A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-27 / 52. szám

MONGÓLIA volt második hazája Ulánbátorban a Huviszgatín Mudzej — For­radalmi Múzeum — korszerűen rendezett tárlóiban több magyar vonatkozású emléket is találhatunk. Ezek közül legjelentősebb az első ulánbátori villamos erőmű és színház építőjének, a Mátyusföldröl származó Geleta József mérnöknek az emléke. Selmecbányán (Banská Štiavnica) a Bá­nyászati és Erdészeti Főiskola másodéves hallgatója volt 1914-ben, amikor behívták katonának. Két év múlva Lemberg környékén hadifogságba esett. Omszkba, majd Krasz­­nojarszkba vitték. A nagy októberi szocialista forradalom idején úgy gondolta, hogy másfe­lé nincs biztonságos hazajutás, csak kerülő­vel: Mongólián, Kínán keresztül. Útlevél nél­kül, egy sovány hátizsákkal, öt osztrák forint­tal a zsebében 1919 tavaszán el is indult hazafelé ... Már bent járt Mongóliában, amikor a vidék mongol parancsnoka Macsen megállította. Orosz tudása révén szót értett a parancsnok­kal, aki útlevelet adott neki. Olyat, melynek segítségével mindenhol ingyen kapott kosz­­tot, lakást, fuvart, igaz szívű vendégszerete­tet — mindent, amit egy mongol adni tudott. Ö pedig Troitsznovoszkában megjavította a néhány éve tönkrement villamos erőművet, Belcsírben szerződéses munkára a mongol Geleta József mérnök A Nagy Népi Hu rál palotája, elő­térben a mauzóle­um vadászokhoz szegődött. Amikorra pedig le­járt Unger báró, az ellenforradalmár haramia ideje, 1922-ben a fővárosba, Urgába, a mai Ulánbátorba jutott. Ott, mivel már jól beszélt mongolul és megtanult mongolul gondolkodni is, egy­kettőre szót értett a forradalom vezetőivel: elvállalta az építés nagy feladatát. Üzembe állította a megrongált áramfejlesztőt. Új vil­lamosművet (mai megítélésünk szerint törpe méretűt) épített a kínai Tiencsinből és más­honnan beszerzett áramfejlesztőkkel. Meg­rajzolta az első színház épületének a tervét, maga irányította az építését. A futárszolgálat újjászervezésével egyidejűleg bányalelőhe­lyeket keresett és talált. Megszervezte a belcsiri, a kenteji mongol prémvadászok és az luen Fung Trading Co kereskedelmi társa­ság közötti együttműködést. Műszaki tudá­sát, szervezőképességét az épülő, a megúj­­hodó Mongólia szolgálatába állította. Becsülettel és példásan teljesítette a maga vállalta feladatot. Amikor azonban erősen megkínozta a honvágy, 1930-ban Magyarországra utazott. Megtakarított pén­zéből az Alföldön, Balatonpusztán, a Góbi­sivatag homokjához hasonló vidéken vásá­rolt magának egy kis birtokot. És a magával vitt feljegyzések alapján elkezdte részletesen leírni a közvetlen közelből megfigyelt mongol élet sok érdekes jelenségét, tényét. Magyar­ba oltott mongol szívvel, mert szó szerint idézett, írásos nyilatkozata: Elfogult voltam és vagyok ma is, ha Mongóliáról esik szó, mert nekem a második hazám, és ez min­dent megmagyaráz. Nagyon is érthető, hogy ezért nem enge­délyezték annak idején írásainak közlését. Feljegyzései alapján Forbáth László irt egy könyvet Mongóliáról, amely a harmincas években jelent meg. Ez azonban csak részle­teket közöl írásos életművéből. A felszaba­dulás után családja révén Molnár Gábor, a neves utazó birtokába került a naplója, sok más jegyzete is, aki azután Mongóliába uta­zott, majd a még nem közölt jegyzeteket hasznosítva megírta az 1981 -ben megjelent Az Arany-Góbi kösivatagában című könyvét. Az ulánbátori Forradalmi Múzeumban mint az építés hősének emlékét őrzik a róla készített fényképfelvételt, mongolul írott életrajzát, az alkotásairól, a műveiről készí­tett rajzokat, felvételeket, valamint néhány személyesen használt, vagy személyéhez kapcsolódó tárgyat, iratot, könyvet. A magyarba oltott mongol szívű hős emlé­két féltve, szeretve, tisztelve őrzik és nem csekély büszkeséggel mutatják meg az oda­látogató érdeklődőknek. HAJDÚ ANDRÁS Hajdú Endre felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom