A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-07 / 45. szám

Ám a közrend-felügyelőség szemre­­való fiatal ,,cirkáló" dolgozói megerősí­tik az állításokat. — Mindez — bizonygatja Ela Záleho­­vá — ma már többször jegyzőkönyvbe is került, foganatja azonban a mai napig nincs. — A helypénzt is önkényesen szedi — veti közbe a kolléganője, Yveta Svite­­ková —, holott az érvényes törvényerejű rendelet egységes díjszabást ir elő. A standfoglalást igazoló, bizonyító bilé­­tákra nem ír dátumot, így a jegyeket másnap újfent ki tudja osztani a piaco­­zpk között. Dől a sirám az emberekből. Én csak egyet nem értek: a panaszkönyvet nem ellenőrzi, nem olvassa át időnként vala­ki? Ha viszont felüti illetékes személy a lapokat, miért nem történik intézkedés a kór orvoslására? Szerény a kínálat mindenütt, ezért alig akad vásárló. A kofák hát a standok mögött gubbasztanak, vagy egymás kö­zött tereferélnek, de akad példának okáért, aki az árusító asztalkán szunyó­kál. Az ipolyvarbói (Vrbovka) Zólyomi Margit néni viszont nem ér rá unatkoz­ni. Szemre is mutatós zöldségféléi ha­mar gazdára találnak. — A szép portékának — magyarázza —, még ha drágább is a bolti termék­nél, nem kell cégér, gyorsan elkél. Ismét a piacfelügyelővel találkozom. — Mi 30 százalék felárat számítunk fel az egyes áruféleségekre — sorolja érveit, a bányászváros lakói a hónap vége felé, „sokadikén" már nem a pia­con vásárolnak, hanem az olcsóbban árusító állami zöldségboltból szerzik be gyümölcs- és zöldségszükségletüket. Fizetésnap után sok itt az ember, per­cek alatt elfogy minden, máskor viszont még dél tájban is csupán a darazsak dongják körül a körtéket, almakupaco­kat. A helypénzt saját belátásom szerint szedem. Megérkezik Pavol Antolov, a köz­rend-felügyelőség vezetője is. — Legtöbb gondunk az árdrágítókkal adódik — összegez a terepszemle után —, az idén tíz személyre róttunk ki pénzbírságot. Néhányan igyekeznek trükkel túljárni az eszünkön. Az árcédu­la egyik oldalára például a hiteles érté­ket írják, míg a másik felére a pár koronával magasabb ár kerül. A sza­bálysértőket könyörtelenül megbüntet­jük. A vidék leggazdagabb embere mégis jön többször is hetente. Mások munkatársaimat igyekeznek megvesz­tegetni! A piacon nincs villanyvilágítás sem. — Remélhetőleg belátható időn be­lül sikerül javítanunk az áldatlan helyze­ten — szögezi le Pavol Antolov —, én mindenesetre már régóta szorgalma­zom egy modern piactér megépítését, nyitását. Bízom benne, hogy igyekeze­temet hamarosan siker koronázza. Dél múlt. Meleg van, ingujjra vetkőznek az emberek. A piacon nagy a kínálat és sok a vásárló ... ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei Szüret táján nem stílszerű a vizet di­csérni. Világhírű fürdővárosunk, Karlovy Vary környékén persze nem terem sző­lő, így szüret sincs, de az emberek poharukat naponta legalább háromszor valóban az egészségük érdekében 'emelik a szájukhoz. Kevés olyan ország van a világon, amely gyógyvizekben és forrásokban annyira gazdag lenne, mint Csehszlová­kia. A napokban kiadott publikáció sze­rint hazánkban több mint háromszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván. A Cseh Szocialista Köztársaságban 35 fürdő­helyen 91 szanatórium üzemel, csak­nem 23 ezer ággyal. Szlovákiában 36 szanatórium található, mintegy 10 ezer férőhellyel. Az elismert ásványvíz és gyógyvíz megnevezés használatát a törvény sza­bályozza. Jelenleg ásványvíznek kell te­kinteni azt a természetben előforduló vizet, amely literenként legalább egy gramm oldott sót vagy gyógyászati szempontból egyéb fontos ásványi anyagot tartalmaz. Az elismeri gyógyvíz elnevezés engedélyezése során a gyógyhatást minden esetben az ás­ványvíz tudományos vizsgálatával kell A modern Gagarin-kolonád télen-nyáron tele van állapotban évente 6 832 tonnát tenné­nek ki. A fürdőknek nálunk két alapvető sze­repük van. Az egyik, a különböző akut betegségekben szenvedő emberek ki­egészítő gyógyítása és rehabilitációs kezelése, a második és egyre fonto­sabb, a megelőző gyógyfürdőkezelés. A fürdőkkel szorosan összefügg egy ipar­ág, a gyógyvíztermelés. Lehetővé teszi, hogy a gyógyvizek messzire eljussanak a gyógyforrásoktól és a szanatóriumok­tól a fogyasztók legszélesebb köréhez. A gyógyvizek nemcsak gyógyítanak, ha­nem a lakosság egészséges táplálkozá­sát is elősegítik. A gyógyvizeknek a szervezet műkö­dését befolyásoló hatása megfelelő használat esetén előnyös lehet, de — mint minden gyógyszer — helytelenül használva kárt is okozhat. Vannak or­szágok, ahol szigorúbban ragaszkodnak ahhoz, hogy orvos írja elő a gyógyfürdő­ket. A hazai nagy vízbőség a közönség részére könnyebben hozzáférhetővé tette a gyógyvizeket, így sokan üdítő fürdőként, vízként orvos megkérdezése nélkül is használják a gyógyvizes fürdő­ket. Karlovy Vary egyik szimbóluma bizonyítani. A gyógyfürdőkben felhasz­nálásra kerülő víznek elismert gyógyvíz­nek kell lennie, palackozni és közfo­gyasztásra forgalomba hozni csak elis­mert ásványvizet és gyógyvizet szabad. Karlovy Vary forrásai vizének köszön­heti hírnevét, gazdagságát és eredmé­nyeit is. A gyógyítás ebben a városban már a XVI. században kezdődött, ami európai viszonylatban is igen érdekes. A számok kedvelőinek le kell mondani azt is, hogy a gyógyhatású 12 forrásból naponta közel hárommillió liter jut a felszínre. Átlagban számítva az itteni vizek literenként 6 és fél gramm ásványi anyagot tartalmaznak. Azt is kiszámí­tották, hogy ez ásványi anyagok szilárd Ebben a forrásban a tojás is megfő A Thermal Szálló és a Karlovy Vary-i filmfesztivál mozija \ Említettük már, hogy az utóbbi évek­ben a CSKP egészségügyi politikájának megfelelően jelentősen elmélyült a gyógyfürdőbeli kezelés megelőző és re­habilitációs jellege. A különböző beteg­ségek gyógyítása fokozatosan bizonyos helyekre összpontosul. Ennek köszön­hetően ésszerűen fokozódik a létesít­mények, valamint az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakosodása. STRASSER GYÖRGY 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom