A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-27 / 9. szám
Denkmayer Ernő Régi kommunisták 1981. évi találkozója az SZLKP Losonci Járási Bizottságának vezető titkárával ségiek lettek a tagjai. Vezetői voltak: Sándor László, Simko Sándor és Keleti Ferenc. Én is tagja voltam a vezetőségnek. 1935-ben életre hívtuk a csehszlovák—szovjet baráti egyesületet. És pénzt gyűjtöttünk a pártnak. A velünk, ügyünkkel rokonszenvező értelmiségiektől orvosoktól és ügyvédektől. másik éle Bent a bárány, kint a farkas Az előszobában rengeteg a könyv. Egész belső részét uralja. Denkmayer Ernő könyvszeretetének szerény magyarázata. Ö volt a legjobb tanuló a családban. Meg hát a fegyházban könyveket kaphattak, nyelveket tanulhattak a politikai foglyok. Ahogy ö mondta, amikor a bárányok voltak bent, s kint a farkasok. — A Horthy-rendszerben hol kint voltam, hol bent. Mikor Losonc Magyarországhoz került, mindjárt letartóztattak és rendőri felügyelet alá helyeztek. Nem voltunk tétlenek, illegálisan kapcsolatot teremtettünk a losonci, füleki, kassai, érsekújvári, komáromi és pesti elvtársakkal. Röplapokat, kommunista újságot terjesztettünk, sajátos eszközökkel harcoltunk a fasizmus ellen. 1940 áprilisában és májusában felszámolták illegális csoportjainkat, s engem is letartóztattak. 1940-től 1945-ig gyakorlatilag letartóztatásban és fegyházban éltem. Akkor helyeztek négy hónapig szabadlábra, amikor megkötötték a német—szovjet meg nem támadási szerződést. Ekkor adták vissza Magyarországnak az 1848-as zászlókat, amelyeket a szabadságharcot leverő cári csapatok vittek el. Úgy gondolom, viszonzásul engedtek bennünket szabadon a Markóból. De amikor kitört a német—szovjet háború megint letartóztattak, két év és nyolc hónapi fegyházbüntetésre ítéltek. A vád mindig ugyanaz: „A társadalmi rend felforgatására irányuló törekvés." A szegedi Csillag-börtönben töltöttem le büntetésemet. Olvastunk, fontunk és sokat éheztünk. Csomagot csak egyszer kaptunk, karácsonykor, az se lehetett több három kilónál. Szegeden együtt raboskodtam Fock Jenövei, Vadász Ferenccel, Kulich Gyulával, Horváth Imrével. Amikor szabadultam, akkor se szabadultam. Horthy Először a lakásról Rokonszenvesen bebútorozott szoba-konyhás lakás Losoncon (Lučenec) a Béke utcában. A falakon szembetűnően sok a festmény. Fametszet, olaj és akvareli vagy húsz darab. És mind egy művészé: Szabó Gyuláé. Vásárolt vagy ajándék képekről van szó? — Szabó Gyula a sógorom volt — mondja a hetvennégy éves Denkmayer Ernő, aki ötven körüli második feleségével fogad lakásában. — 1945-ben vettem feleségül a húgát, amikor a nagykanizsai internáló táborból hazakerültem. Huszonöt évig voltam Gyulával sógorságban, hetente egyszer-kétszer elmentünk hozzá, a hétvégéket nála töltöttük, mi voltunk a médium, mi láttuk először az elkészült képeit, mi hallottuk először a verseit. Képzőművészeti körökben is ismeretségre tettem szert. Az öreg Gyurkovics jó barátja volt. Bácskái Béla pedig jó tanítványa. Gyula kedves, rendes, művelt ember volt. Az édesapja a direktórium elnöke volt a Magyar Tanácsköztársaság hónapjaiban. Látogatásaink során mindig számítottunk rá, hogy egy-két óra hosszat a legújabb versekből olvas fel. 1960-tól sok verset írt. Majdnem annyit irt, mint amennyit festett. Húgával huszonöt év házasság után váltunk el. Gyermek nem született a házasságunkból. jelzett könyv. A körülbelül ezerkötetes könyvtár állományának egyike. Miért van ennyire kéznél? Fölütöm, és a száznyolcvanegyedik oldalon azt olvasom, hogy Denkmayer Ernő a szlovákiai magyar kommunista mozgalom ismert személyisége. — Amikor segéd lettem — mondja Denkmayer Ernő —, beléptem a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetébe. Ekkor alakult meg a baloldali szekció, amelynek a munkájába engem is bevontak. Simko Sándor marxista tanfolyamokat szervezett. Esti iskola is nyílt a marxista tanok elsajátítására. Ezt hamarosan betiltották, mert a szocdem vezetők rájöttek, hogy ott kommunista nevelés folyik. Azután sem hagytuk abba a tanulást. Vasárnapi Aztán az errefelé szokatlan névről Ritka név Losoncon. A környéken sem használatos. Denkmayer Ernöék hatan voltak testvérek: három lány, három fiú. Losoncon még él egy Denkmayer, a bátyja, és Sárospatakon él a húga. De az apja nevét ö már csak iratokban használja. A többi testvér meghalt. Honnan kerül e különös név Losoncra ? — Én is elmondhatom magamról, amit A Dunánál című versében József Attila, csak egy kicsit másképp. Apám osztrák volt, anyám magyar. Itt nyugszanak a losonci temetőben. Apám munkásként ment dolgozni Pestre, majd 1905-ben idejött mesternek a mezőgazdasági gépgyárba. Géplakatos volt. Apámék szintén szoba-konyhás lakásban laktak, de nem úgy nézett ki, mint most a miénk. Apámnak elég jó fizetése volt, de a hat gyerek ruházására minden pénz ráment. Hatéves voltam, mikor véget ért az első világháború. Csehszlovákiához kerülve jártam ki a magyar elemi iskola és gimnázium négy-négy osztályát. Tovább nem tanulhattam. Nagy volt a család, keresnem kellett. Kereskedőinasnak álltam be egy Sacher nevű rövidáru-kereskedő üzletébe. Kitanultam, segéd lettem. Ebben az időben Losoncon mezőgazdasági gépgyár, zománcgyár, posztógyár, téglagyár stb. volt. Ezeket a húszas évek végén fokozatosan leépítették. A város válságos helyzetbe került. Sok volt a munkanélküli, egymást követték a tüntetések, zavargások, ha jól emlékszem, Masaryk köztársasági elnök is ekkortájt járt Losoncon, s olyan feliratú transzparenssel fogadták, hogy „Elnök úr. Ön egy halott városba érkezett!" Magyarok Csehszlovákiában Szabó Gyula értékes festményeitől körülvéve az ülőgarnitúrán pihen az alcímben kirándulásainkon folytattuk és más foglalkozásúakat is bevontunk csoportunkba. Három-négy évig tartót az elméleti felkészülés. Simko Sándornak szép nagy könyvtára volt. Számos marxista könyv is volt benne. Két munkáját jelentette meg illegálisan, könynyed, érthető megfogalmazásban: A marxista közgazdaságtant és a Dialektikus materializmust. Sportegyesületet is alakítottunk, ahol naponta összejöttünk és terjesztettük egymás közt is a marxista tanokat. 1932- ben szabadultam fel és ugyanebben az évben beléptem a kommunista pártba. Két helyen dolgoztam a köztársaság feldarabolásáig. Klein Dezső konfekciós üzletében és Sacher Bélánál, akinél felszabadultam. Tudták, hogy tagja vagyok a pártnak. Azt is, hogy nehezen tudok elhelyezkedni, tehát rendkívül alacsony bérért dolgoztattak. Naponta este hatig kereskedősegéd voltam, csak utána kezdődött el a másik életem. A már említett Proletár Testnevelő Egyesületben. Estérőlestére összejártunk ifjú munkások, gyűléseken vettünk részt. Tevékenyek voltunk a szakszervezetben és a kulturális munkában. Tűz néven kulturális egyesületet is alapítottunk, ennek baloldali beállítottságú értelmi-Denkmayer Ernő 12
