A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-21 / 47. szám

Az erődítmény egy része a kikötőbe érkező hajóról nézve

A mitológia szerint névadójától, Rhodosztól, Héliosz napisten szerelmesétől örökölte e földközi-tengeri sziget káprázatos szépségét, amely természeti adottságainak köszönhetően soha sem hagyja unatkozni látogatóit. A sziget közepéből ágaskodik a kék ég felé az 1 215 méter magas Atavirosz hegycsúcs, amelyet üdezöld, buja erdőkkel borított völgyek vesznek körül. Ezek lankái nem sokkal messzebb már a zafirkék tengerben végződnek, gyönyörűen tagolt sziklás vagy homokos partok alakjában. Mindez, az enyhe éghajlattal és állandó napsütéssel együtt adja Rhodosz szigetének megismételhetetlen varázsát, ellenállhatatlan vonzerejét. Kevés hasonló kikapcsolódásra és pihenésre egyaránt eszményi hely található a világon.

A nagy sziget sorsát és történelmét meghatározó módon befolyásolta földrajzi helyzete és a tenger. Már az ókorban, több mint két és fél ezer évvel ezelőtt indult virágzásnak a sziget, kezdett nőni Rhodosz jelentősége a Földközi-tenger térségében. I. e. 408-ban Lindosz lalisszosz és Kamirosz dór városok egyesülésével alapították meg Rhodosz városát, amely gyors ütemben növelte hatalmát és befolyását Két évszázad elteltével már az Égei-tenger térségének kereskedelmi és politikai központja. Gyarmatosít, pénzt hoz forgalomba, tengeri jogot léptet érvénybe, s párhuzamosan ezzel fejleszti a testmozgást, színházkultúrát, megalapítja híres iskoláját, amelyet kizárólag a gazdag rómaiak és görögök gyermekei látogatják. Róma eleinte szövetségesként közelít Rhodoszhoz, majd idővel egyre erőteljesebben gyengíti annak erejét, s végül beleolvasztja a római birodalomba. I. sz. 43-ban Pál apostol terjeszti el a szigeten a keresztény tanítást és hitet. Rhodoszt 395-ben Bizánchoz csatolják, majd később a szaracénok és a keresztes lovagok támadásai célpontjává válik. 1306-tól a Johanita-lovagrend tagjainak menedékhelye kétszáz éven keresztül. E két évszázad alatt a lovagok hihetetlenül erős erődítménnyé építették át a várost. Ma is ennek az erődítménynek a falai, épületei határozzák meg a város jellegét, alkotják magvát és kötik le az ide látogatók figyelmét.

A Rhodoszra hajón érkező idegen az első pillanatokban komoly döntés előtt áll: menjen-e azonnal a napernyők ezreivel ellepett homokstrandra és az egészséges napfényt, tiszta tengervizet élvezve töltse első óráit a szigeten, vagy egy percet sem vesztegetve vágjon-e neki az óváros macskaköves utcáinak, magába szippantva az elmúlt hosszú évszázadok alatt felgyülemlett történelmi jelentőségű emlékeket, látnivalókat. A város jellegzetességei között említhetjük a Lovagok palotáját, amelyhez a híres Lovagok utcája vezet. Értékes emlékeket őriz a Régészeti Múzeum s a turisták egyik ismert találkozóhelye, a Hippokratesz-tér. A török uralom emléke a Szulejmán-mecset. Örök élményt jelent a rhodoszi kikötő látványa, a különböző vitorlások, halászbárkák tar-20

<«(t

I