A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-06 / 10. szám

A CSEMADOK A járási Csemadok-konferencia küldöttei (Fotó: Bogoty János) A CSEMADOK XXVI. JÁRÁSI KONFERENCIÁJÁRÓL ŐSZINTE SZÓVAL Nemcsak a sikerekről és eredmények­ről, hanem a felmerült hiányosságokról is tájékozódhattak a Tőketerebesi (Tre­­bišov) járás Csemadok-szervezeteinek küldöttei Királyhelmecen (Kráľ. Chlmec) a XXVI. járási konferencián. Bodrogköz­ben és Ung-vidéken ötven szervezetet tartanak számon, de öt szervezet hiány­zó képviselője mutatta, hogy nem min­denütt működik. Az értékelt időszak alatt a taglétszám gyarapodása igen csekély volt, mert az új tagok alig pótol­ják a lemorzsolódást. A beszámoló megállapította, hogy volt előrelépés mind az amatör művészeti mozgalom, mind a népművelés vonalán, főleg ott, ahol az egyéni kezdeményezések sze­rencsésen találkoztak a szervezet távla­ti elképzeléseivel. Országos hírű cso­portok, mint az imregi (Brehov) folklór­csoport, a Szeredás parasztzenekar, Kincskereső, Napraforgó, Bodrogközi Aprószínpad, Kikelet gyermek-színját­szó csoport, valamint a Szivárvány, Szőke Tisza és Tözike bábcsoport. Ma­kett zenekar, a Bodrogközi Táncegyüt­tes, valamint a vers- és prózamondók díjai minőségi javulásról árulkodnak. A jogosan említett szakemberhiány még az elkövetkező időszakban is érezteti majd hatását. Példamutató lehet vi­szont a néprajzgyűjtés, a gyermek-nép­dalverseny, a járási művelődési tábor és az őszi kulturális hetek rendszeressége. A járás párt és állami vezetése magas rangú küldöttséggel képviseltette ma­gát. Többek között a SZISZ JB elnöke, a népművelési központ igazgatója, a Nemzeti Front JB alelnöke, a szakszer­vezet, a nöszövetség képviselője, vala­mint Balia János, a jnb elnöke volt jelen. A küldöttség vezetője dr. Michal Nízky, a járási pártbizottság vezető tit­kára felszólalásában ismertette azokat a kedvező termelési eredményeket, fő­leg a mezőgazdaság terén, melyek nö­velték a járás tekintélyét. Bírálta az iskolák elhamarkodott körzetesítését, kiemelte az emberi tényezők, s ezen belül a műveltség fontosságát és teljes politikai támogatásról biztosította a Csemadok tevékenységét. Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, akinek jelenléte is emelte ennek a konferenciának a tekintélyét, megköszönte a hozzászólók és az ellenőrző bizottság őszinteségét és szorgalmazta, hogy meg kell szün­• Kassák Lajos, a magyar irodalom és kép­zőművészet kiemelkedő képviselője Érsekúj­vár (Nové Zámky) szülötte. Műveinek cseh­szlovákiai megismertetése és népszerűsítése érdekében különösen sokat tett a Csemadok Érsekújvári Helyi Szervezete, amelynek kere­tében eredményesen dolgozik a Kassák La­josról elnevezett művelődési klub. Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényéből ismert helyszínek közül Érsekújváron ma már csak a Farkas-patika áll, ahol Kassák Lajos apja laboránskodott. A város azonban őrzi és ápolja nagy szülöttének emlékét. Tavaly, de­cember 18-án például a városban Kassák­­emlékszobát avattak. Az érsekújvári gyűjte­mény képeket, rajzokat és Kassák Lajos írói és szerkesztői tevékenységét bemutató do­kumentumokat tartalmaz. • A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) já­rásban a Csemadoknak 68 településen van helyi szervezete. A 68 helyi szervezet taglét­száma közel 14 000. Az 1983-ban tartott XXIII. Országos Közgyűlés óta eltelt időszak­ban közel ezer új taggal gyarapodott a járás területén dolgozó helyi szervezetek taglét­száma. A legtöbb új tag (135) Somorján (Šamorín) lépett a Csemadokba. A tagság számarányához viszonyítva a 41,8 százalék­kal Tonkházán (Tonkovce) a legnagyobb a szervezettség. A Csemadoknak a járás terü­letén dolgozó helyi szervezetei közül a leg­több tagja (2 171) a Csemadok Dunaszerda­helyi Helyi Szervezetének van. A Hétből — a Csemadok képes hetilapjából — a járásba 4 650 jár. Ebből 1 150 előfizetőknek. Duna­­szerdahelyen 197-en, Nagymegyeren (Čalo­­vo) 131 -en előfizetői lapunknak. • Tavaly a Csemadok helyi szervezetei 40 737 taggal összesen 5 618 vezetőségi ülést tartottak, 241 üléssel többet, mint 1985- ben. Taggyűlést a helyi szervezetek 1986- ban 913-at tartottak, 49-el többet, mint 1985-ben. A taggyűléseken összesen 40 629-en vettek részt. Az üléseken szerzett tapasztalatokról szóló kimutatás szerint 1986-ban nemcsak az ülések száma gyara­podott, hanem jelentősen nőtt a tanácskozá­sok színvonala is. A résztvevők mind a veze­tőségi, mind a tagsági üléseken a kulturális élet időszerű kérdéseivel foglalkoztak és ke­resték a lehetőségét annak, hogy a Csema­dok miként javíthatná a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók körében a népművelést és az öntevékeny művészeti mozgalmat. Sidó Zoltán felszólalása tetni minden fékező tényezőt. Központi Bizottságunk elnöke felismerte és kö­szönettel nyugtázta azt, hogy új szem­lélet, igényesebb hozzáállás követelmé­nye lépett előtérbe a legkeletibb járás­ban is. Az országos közgyűlésre és az azt követő időszakra készülve hangsú­lyozta, hogy becsületes munkával kell rászolgálnunk a bizalomra, mely a Nemzeti Front kereteiben szövetsé­günktől méltó helytállást, a célkitűzések valóra váltását követeli meg. Az elfogadott határosatok egyik lé­nyeges pontja a minimális 13 %-os szervezettség elérése, méghozzá a fe­gyelem és rend megszilárdításával a szervezeti életben és vonzó tevékeny­ség kialakításával minden munkaszaka­szon. A megválasztott új járási bizott­ság az elkövetkező időszakra is meg­hagyta elnöki tisztében dr. Gyimesi Györgyöt és titkárként Ripcsu Rudolfot. —mml— • Egri Viktor, a néhány éve elhunyt állami díjas csehszlovákiai magyar író évekig volt a Csemadok Központi Bizottságának alelnöke és a KB Elnökségének tagja. Az 1970-es évek derekán írt egyik cikkében a Csema­­dokról így nyilatkozott: „Korántsem túlzás, ha a Csemadok megalakulását, az Új Szó megindítását követő első esztendőket éle­tünk hőskorának nevezzük. Valóban volt va­lami hősi abban a magával ragadó, minden tehetséget és értéket megmozgató elindu­lásban, amely politikai, gazdasági és kulturá­lis életünknek új arcot adott. Átfogó monog­ráfiákra, cikkek egész sorára lenne szükség hogy a teljesség igényével egész terjedelmé­ben felmérhessük a bekövetkezett hatalmas változást és megfelelő képet adjunk arról, milyen szerepe volt a Csemadok kulturális munkájának új életünk kialakításában." 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom