A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
KÖZELEBB A CSILLAGOKHOZ 492 11 Ilyen lehet a Vénusz felszíne (fantá ziarajz) zisaít a láthatatlanság és a teljes fényű korong között mint a Hold, ám ezt szabad szemmel csak úgy látni, hogy fényessége gyengül vagy erősödik. A csillagos ég régi figyelői hamar rájöttek, hogy ugyanazon égitestről van szó — így lett a magyar nyelvben Esthajnalcsillag a neve, s e név találóan ötvözte egybe az égitest esti és hajnali láthatóságát. Az Esthaj nafcsillag megnevezésen kívül még nagyon sok népi elnevezése ismert, de szinte valamennyiből megállapítható, hogy az esti vagy a hajnali Vénuszról van-e szó. Ugyanakkor a következőkben felsorolt elnevezésekből az is kitűnik, hogy leginkább azoknak az embereknek a nyelvkincsében voltak leginkább használatosak, akik éppen ezekben az időszakokban (tehát este vagy hajnalban) tartózkodtak a szabad ég alatt (pásztorok, juhászok, halászok stb.) Lássunk néhány példát az esti Vénusz megnevezéseire: Esteli csillag. Álomhozó csillag. Alkonycsillag, Vadlegeltető, Vadak csillaga. Szarvaslegeltető, Vacsoracsillag stb. A hajnali Vénuszra az alábbi leggyakrabban használt megnevezéseket ismerjük: Ökörkereső csillag (a gondatlan pásztor hajnalban keresi a csordából elkódorgott ökröket). Hajnali csillag, Hajnalcsillag, Hajnal Hírmondója, Pitymalló csillag, Pásztorserkentő (jelzi a pásztoroknak, hogy ideje kihajtani). Virradó csillag, Reggeli csillag stb. Egyéb elnevezései: Szerelemcsillag, Beteggyógyító, Pásztorcsillag stb. Népdalainkban is sokszor előfordul az Esthajnalcsillag. Egy palóc dalban például ebből a csillagból csinál az Isten Mátyás királynak mátkát: „.. . szeretőre szép hajnali s ő esteli csillag lett, láthatod, itt ragyognak a hollókői vár felett..." BÖDÖK ZSIGMOIMD (A szerző felvétele) Örökül ránkhagyott nevén. Esthajnalcsillagként nevezik még a (magyar) csillagászok is, bár minden bizonnyal ez volt az első égitest, amelyről tudták a régiek, hogy bolygó. A figyelmet leginkább különösen ragyogó fénye és gyors mozgása kelti fel. Hasonlíthatatlanul ez a legfényesebb „csillag*, teljes fénye idején — amely a Nap és a Hold után a legnagyobb — olykor árnyékot is vetnek a földi tárgyak. A Vénusz bolygó — hiszen róla van szó — a Földhöz viszonyítva belső pályán kering, éppen ezért egyszer a Nap egyik, másszor a másik oldalán látható, aminek az a következménye, hogy egyszer közvetlen napnyugta után, ellenkező helyzetben pedig a keltét megelőzően, hajnalban látható. Helyzetéből adódóan ugyanúgy változtatja fá-A Vénusz — ahogy a távcső segítségével látjuk
