A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
i I V .hM L A* u * ^ 1 Y i... .Jfa:'-fejts!8fr A Hajos együttes A Dél-Szlovákja lakástextíliái" kiállítás megnyitóján tették művészileg egésszé. Ezt a műsort a „Virágba szőtt álmok" — a szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokásokból, dalokból, táncokból és jelenetekből álló műsor követte vasárnap délelőtt. Ezt a műsort Méry Margit és Jókai Mária rendezte, a tőlük megszokott alapossággal. A műsort a résztvevők felvonulása előzte meg. Voltak, akik már menet közben is dallal, tánccal, muzsikával szórakoztatták önmagukat és a kíváncsiskodókat. A tribün előtti táncolás azonban lelassítja a menetet, és így kínos egymásra várássá változik a menettánc. A rendezőknek a jövőben úgy kellene a csoportokat felkészíteniük, hogy ez semmiképpen se ismétlődjön meg. Az időjárás, amely éveken át kedvezett a fesztiválnál* ezúttal cserben hagyta a délutánra készített gálaműsor szereplőit és nézőit. A szűnni nem akaró eső bekényszerítette a műsort a zselizi szűk művelődési házba, ahol minden igyekezet ellenére a nagyobb térre komponált műsorszámoknak csak torzóit láthatta a közönség kis része. Bár a záróakkord nem csengett valami magasztosan, az egész mű szépségén nem tudott rontani. GÁL GYÖRGY Prandl Sándor fölvételei Az eső most is a „legjobbkor", jött Zselizen. Az ebédre várakozó táncosok kalapjáról szinte patakokban folyt a víz. A délutáni főműsort is sikerült teljesen elmosnia. Pedig jó lett volna néhány ismerőssel beszélgetni, néhány évente visszatérő arcot megkérdezni : mi az. ami mindig Zselizre hozza őt? Mert sokan vannak a visszatérők. Költők, képzőművészek és mások, kik e színes és színvonalas seregszemle állandó résztvevői. Lehet valami — talán elmondhatatlan — varázsa a zselizi (Želiezovce) színpadnak, ha a szereplők egész évben készülődnek, s még Bodrogközből is ideutaznak, hogy néha csak perceket tölthessenek rajta ... Színpad. Mint az igazhitű mohamedánok Mekkába, úgy látogattak a három nap alatt a szereplők és a szervezők a készülő új szabadtéri színpadhoz, melynek a kastélypark egyik szegletében találtak helyet. A park védett, és a jövőben a mostanitól is nagyobb védettséget élvez majd. Ezért kellett új színpadot építeni. No, meg az új jobban szolgálja majd a szereplők és szervezők kényelmét, elősegíti jobb, eredményesebb munkájukat. A zselizi fesztiválra odafigyelnek, jegyzik. Idehaza és külföldön egyaránt. Az idén a szomszédos Ausztriából is jöttek érdeklődök. A legjobban azonban a magyarul is szépen beszélő japán filmesen lepődtek meg sokan. A zselizi fesztivál híre most már biztosan nagyon messzire is eljut. „Nagyon lelkes közönség volt, öröm volt szerepelni. Máskor is szívesen jövünk." Ezt Karsay Zsiga bácsi mondta vasárnap reggel, amikor a szombat esti fellépésről kérdeztem. A Gömörből érkezett népművész, Oravecz Béla bácsi a fazekasfaluba. Mellétére vitte el az itt töltött napok szép emlékét. S mivel ö árusítani is jött, az sem mellékes, amit mondott — mármint, hogy „megérte". Nagyon jó ötlet volt a kiállításon helyet szorítani a Szőttes munkáját dokumentáló anyagnak. Létezése alatt nagyon magas szintre küzdötte fel magát az együttes, és tagjai nagyon sokat tesznek táncmozgalmunk fellendítéséért. Tudásukról az idén a lévai közönség is meggyőződhetett. S ha már a kiállításoknál tartunk: jó lenne, ha a jövőben az idehaza (a Madáchnál és a Tankönyvkiadónál, esetleg a múzeumoknál) megjelent néprajzi tárgyú könyveket is kiállítanánk. Ha már nem kaphatók, legalább láthatók legyenek. A mostani zselizi fesztivál nagyon egybeesett a labdarúgó-világbajnoksággal. Többen állítottuk, hogy a szombat esti műsornak akkor lesz igazán sikere, ha egy tévékészüléket is teszünk a színpadra, és a jelenlevők a nyitómérkőzést nézhetik. Ha egyáltalán eljön valaki. Kellemesen kellett csalódnunk. Lelkes, szépszámú — amolyan igazi zselizi — nézősereg gyűlt össze. GÖRFÖL JENŐ • Az egykor nagy népszerűségnek örvendő falusi színjátszás az utóbbi években veszített varázsából, a pódiumművészet azonban továbbra is kedvelt kifejezési formája az öntevékeny együtteseknek. A Csemadok helyi szervezeteinek színjátszói például tavaly öszszesen 396 bemutatót tartottak. Közülük a Lévai (Levice) járásban dolgozó együttesek 82-öt, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban dolgozó együttesek 74-et az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban dolgozó együttesek 73-at. • A vers- és prózamondók versenyét legutóbb négy kategóriában szervezte meg a Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága. A verseny keretében a bratislavai Duna utcai iskola és a püspöki (Podunajské Biskupice) iskola küldöttei mérték össze tudásukat. A győzteseket a szervezők elismerő oklevéllel és értékes könyvekkel jutalmazták. • • Új helyi szervezetet alakított a Csemadok Nyitrai Járási Bizottsága. Az Alsócsitáron (Dolné Štitáre) 1986. május 11 -én 39 taggal megalakult szervezet a Nyitrai járás huszadik Csemadok helyi szervezete. • —» • Áprilisban plenáris ülést tartottak a Csemadok járási bizottságai. Értékették az 1985-ös év munkatervének a teljesítését, a helyi. saaaflStek évzáró taggyűléseit, valamint azt, hogy a Csemadok XIII. Országos Közgyűlése óta eltelt időszakban milyen eredmények születtek az irodalomnépszerűsítés és a nyelvművelés területén. Az utóbbi három évben végzett munka értékelése után a járási bizottságok megtárgyalták és meghatározták. hogy a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után milyen feladatok várnak a Csemadok járási szerveire és szervezeteire • Különösen a néprajzi gyűjtés területén végeznek elismerésre méltó munkát a Csemadoknak a Nyitrai járásban dolgozó helyi szervezetei. Tavaly 9 falu viseletanyagából 6 faluban rendeztek vándorkiállítást. A 6 — egy-egy hétig tartó — kiállítást mintegy 2 OOO-en tekintették meg. A járásban gyűjtött néprajzi anyagból a járási néprajzi szakbizottság 1984-ben és 1985-ben Zoboralja címmel sokszorosított kiadványt jelentetett meg. A helyi szervezetek a gyűjtést ebben az évben is folytatják. A néprajzi szakbizottság a gyűjtött anyagot ismét megjelenteti. • A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága a június 9-én tartott ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a Hét második féléves eszmei-politikai munkatervét. A munkaterv értelmében a Hét szerkesztősége a második félévben realizálja a CSKP XVII. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának, valamint a Csemadok Központi Bizottságának reá vonatkozó határozatait. A lap már ebben a félévben kiemelt figyelmet fordít a Csemadok közelgő XIV. közgyűlésére. A Csemadok-munka népszerűsítését állandó feladatnak tekinti s a közgyűlés alkalmából az eddiginél is gyakrabban szólaltatja majd meg a központi, a járási és a helyi szervek tisztségviselőit és ad helyet a népművelés és a kulturális munka eseményeivel foglalkozó cikkeknek, tudósításoknak. 7
