100 szereplő volt. Az együttes 1977-ben ismét kirándult a komoly műfajba. A Jókai Napokon eljátszot­ták Dosztojevszkij Félkegyelmű című művét. A központi versenyünkön az együttessel is-Záhorszký Elemér, az együttes rendezője és színésze BEMUTATOM ŐKET 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom