A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-06 / 10. szám
TUDOMÁNY- TECHNIKA BIOTECHNIKAI TALAJERŐ-NÖVELŐ A BAJKÁL-TÓ REJTÉLYE Eddig még nem sikerült kideríteni az 1982-ben véletlenül felfedezett jelenség okát: a Bajkál vize 400 méternél nagyobb mélységben világít! A Szovjetunió Tudományos Akadémiája (SZUTA) Atomkutató Intézete az Irkutszki Egyetem, a Tomszki Politechnikai Intézet, valamint a SZUTA Szibériai Tagozatának Limnológiai Intézete kutatóival együtt előzetes kísérleteket végzett, hogy a Bajkál hatalmas víztömegét hogyan lehetne a müonok és neutrínók detektálására használni. Ebből a célból egy speciális fotométert szerkesztettek, amelyet 1 350 m mélyre bocsátottak le a tóba. A műszer — mindenki meglepetésére — fénymezöt regisztrált, éjjel és nappal egyaránt. Szórt fényről tehát nem lehetett szó, de a később megismételt, pontosabb kísérletek a biolumineszcencia és az izotópok bomlásából keletkező fény lehetőségét is kizárták. STRESSZ ÉS IMMUNITÁS A hosszan tartó, erőteljes stresszhatás súlyosan befolyásolhatja a szervezet immunrendszerét — ezt szovjet kutatók állapították meg az atlétákra ható fizikai és érzelmi stresszhatások következményeit tanulmányozva. Kimutatták, hogy a viszonylag kis energiafelhasználással járó edzés fokozza az immunválaszt, de a súlyos fizikai és érzelmi stresszhatás akár zérusra is csökkentheti az antitestek számát a szervezetben. Ezt a nagy versenyek után az atlétáktól vett vérminták elemzése bizonyítja. A további kutatások valószínűsítették, hogy az immunválasz csökkenéséért a mellékvesekéreg hormonjai, az inzulin és a szerotonin a felelősek, más hormonok, amilyen az adrenalin, viszont serkentik az immunrendszer működését. A rövid távú tevékenység, járjon jelentős fizikai-érzelmi stresszel is, azonnal növeli a vér adrenalin-szintjét, és ezzel megakadályozza az antitestek számának csökkentését. Hosszabb távon azonban más hormonok szednek vámot. A kutatók jelentős különbséget találtak az egyének között is. Azok az atléták, akiknek szervezete hosszú távon is több adrenalint termel, a legellenállóbbak. A biotechnikai kutatás eredményeként Rizobin elnevezéssel baktériumtrágya gyártását kezdték meg Csehszlovákiában. A korszerű készítmény nyomelemeket tartalmaz, továbbá olyan baktériumokat (Rhizobium), amelyek nitrogénmegkötő gumókat hoznak létre a pillan-A biológiai antioxidánsokkal a kémiai vegyületek olyan új osztályát hozták létre a Szovjet Tudományos Akadémia fizika-kémiai intézetében, amely 50 százalékkal meghosszabbítja az élő szervezetek sejtjeinek élettartamát. A bio-antioxidánsok a sejtmembrán fehérjelipidjeire fejtenek ki hatást, megakadályozzák a kedvezőtlen hatások okozta szétroncsolódásukat vagy megöregedésüket. A szovjet kutatók megállapították, hogy a természetes öregedést a lipidek oxigénellátásában mutatkozó zavarok, továbbá a sejtmembrán roncsolódása okozza. Ez utóbbi sogós növények gyökerein. A gumók 150 ki/ogrammnyi nitrogént vonnak ki a légkörből és kötnek meg egy hektárnyi területen. A pillangósok vagy gabonafélék termesztésében alkalmazott Rizobin nem ártalmas az emberre és nem szenynyezi sem a légkört, sem a környezetet. rán számos fehérje-„szilánk” keletkezik, szabad gyökök, amelyek közül számos mérgező. A bio-antioxidánsok elszigetelik ezeket a hatóanyagokat és ezzel megakadályozzák a szervezetre kifejtett káros hatásukat. A kutatások új távlatokat nyitnak az élet meghosszabbításának lehetősége előtt, mert a bioantioxidánsok bevitelével feltartóztathatják a biológiai öregedési folyamatokat. Ennek természetesen előfeltétele lenne, hogy legyőzzék a fejlett országok jelenlegi leggyakoribb halálokát, a szív- és érrendszeri betegségeket. A FÓKÁK BÚVÁRFELSZERELÉSE A halak nyomában a fókák az embernél jóval mélyebbre merülnek, és jóval gyorsabban is. Hogyan élhetik túl a kirándulást akár 230 méteres mélységbe is? -« ezt tanulmányozták a düsseldorfi egyetem munkatársai. Négy szelídített Weddel-fókával utaztak az Antarktiszra, a kísérleti merülések színhelyére. A fókákra erősített berendezés mérte a merülés mélységét, sebességét, az állatok pulzusszámát, vérhőmérsékletét és vérmintákat is vett. Amikor a fókák rövid pihenőre leheveredtek a jégre, a számítógép meghatározta a különböző mélységben vett vérminták nitrogéntartalmát. A fókák erőteljesen kifújják a levegőt, mielőtt alámerülnének. Ez a fogás sem lenne azonban elegendő ahhoz, hogy elkerüljék a búvárok rettegett mélységi mámorát. Ezért a merülés legnagyobb részében elkerülik, hogy vérük egyáltalán felvehesse a mámorító nitrogént: körülbelül 28 méteres merülési mélységben tüdöhólyagocskáik összehúzódnak, összeroskadnak, a levegő a légcsőbe és elágazásaiba szorul, ahol nem megy végbe gázcsere. Ha a vérben oldott nitrogén egyenletesen oszlik el valamennyi érben, sehol sem alakulhat ki veszedelmes koncentráció. Gyors felemelkedéskor tehát nem kell attól tartania a fókának, hogy gázbuborék zárja el ereit — létrejöjjön az a hatás, amely már számos gyorsan felemelkedő búvár életébe került. ESEMÉNY UTÁNI KÍMÉLETES TABLETTA A nem kívánt terhességet megelőző vagy kíméletes módon megszakító újfajta esemény utáni tablettát hoznak forgalomba rövidesen Franciaországban. Az Egészségügyi Világszervézet (WHO) megbízásából kifejlesztett új gyógyszer közvetlenül a nemi érintkezés után bevéve megelőzi a terhességet. A havi vérzés kimaradása után lenyelve a tabletta vérzést okoz, amely kimossa a már megtermékenyített petesejtet. A „RU 486" jelzésű vegyület az anyaméh receptorainak elfoglalásával leblokkolja a terhességet fenntartó progeszteron hormon hatását. Az eddigi esemény utáni tabletták jobbára ösztrogén hormont tartalmaztak nagy adagban és alkalmazásuk heves mellékhatásokkal — hányással, erős hasi fájdalommal — járt. ÉLETMEGHOSSZABBÍTÓ VEGYÜLETEK 16
