A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-25 / 30. szám
SNUAN HAILOTTTJGK-OnZASTUK-LATTUK A Szovjetunióból sokan szívesen hozzák itthoni szeretteiknek ajándékba ezt a hattyút. A népi műalkotás, amellett hogy szép, hasznos is: levesestál tizenkét kanállal. A szülés traumája javára válik a bébinek a stockholmi Karolínska Intézet kutatóinak megállapítása szerint. A születéssel járó stressz megemeli a mellékvese velőállománya által termelt adrenalin és noradrenalin — a vérnyomást és a vérelosztódást irányító — hormonok szintjét és ez megvédi a szülőcsatornában a babát a fulladástól, előkészíti a légzésre. • Az a szolgálat, amelynek feladata a hidrometeorológiai folyamatok aktív befolyásolása, sok ezer hektárnyi mezőt, kertet és szőlőt vett védelmébe. A Szovjetunió déli részein — ahol különösen nagy a jégverés veszélye — működő szolgálat bő és korszerű technikai felszereléssel: speciális radarállomásokkal, jégeső elleni rakétakilövőkkel és felhőágyúkkal áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Alighogy a lokátor jégfelhő közeledését jelzi, speciális vegyszerekkel kezdik lőni a felhőt, és szemerkélő eső hullik belőle. ÉLET A KÖZÉPKORI ^ MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN A Madách Könyvkiadó jóvoltából igazi érték jelent meg a könyvesboltokban az Évezredek hétköznapjai második köteteként: Bíró Ferencné és Csorba Csaba Élet a hétköznapi Európában és Magyarországon című könyve, Rékassy Csaba rajzaival. A kötet foglalkozik planétánk már a középkorban legsűrűbben lakott földrészének, Európának történelmével, földrajzéval. Megismerjük azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyek Európa középkori arculatát meghatározták. A Király című fejezet — vajon hányán tudjuk? — mindjárt a legelején tisztázza e szavunk eredetét: a frank birodalom élén álló Károly nevéből származik. Megismerkedünk az ősi szertartás, a koronázás ceremóniájával. S mindezt oly élvezetes stílussal írja a két szerző, hogy az ifjúság számára ajánlott könyv „átböngészése" tartogat érdekességeket a felnőtt olvasóknak is ... A lovagvilág kalandos életét, a föurak és nemesek kiváltságait, a kis- és nagybirtokosok „rendjét" bemutató fejezet után az egyház középkorban betöltött hatalmával, annak életével és a politikai-szellemi életre gyakorolt hatásával foglalkozik. Különösen a kamaszfiúk számára lesz igen érdekes a Katonák című rész. A könyv bemutatja a középkori falusi és városi életet, a kereskedelmet, kézművességet. A kereskedelemmel szorosan összefüggő utazásról szól a következő rész. Ismeretes, hogy a középkorban indult meg az európai tengeri hajózás. A középkor lakáskultúrája, a családi életforma témakörét taglaló részeket követi az iskolarend, a nagy európai egyetemek és a magyarországi iskolai művelődés „szokásainak" rendkívül érdekes, színes leírása. De olvashatunk még az étkezési szokásokról és az öltözködésről, a különböző hiedelmekről, babonákról, továbbá a szórakozás számtalan formájáról. A könyv utolsó fejezete a temetkezési szokásokkal foglalkozik. Az európai keresztény országok temetkezési szokásait ősi szövegidézetekkei —■ Halotti beszéd, Példák Könyve — Haláltánc — gazdagítják a szerzők. A kötet végül időrendi táblázatot közöl Európa és Magyarország középkori történelmének legfontosabb eseményeiről. Kiss Péntek József VÉGE A GUTENBERG-GALAXISNAK Végre a magyar könyvpiacra is eljutott a Gutenberg-galaxis (pontosabban a McLuhan-galaxis) híre. S alapos, részletes és körültekintő kiadvány ismerteti a Gondolat kiadó „Pro és kontra" sorozatában. Válogatta, szerkesztette, a bevezetőt és az összekötő szöveget írta, a kötet számára készült fordításokat az eredetivel egybevetette Halász László. De ki volt McLuhan? Marshall McLuhan 1911-ben született, és 1980-ban hunyt el. Két legnevezetesebb könyve az 1963-ban megjelent „Gutenberg-galaxis" és a két évvel későbbi „Értsük meg a közlési eszközökét". Ezekben megjósolta az Írásbeli kultúra halálát és az elektronikus kultúra eljövendő korszakát. Eszméi — pro és kontra — nagy vihart támasztottak az azóta eltelt két évtizedben s ma már csitulóban van a McLuhan támasztotta vihar. Erről a viharról tudósít a Gondolat kiadványa. Lássunk néhány tipikus McLuhan-í gondolatot, címszószerűen felsorolva (a gyűjteményben természetesen részletesebben is kifejti valamennyit): Az Írásbeliség történetének csak kicsiny részére jellemző a nyomtatott betű — Az ókorban és a középkorban az olvasás szükségszerűen felolvasás volt — A könyvnyomtatás feltalálása megerősítette és kiterjesztette az alkalmazott tudás keltette új vizuális feszültséget, mert belőle származott az első azonos megismételhető áru, az első futószalag és a tömegtermelés első formája — A könyvnyomtatás logikája megteremtette a kívülálló, elidegenedett embert mint a szerves, vagyis intuitív és irracionális ember típusát — A könyvnyomtatás nemzeti egyöntetűséget és kormányzati centralizmust teremtett, egyúttal azonban individualizmust is és szembenállást a kormányzattal, mint olyannal stb., stb. Mint látjuk, még címszószerűen sem futja a helyünkből, hogy fölsoroljuk McLuhan ötleteinek sokaságát, ellenfeleinek ellen-tételeit pedig már meg sem tudjuk említeni. De szívesen ajánljuk figyelmébe az érdeklődő olvasónak, már annak legalábbis, aki hozzá tud jutni. (cselényi) A MINDENKORI IDŐK EMBERE Negyed évszázaddal a megírása után, Szlo vákia fővárosában is színre került a kortárs angol drámairodalom egyik legjelentősebb és maga a szerző: Robert Bolt óhatatlanul legjobb alkotása — A mindenkori idők embere. A dárab ősbemutatója 1960-ban volt a londoni Globe Színházban, a főszerepet pedig egy kitűnő shakespeare-i karakterszínész: Paul Scofield játszotta. Az időközben elmúlt két és fél évtized során számos európai társulat tűzte műsorára ezt a középkor történelmi szituációiba ágyazott, de a politika, az erkölcs és a hatalom gyakorlásának örökérvényű kérdéseit felvető színmüvet. Bratislavában most az Új Színpad Stúdiója vállalkozott erre a feladatra, mégpedig a vendégként meghívott Pavol Haspra rendezésében, aki az angol drámairodalom, s főképpen a királydrámák értő specialistája a szlovák színházi életben. A mindenkori idők emberében Haspra nem annyira a király, a nemesség és a polgárságot képviselő egyszerű ember konkrét viszonyára, hanem sokkal inkább a hatalommal visszaélők és megcsaltak, az alakoskodók és a jogtalanul meghurcoltak viszonyára teszi a hangsúlyt. A válás vallási törvényeivel szembeszegülő VII. Henrik és kancellárja : a törvénytisztelő Thomas More emberi s jellembeli párharcát a rendező úgy állította színpadra, hogy a cselekményt feloldotta annak konkrét társadalomtörténeti összefüggéseitől, s ehelyett annak örökérvényű problematikáját állította előtérbe. Az államhatalmi gépezet köpönyegforgatói közül kiemelkedik Cromwell, aki Boris Farkas kitűnő játékának eredményeképpen nemcsak az előadás játékmestere, hanem a rendező koncepciójához alkalmazkodva a simulékonyság és az aljasság mai felhangjait is a darab egyik fő témájává tudja tenni. Thomas More-t az Új Színpad színészgárdájában újoncnak számító Ivan Romančík játssza figyelemre méltó biztonsággal. A romantikus és rendíthetetlen, a dolgok mögé látni szinte képtelen figura jellemét annak mélységében is ábrázolni tudja. Szólni kell Tomáš Berka kiváló díszletéről is, aki ötletesen tágította ki a tenyérnyi stúdiószínpad játékterét; a zárókép szcenikai megoldásával pedig nagyban hozzájárult az előadás aktualitásához. Miklósi Péter ő»* & KÁRTYASZERELEM A fenti címmel és „magyar sanzonok" alcímmel jelent meg az a Qualiton-lemez, amely 14 magyar sanzont tartalmaz. A sanzon hazája Franciaország, a bohém Párizs, ahol szenvedélyek tombolnak, kis masamódok dobják el maguktól az életet gavallérjuk hűtlensége miatt, ahol kikapós szépasszonyok lopakodnak titkos találkára, s ahol szenved és örül, sir és kacag, lelkesedik vagy közönybe burkolódzik az utca embere. A francia sanzonnak megvan a maga csodálatos varázsa, énekelje azt bár Edith Piaf, Mireille Mathieau, Dalida vagy Maurice Chevalier, Charles Aznavour. A francia sanzon a hangulatos zene, a frappáns dalszöveg és az elbűvölő előadói egyéniség csodálatos ötvözete, egyik sem nélkülözheti a másikat, mert akkor a sanzon már — nem sanzon ... A magyar sanzonnak nincsenek olyan hagyományai, mint a franciának, bár már a századforduló óta keletkeztek szellemes, némi pikantériát sem nélkülöző, sokszor neves költőink szövegére írt dalocskák, melyek kimerítik a magyar sanzon fogalmát. Sajnálatos tény, hogy a „kártyaszerelem" című lemezen az igazi sanzon csak nagyon kevés. A jó sanzon fentebb felsorolt három kritériuma közül vagy a sanzont sanzonná tevő zene hiányzik, vagy a szöveg nem olyan magvas mint ahogy az kívánatos lenne, vagy pedig az előadó nem rendelkezik a szükséges egyéni bájjal és a személyiség sugárzó varázsával. így aztán a Kártyaszerelem „sanzonjainak" mintegy fele valójában nem sanzon, inkább csak a tucatszámra produkált táncdalok szintjén mozog. ' Tomsits Rudolf—Vass Valéria Fátyolos a szemed című szerzeménye Dómján Edit kitűnő tolmácsolásában hangzik el a lemezen, Tardos Péter—Darvas Szilárd franciás hangvételű „A kis Yvette" című dalát Ruttkai Éva adja elő sok egyéni bájjal, Buday Dénes —Szép Ernő „Törődj velem" című dala Béres Ilona színvonalas előadásában hallható, kedves dalocska az Esztergályos Cecília által előadott „Halló" című szerzemény (Fényes Szabolcs—Békeffy István alkotása). Említésre méltó még a címadó „Kártyaszerelem" (Kelemen Kornél—Hadai Győző— Szenes Andor) című dal Szabó Gyula előadásában és Kemény Egon—Gaál Zsuzsa „Ha visszanézek" című sanzonja a feledhetetlen Mezei Mária interpretálásában. Sági Tóth Tibor 9
