A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-27 / 9. szám
Falra hányt borsó HÉTVÉGI LEVEL Nem vagyunk aszkéták, és nem is akarunk aszkétákká válni. Senkinek sincs kifogása az ellen, ha valaki egy-egy évforduló vagy valamilyen más emlékezetes esemény alkalmából üveget bont és megkínálja barátait, kollégáit. Egy pohár bort vagy egy kortynyi erőset mindenki szívesen elfogyaszt. Kifogást az ellen emelünk és akkor csóváljuk a fejünket, ha nem tudjuk, hogy mikor elég. És napjainkban — sajnos — annak ellenére, hogy kárhoztatjuk a túlzott italozást, gyakran és sokan nem tudják, hogy mikor kell, vagy illő abbahagyni. Az alkoholfogyasztás országosan megnövekedett. Még a hatvanas évek derekán az egy főre jutó évi alkoholfogyasztás alig érte el fejenként a hét litert, mostanában fejenként évente már közel tíz liter az elfogyasztott alkohol mennyisége. Országunk e mennyiséggel ha még nincs is az italozó országok élvonalában, megközeliti azokat, ami senkinek sem válik dicsőségére. Naponta látjuk, tapasztaljuk, hogy az alkoholizmusnak milyen súlyosak a szociális, az erkölcsi. az egészségügyi és a gazdasági következményei. Az alkohol, illetve az alkoholizmus napjainkban is egyik fő oka a bűnözésnek, az üzemi és a közlekedési baleseteknek, a munkafegyelem megsértésének és számos más negatív társadalmi jelenségnek. Nagyon elszomorító az is, hogy e káros szenvedélynek nemcsak férfiak, hanem sok esetben nők is rabjai, és családok százai, sőt ezrei jutottak és jutnak vakvágányra, mert az apa, az anya — esetleg mindketten — fontosabbnak tartják az italt, mint a családot. Az alkoholizmust számos rendelkezés és határozat tiltja. Ám úgy látszik, hogy az alkoholizmus elleni rendelkezések és határozatok sora csupán „falra hányt borsó". Sokan, sok helyen mostanában is különféle ürügyek kapcsán órákat töltenek munkaidő alatt is italozással. Sőt az sem ritkaság, hogy egy-egy dolgozó annak ellenére, hogy alkohol az üzletekben csak délelőtt tíz óra után kapható, már italosán érkezik munkahelyére. Az ilyesmi aztán rossz fényt vet mind arra, aki rabja az alkoholnak, mind pedig arra, aki az italos emberrel kénytelen kapcsolatban lenni, illetve dolgozni. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége a minap tartott ülésén egyebek között azt vizsgálta meg, hogy milyen nálunk az alkoholizmus elleni harc eredménye. A jelentések alapján az elnökség is arra a következtetésre jutott, hogy a harc távolról sem olyan eredményes, mint ahogy vártuk, és mint amilyen eredményesnek lennie kellene. Az alkoholizmus elleni rendelkezéseket és határozatokat többen csak formálisan érvényesítik. Elítélik ugyan a túlzott italozást és elmondják. hogy az alkoholizmusnak mi a következménye, de azért, hogy a túlzott italozást megakadályozzák, semmit sem tesznek. Nem ritkaság, hogy tisztségviselők és vezető beosztásúak sem tudják, hogy mikor kell a poharat letenni, vagy eltenni. Mivel az eddigi rendelkezések és határozatok nem hozták meg a kívánt eredményt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége azt indítványozta, hogy az erre illetékes szervek dolgozzanak ki új törvényt az alkoholizmus ellen. A falra hányt borsónak bizonyult rendelkezéseket és határozatokat felváltó vagy kiegészítő törvény bizonyára meghozza a szükséges változást. és meggátolja a túlzott italozást. BALÁZS BÉLA A csehszlovák kormány meghívására február 4-én és 5-én hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodott Eduard Sevardnadze a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a feleségével. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta szovjet vendégét, ahol szívélyes, baráti légkörű találkozón tájékoztatták egymást a CSKP és az SZKP tevékenységéről. VISSZAPIIIANTO — FEBRUAR 87 A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Alois hidrának, a CSKP KB Elnökségé tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével több hónapos látogatáson tartózkodott a Magyar Népköztársaságban. Alois Indrat, a csehszlovák parlamenti küldöttség vezetőjét SZERDA 4 fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára is. Véleményt cseréltek a szocialista építés nehány időszerű kérdéséről, valamint a két ország közötti sokoldalú együttműködés gazdagításának további lehetőségeiről. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert. Kissinger kiemel-CSÜTÖRTÖK 5 kedö amerikai politikusok csoportjával tartózkodott a Szovjetunióban, mely csoport tagjait szerdán fogadta Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára is. A Csehszlovák Néphadsereg egysegei február 2 a és 6-a között harcászati gyakorlatot hajtottak végre, amelyet a Nyugati Katonai Körzet parancsnoka vezetett A PENTEK 6 hadgyakorlat minden vonatkozásban sikeresen teljesítette feladatát, ami a védelem megszervezését illeti Az egységek most viszszatérnek állomáshelyükre. Eduard Sevardnadze, az SZKP PB tagja, szovjet külügyminiszter pakisztáni kollégájával, Jakub Khánnal tárgyalt. A megbeszéléseken a SZOMBAT 7 felek a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi elet egyes kérdéséit főleg az Afganisztán körüli helyzetet tekintették at. A február 6-án felbocsátott Szojuz TM 2-es szovjet űrhajó vasárnap hajnalban moszkvai idő szerint 2 óra 28 perckor sikeresen össze kapcsolódott a Mir-Progressz 27 űrállomással. Jurij Romanyenko, VASÁRNAP 8 az űrhajó parancsnoka -s Alekszandr Lavejkin fedélzeti mérnök a szükséges ellenőrzések elvégzésé után az űrhajóból átment az űrállomás fedelzetere Milán Václavik hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására hivatalos baráti látó gatásra hazánkba érkezett Szer-HÉTFŐ 9 gej Szokolov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Brüsszelben megkezdődött a Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek kétnapos ülése. A programban a közösség egységes mezőgazdasági politikájának a reform-KEDD 10 ja szerepel, amelynek célja az ag rártermékekre fordított költségek további növekedésének a leállítása. Olvasóink még bizonyára emlékeznek Sas Andor centenáriuma kapcsán írt cikkünkre. A jeles irodalmárprofesszor élénk publicisztikai tevékenységet is folytatott. Ő irta 1948 februárja kapcsán ezeket a sorokat: „Jeget tört, mégpedig keményet valóságos jégpáncélt, szétzúzta a kapitalizmus kérlelhetetlen ridegség 0 jégtakaróját. És gyümölcsöt hozott olyat, amelynek beérése a dolgozó nép, az ipari munkások, és a verejtékező szegényparasztok annyi nemzedéke a hűbéri és a kapitalista világ uralmának hosszú évszázadain keresztül hiába várt A gyümölcs, mely végre ölükbe hullott a munka becsületén alapuló tiszta népi demokrácia uralma és a szocializmus akadálytalanná vált építése”. És ha igaz az, hogy a múlt abból a szempontból érdekes és válik élővé számunkra, hogy mire tanít a jelenben, s mennyiben ad hitet önbizalmat a jelen harcaihoz, akkor Sas Andor gondolatának aktualitásához nem fér kétség. Ma a szocialista fejlődés egy olyan szakaszához érkeztünk, amikor ismét jégtörésről beszélhetünk egy elavult népgazdasági irányítási rendszer, egy régi gondolkodásmód jégpáncéljának szétzúzásáról. Ľubomír Štrougal elvtárs, szövetségi miniszterelnök mondotta a gazdasági vezetők nemrégen tartott aktívaértekezletén, bogy a népgazdaságban tapasztalható lassú haladás fő okát elsősorban az emberi tényezőben kell keresni. Ezek főleg az irányítás különböző szintjein hozott döntések alacsony színvonalában, a nem kielégítő termelési és munkafegyelemben, az elavult módszerekhez való ragaszkodásban, valamint a munkaszervezés fogyatékosságaiban rejlenek. A vállalatok értékelésénél a mennyiségi szempontokhoz való megrögzött ragaszkodás jelentős károkat okoz. Bármilyen szomorú ránk nézve, de tudatosítanunk kell, hogy nálunk a termelékenység alacsonyabb, mint a velünk összehasonlítható fejlettségű országokban, bár ezen nem siránkoznunk kell, hanem ellenkezőleg, tennünk ellene. Mindaddig, míg vállalataink csupán saját korábbi mutatóikhoz mérik magukat és nem a nemzetközi élvonalhoz, addig ez a különbség inkább növekszik, mint fogy. Igaz, hogy sok száz gazdasági vezető belátja, hogy az exportképesség fokozása a gyorsabb műszaki fejlesztéstől és a radikális önköltségcsökkentéstől függ, megvalósítani ezt nem mindig tudja, mert sok függ a szállítóktól, a kooperáló vállalatoktól is. A példák százai azt bizonyňják. hogy nem pusztán az anyag, az energia és a létszám takarékosabb felhasználásával, hanem a műszaki feltételek, a kereskedelmi piackutatás előkészítésével, a termelési folyamatok pontosabb megtervezésével kell kezdeni. Sok szó esik a fegyelem kérdéseiről is. A fegyelem nálunk a közösségi érdek felismerésén, mély belátásán alapul. A szocialista fegyelem által az egyén elsősorban a közösséghez viszonyul. Ebben a közösségben is vannak természetesen vezetők, és beosztottak. A vezetők azonban sohasem cselekedhetnek, parancsolhatnak, utasíthatnak egyéni szeszélyből, önkényből, hanem csak a közösség megbízásából, a közösség érdekéből. A hatalmaskodót, az önkényeskedőt a közösség nem tűrheti meg vezető helyen. Természetes tehát, hogy a közösség minden tagja a közösség érdekében öntudatosan engedelmeskedik a közösség igazi megbízottjának, aki a gazdaságnak és a társadalomnak a legjobbat tudja nyújtani. 3
