A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-20 / 8. szám
KÖZELEBB A CSIIIAGOKHDZ 492 It Derült, nyári éjszakán, ha végigkövetjük a Tejút vonalát déli irányban egészen a horizontig, akkor a Koldusszekér (a mai Sagittarius, vagyis Nyilas) csillagképhez jutunk. Más névváltozatokban mint Talyiga, Törökszekér, Törökországi Döncölszekér szerepel. Az utóbbi két elnevezés magyarázata ismeretlen. A csillagkép legfényesebb csillaga a Sántakoldus nevet viseli. A Koldusszekértől nyugatra, közvetlenül a látóhatár fölött a (mai) Skorpió csillagkép található. Sajnos még a legkedvezőbb időszakban — nyár közepén — sem emelkedik magasra a horizont fölé. Viszont éppen ez könynyiti meg keresését. Hamar megtalálható legfényesebb, feltűnően vörös színű csillaga segítségével is, amely a nép körében a Szépasszony nevet viselte. A Sántakoldusról és a Szépasszonyról a következőket tartja a monda: a Sántakoldus elöl jár a Talyiga rúdjánál. Felesége a Szépasz-Janiga József: A koldusszekér és a szépasszony szony hűtlen lett hozzá. (A Tejút című fejezetben már találkoztunk egy hűtlenné vált Szépasszonnyal; valószínűleg ugyanarról a személyről van szó — más mondaváltozatban.) A koldus nem akarja elhagyni Talyigáját, ezért messze az asszony mögött marad. Aki figyelemmel kíséri egy éjszaka folyamán ezt a két csillagképet, maga is észreveszi, hogy amikor a Szépasszony eltűnik a horizont alatt, a Sántakoldus még egy jó óráig „húzza" égi talyigáját, csak azután követi a Szépasszonyt a látóhatár alá. Közvetlen e két csillagkép fölött a Tejút pántlikájában találhatjuk meg a Tündérek Tánca csillagképet (mai Scutum = Pajzs csillagkép). A Koldusszekér csillagképében és környékén a Tejút sávjában több kisebb-nagyobb sötét, csillagokban szegény területet találunk, mintha itt rongyos, szakadozott lenne a Csillagösvény. Ennek oka az, hogy ebben az irányban nagykiterjedésű, sötét porködök találhatók, melyek elnyelik a háttérben lévő csillagok fényét. BÖDÖK ZSIGMOND (a szerző felvétele)
