A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-25 / 30. szám

492 11

BOKRÉTÁK-KALAPDÍSZEK- SZALAGOK

Gesztén (Hosfová) a férfiak viselete nem különbözött a szomszédos falvak viseletétől.

A legények virágot hordtak a mellükön és a kalapjukon is. Legszívesebben piros muskátlit, de lehetett rózsaszínű is. Ezt a jelet vasárnap viselték egész évben. A virág mellé zöld levélkét is tettek. Télen, ha nem akadt virág, akkor rozmaringot tűztek a kalap mellé. A házasemberek nem viseltek virágot.

Farsang idején a lányok a legényeknek rozmaringot adtak. Keskenyke hajkötővel díszítették, csatokat csináltak és azokat kötözték a 15—20 cm hoszszú ágra sorba, egymás fölé. Ezek színesek, pirosak, kékek, rózsaszínűek, sárgák is lehettek. Az ágacskákat be is

aranyozták, aranyport tettek rájuk. A legények a kalap bal oldalán viselték. A virágot a legény csak a céhölés után viselhette. A céhölés a kocsmában zajlott le.

A regruták földig érő szalagokat viseltek. A kalap köré tekerték, s onnan csüngtek le a bal oldalon a színes, különféle szélességű szalagok. Ezt a díszt a regruták minden vasárnap hordták. Tánckor is. Amikor a kalap viselése elmaradt, akkor a mellükre tűztek egy kicsi csatot és azt viselték.

Lakodalmi jelek.

Dorozsbák — hídosók. A dorozsbák pálcáján hajkötö volt, rajta egyszínű csat. Kalapjukon fölszalagozott rozmaring. A dorozsbák szalagja is egyszínű.

leggyakrabban rózsaszínű vagy piros volt.

Vőlegény. Nagy „bukrítája" volt. Leggyakrabban gyöngyvirág, melyhez rövid csatot kötöttek.

A keresztapának nagyobb bukrétája, régebben nagyobb rozmaringja volt, mint a többi násznépnek.

A násznépet csattal átkötött kis rozmaring jelölte.

JÓKAI MÁRIA Fotó: Buday Endre