A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-12 / 50. szám
Számos országban él az a néphit, miszerint ha kútba vagy tóba pénzt dob az ember, még egyszer visszatér oda. Nem mintha sajnálnám a pénzt, de én nem dobtam egyik kútba sem érmét. Ennek ellenére háromszor szerencsém volt: 14 év után tavaly ismét visszatérhettem a Kuba déli részén elterülő Syboney falucskába, ahonnan Fidel Castro kis csoportjával elindította a támadást a Moncada laktanya ellen, három év elteltével tértem vissza a híres tadzsikisztáni barzovi völgybe, ez év őszén pedig — egyéves „szünet" után — ismét ellátogattam Irkutszkba. Erről a városról a helyi lakosok büszkén állítják, hogy a „föld közepén" terül el. Ráadásul találkozhattam Pjort Szaveljev nyugalmazott mérnökkel, aki a második világháború befejezése előtt Pribram környékén a felderítés parancsnoka volt. A háború után hosszú ideig Lvovban dolgozott, Gyermekkori álma — hogy festő legyen — nem vált valóra, mert közbeszólt a háború. A városban maradt, itt szerzett mérnöki oklevelet és a helyi tévéképernyögyárban dolgozott. Telefonbeszélgetésünk után alig fél órával szívélyesen üdvözöltük egymást az impozáns Irkutszk Szállóban. t Nem jelképes elnevezés \ Vasárnap lévén, több órát tölthettünk el együtt. Még arra is jutott idő, hogy hajózzunk az Angarán, amely mintegy összefogja a történelmi városrészt a modern lakótelepekkel. Ez a középmagas, fekete szemű, őszes hajú férfi már találkozásunk első perceiben élénken érdeklődik Csehszlovákia iránt, hiszen a háború után többször járt hazánkban. Eláraszt kérdéseivel: milyenek nálunk a hektárhozamok, milyen eredménnyel alkalmazzuk a szovjet fajtákat, emelkedik-e a tehenek tejhozama ... Többször megismétli, hogy mennyire csodálja fejlett mezőgazdaságunkat. Röviden válaszolok, majd megkérdezem mi újság Irkutszkban? Tudom, hogy bár nyugdíjas, nem tétlenkedik: számos bizottság tagja és a Szovjet—Csehszlovák Társaságban is dolgozik. Mielőtt válaszol, kávét és egy üveg bajkáli vizet rendel. — Honnan ered a bajkáli víz elnevezés? — érdeklődöm. Arcán mosoly fut végig. — Nem jelképes elnevezés —, mondja, majd így folytatja: Ez a tó egyedülálló. A világ édesvizű tavai közül a Bajkál-tó a legtisztább és vizét egyenesen a tóból palackozzák. így aki a tó mellett halad el, nem desztilált vizet önt a gépkocsi hűtőjébe... Legenda és valóság — Tudja, mit mond a város létrejöttéről szóló legenda? Bajkál apónak 336 lánya volt, közülük a legjobban Angarát kedvelte. Szerette volna, ha mindig mellette marad. Egyszer Angara kihallgatta a madarak beszélgetését és megtudta, hogy messze nyugaton él egy vitéz ifjú, Jenyiszej. Angara beleszeretett és elhagyta apját. Amikor Bajkál reggel felébredt és megtudta, mit tett legkedvesebb lánya, mérgében egy óriási sziklát hajított utána. A szikla azonban csak Angara ruhájának szélét érte el, így a lány tovább szaladhatott. Bajkál megparancsolta Irkut nevű szolgájának, hogy élve vagy halva, de hozza vissza Angarát. Bár utolérte a lányt a szolga, de nem ölte meg, mert kedvelte. Angara azt tanácsolta neki, hogy ne térjen vissza. Együtt futottak tovább, amíg nem találkoztak Jenyiszejjel. A találkozás helyén jött létre Irkutszk városa. így szól a legenda. Az viszont valóság, hogy Irkutszk burját nyelven sebes folyót jelent, s a város valóban nagyon gyorsan fejlődik. — Hol is kezdjem? — teszi fel a kérdést Szaveljev elvtárs. Bizonyára ismert tény, hogy a város 300 évvel ezelőtt jött létre. Kezdetben kozák téli üdülő volt, majd gyors fejlődésnek indult. Hogy miért? A magyarázat egyszerű: a Mongóliába és Kínába vezető kereskedelmi út mentén terült el. Jobb kezével jegyzettömbömre mutat: — Ha akarja, feljegyezheti: Városunknak jelenleg csaknem háromnegyed millió lakosa és több mint 70 nagyüzeme van. Tekintettel arra, hogy ez a vidék rendkívül gazdag ásványi anyagokban, nagy tudományos potenciál összpontosul itt. A városban több mint 40 tudományos-kutató munkahely van. Az itt dolgozó több mint 8 000 tudományos dolgozó közül 2 000 a tudományok kandidátusa, 400 a tudományok doktora, 70 pedig akadémikus. A viszonylag kis lélekszámú Irkutszkban 10 főiskola van, több mint 60 000 diákkal. Elsősorban Szibéria és a Távol-Kelet számára képeznek szakembereket. A Szovjetunió európai része városainak is vannak itt speciális kihelyezett tanszékei. Ne vegye szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy Irkutszk a diákok városa, hiszen itt minden tizedik felnőtt tanul. S hogy teljes legyen a kép: a városban 4 színház, 31 könyvtár (csupán az egyetemi könyvtár több mint 3,25 millió könyvvel rendelkezik), 7 sportpálya és számos múzeum van. Ivóvíz a tóból A kávé elfogyasztása után a kellemesen hideg bajkáli vizet kortyolgatjuk. — ízlik? — kérdezi Szaveljev elvtárs. — Igen, — válaszolom őszintén. Számomra hihetetlen, hogy ez a víz a tóból van. Ezután arról faggatom, mi a véleménye az életről, a Szovjetunió Kommunista Pártjának békepolitikájáról? — Nézze, megfontoltnak kell lennünk, és keresnünk kell az utat a béke megőrzéséhez. Nagyra értékelem, hogy kommunista pártunk és kormányunk kezdeményezően és következetesen viszonyul e kérdéshez. Nálunk most a párt XXVII. kongresszusa határozatainak következetes teljesítése, a szovjet gazdaság sokoldalú fejlesztése és erősítése a legfontosabb. Gyakran tartok előadásokat, a számadatokat ismerem. Az előbbi gondolatot a következő tényekkel tudnám alátámasztani: a föld lakosságának 6 százalékát képező szovjet nép évente a világ gabonatermésének 13, gyapot- és tejtermelésének 20, hústermelésének 10, tojástermelésének pedig 12 százalékát adja. ezer rádiókészüléket, 16 ezer hűtőgépet gyárt — mondja vendéglátóm, majd hozzáteszi : — Hogy még konkrétabb legyek, gazdaságunk erejét az orosz föderáció eredményeivel illusztrálom: az elmúlt ötéves tervidőszak alatt több mint 10 ezer új gép-, műszer- és automatizált müszertípust fejlesztettek ki, több mint 500 új ipari üzemet adtak át, felépült a Szibériából a Szovjetunió nyugati határáig vezető gázvezeték, elkészült a Bajkál— Amúr vasútvonal, a fogyasztási cikkek gyártása 11 százalékkal, az egy lakosra eső reáljövedelem pedig 13 százalékkal növekedett. Csaknem 6 millió új lakás épült fel, s 30 millió embernek javultak a lakáskörülményei. Csupán az elmúlt évben az ország 1,5 billió kilowattóra energiát termelt, s már két évvel ezelőtt 587 milliárd köbméter földgázt termeltünk ki, ami több mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK és Franciaország termelése együttvéve. — Valóban tiszteletet parancsoló eredmények ezek, de hogyan fejlődik és erősödik a szovjet gazdaság a 12. ötéves tervidőszakban? Könnyedén int a kezével, jelezve, hogy ez sem okoz neki gondot. Csodálom, ahogyan a számokat azonnal sorolja: — 1 990-ig az ipari termelést 21 —24 százalékkal, a mezőgazdasági termelést évente 14—16 százalékkal növeljük. Ez annyit jelent, hogy gabonából 250 millió tonnát, húsból 20 millió tonnát, tejből 106—110 millió litert, tojásból pedig 80—82 milliárd darabot termelünk. Ebben az ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 900 ezer traktort, 1 millió 600 ezer teherautót. A Bajkál-tavon Pjotr Szaveljev (jobbra) Irkutszki városkép Egy nap alatt — A Szovjetunió egy nap alatt 1,6 millió tonna szenet, 3,8 milliárd kilowattóra energiát, 31 millió négyzetméter anyagot, 2 millió pár bőrcipőt, 24 ezer tévékészüléket, 25 1 millió 770 ezer pótkocsit és különböző mezőgazdasági gépeket kap. Megelégedett mosollyal az arcán hozzáteszi: — Már most örülünk annak, hogy ebből a hatalmas munkából a mi óriási, nyersanyagokban gazdag Irkutszki területünk is kiveszi a részét. 20
