A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-06 / 10. szám
/ vei sikerült legyőznie a szörnyet. Egy bárányt hozott magával, s az állatot behajtotta a sárkány szájába. A feláldozott bárány bundáját azonban előzőleg alaposan bekente kénnel. A kén hatására a sárkány nagyon szomjas lett, s elkezdte inni a Visztula vizét. Addig ivott, míg szét nem pukkadt. Győzelme örömére Krak várost alapított, így jött létre Krakkó. Évszázadokon keresztül (a X. századtól a XII. századig) Lengyelország fővárosa volt. Itt épült fel a királyi vár, a Wawel. Már 1364-ben volt felsőoktatási intézménye a városnak, ekkor alapították a Királyi Akadémiát, melyet később Jagelló Egyetemnek náveztek el. Ma Krakkó 12 főiskolájának, egyetemének 20 000 hallgatója van. Valószínűleg mindannyian tudják, hogy Krakkó középkori diákjai között ott volt Kopernikusz, az az ember, aki megállította a Napot és mozgásba hozta a Földet. A legendák szerint ebben a városban diákoskodott a híres-nevezetes doktor Faust is. A város hajdani dicsőségéről tanúskodnak a gazdagon díszített gyönyörű gótikus és reneszánsz házak, a híres Rynok, a Pod Krzystofory palota, a megerősített városfal maradványai, továbbá a Flórián- és a Barbakan-kapu, de mindenekelőtt az egész világon ismert gótikus Szűz Mária-templom, melynek belsejét ékszerként díszíti a Wita Stwosz által 1489-ben faragott pazar faoltár. Külön fejezet illeti a Wawelt is. Közvetlenül az I. világháború kitörése előtt egy rövid ideig Krakkóban tevékenykedett Vlagyimir lljics Lenin is. A város a művészet és műépítészet kedvelőinek paradicsoma, de emellett ma már az acél és a vas városa is. Krakkó része az óriási Lenin Kohászati Müvek, a szocialista Lengyelország eddigi legjelentősebb beruházása, a baráti szocialista országok kölcsönös segítségnyújtásának és együttműködésének szimbóluma. Collegium Maius (a Jagelló Egyetem legrégibb része), a Szent Katalin, a Szent Péter és Pál, a Szent András, a Szent Stanislav stb. templomok, és még folytathatnánk a csodaszép város építészeti és történelmi nevezetességeinek felsorolását, hogy bemutassuk Krakkót, mely szokatlanul büszke és gazdag múlttal dicsekedhet, s hogy érzékeltessük a város optimista jelenét. A várost, mely reneszánsz emlékeinek bemutatójával az EXPO 1958-as világkiállításán Brüsszelben aranyérmet nyert. Ez a díj is konkrét bizonyítéka annak, hogy Krakkóban nem tékozolják el az évszázadok örökségét, legyenek azok gótikus, reneszánsz vagy barokk emlékek — példamutatóan gondoskodnak azok karbantartásáról. RAKOVSKÝ FRANTIŠEK A szerző felvételei GYERMEKEKNEK Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy igen-igen nagy ország. Abban az országban gyártották a tüzet. -Volt is azon a tájon akkora forróság, hogy ott még egy másodpercig sem bírta volna ki senki emberfia! Nem is kívánkozott oda senki, de onnan szívesen vándoroltak más országokba a tüzes ország parányi lakói. Könnyen útra kelhettek, mert Tüzországból mindenhová egyenes út vezetett. Sok-sok évvel ezelőtt a tüztöl-lángtól fényes helyről elindult egy icipici lakó, úgy hívták, hogy: Fotonka. Mielőtt elindult volna, erős tüzpróbának kellett magát alávetnie. A legforróbb tűzben elaltatták, hogy amíg meg nem érkezik úticéljához, addig semmi gondja ne legyen magával. Az ilyen művelet a befagyasztáshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt a tartósítást épp az ellenkező módon végzik el. Szóval Fotonkát „behevítették" és útra bocsátották. Széltől sebesebben száguldott a fényes és egyenes úton. Sok, nagyon sok éven keresztül repült, lebegett, amíg végre megérkezett. Színezzétek ki a kocka sarkait úgy, ahogy a rajzoló elképzelte! Abban az országban, ahová leszállt, éppen tavasz volt készülőben. A fákon pattanásig feszülő rügyecskék üldögéltek. Megjött a bíbic, és az olvadozó hótól vizenyős mezőn szapora billegéssel keresgélte a napi betévö falatját. A medve már elhagyta a barlangot, ahol a zimankós telet átaludta. Erdők, mezők vadjait és madarait édes reménység töltötte el. Ha enyhe szellő suhant át a tájon, boldogan felsóhajtottak, mert érezték a tavasz közeledtét. Az erdő egyik tisztásán egy kicsi sápadt levélke bújt elő a földből. Erre a levélkére szállt le lágyan, szinte észrevétlenül Fotonka. A levélke ajtót nyitott a parányi vendégnek és beengedte őt a házába. Amint Fotonka az ajtón belülre került, hét országra szóló csoda történt. Tagjai bizseregni kezdtek, egykettőre visszanyerte eszméletét és felébredt sok-sok évig tartó álmából. —• Hurrá!... Élek!... Újra élek!... Hurrá!... — ujjongott lelkendezve. Majd felpattant és mielőtt a sápadt levélke bármit is szólhatott volna végigfutott a piciny szobácskákon. S ha az imént hét országra, most hetvenhét országra szóló csoda történt. Mert a kis szobácskák, melyeken Fotonka áthaladt, azon nyomban gyönyörű zöld színűvé változtak. Másnapra elmúlt a levélke sápadtsága, egy hét múlva pedig fehér virág nőtt a karcsú levelek között. Éppen akkor dugta ki fejecskéjét, amikor kipirult arcú iskolás gyerekek érkeztek az erdei tisztásra. — Nini, kinyílt a hóvirág! Itt a tavasz! — harsogták, hogy csak úgy zengett belé a környék. Önfeledten összeölelkeztek, és vidám dalt énekelve körültáncolták a hóvirágot, a tavasz első hírnökét. A hóvirág meg csak fejét szerényen lehajtva mosolygott. Boldog volt, hogy a tavasz nemcsak vele, hanem az emberekkel is csodát művelt. KOVÁCS JÓZSEF RAVASZ JÓZSEF o gyenge napsugár napsugárka ébredj lovad hátán fűn és fán üld meg a reggelt lovas csattant aranyostor pattant fénytörés a lomb között levél árnyéka köszönt virágszirom arcáról harmatocska cseppen vízharangja kondul egyet-kettőt csendben 21
