A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-24 / 43. szám
ELETEBOL TUDÓSÍTÓINK ÍRJÁK író—olvasó találkozó A Csemadok nagytúri (Horné Turovce) helyi szervezetének vezetősége a közelmúltban íróolvasó találkozót szervezett Csáky Károly Honti barangolások c. könyvéről. A találkozót könyvkiállitással és árusítással kapcsolták össze. Az író bemutatkozását és az irodalmi mű tartalmának ismertetését élénk vita követte. A vitázók elsősorban a Pongrácz dinasztiáról tettek említést, akik a múlt század elején telepedtek le Felsötúron. A Pongráczok körül többen részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban. A vita résztvevői bőven foglalkoztak a hajdani megyeszékhely. Ipolyság kulturális életével, Móricz Zsigmond és Bartók Béla látogatásával stb. Külön megemlékeztek Bartók e vidékei népdalgyűjtéséről beleértve a szlovák falvak népdalkincsét is. melyből 180 dalt gyűjtött. Beszéltek még az 1910-ben a Honti igricek Ipolyságon megrendezett nem mindennapi hangversenyéről, a kanász és juhász versenyről. A vitázók a török időkről is érdeklődtek, pl. Drégelyvárnak 1552-ben lezajlott ostromáról és a Palást község határában lefolyt nagy csatáról. Külön szó esett a Palást község határában elesett adószedő törökről, akiért a nógrádi bég Koncz Ambrust a palásti bírót karóba húzatta. A hozzászólók a palóckutatásról, a palócnyelv eredetéről is tettek föl kérdéseket Az író készséggel válaszolt a kérdésekre. A találkozó befejezése után az író dedikálta könyvét A találkozó előkészületéért Banyovszky Sándort, az irodalom népszerűsítőjét illeti elismerés. Tóth Géza Békenapok Az idén a bussai művelődési ház nyilvános békegyűlést rendezett, amelyben a hnb elnöke, Vámos Géza beszédében rámutatott a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeharcára, ugyanakkor az USA kormányának lázas fegyverkezésére is. A békegyűlés a hős szovjet katona emlékművénél zajlott le, ahol a pionírokból és Csemadok-tagokból álló szavalókórus „Ez a föld a miénk" c. irodalmi összeállítással gazdagította a rendezvény műsorát. A nőszövetség tagjai 42 szál vörös szegfűt helyeztek el az emlékműnél. Vámos Gézáné Garam menti találkozó A Csemadok lévai (Levice) helyi szervezete, a városi művelődési központ és a városi filmszínházak igazgatóságának rendezésében a CSKP megalakulásának 65. és a sznf 42. évfordulójának jegyében szeptember 13-án nagyszabású kulturális ünnepségre került sor I. Garam menti találkozó címmel. A szabadtéri színpad lelátóit megtöltő lelkes közönség a mintegy ötórás színes műsorban megtekinthette a Csemadok helyi szervezete csoportjának folklórműsorát, az Ipolysági (Šahy) Kincskeresők zenekarának összeállítását a csehszlovákiai magyar költők megzenésített verseiből. Fellépett a komáromi (Komárno) Sziget-csoport a Tikiriki-takarak című műsorával, majd a Hajós Népművészeti Együttes és a komáromi Dixiland-band dzsesszzenekar. A legnagyobb sikert az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes Kamaracsoportja aratta. Vendégként fellépett Szvorák Katalin és Dinnyés József. A kellemes és hangulatos nyárutói találkozót A koncert című magyar film vetítése zárta. A népi hagyományok ápolását szivén viselő, lelkesen daloló és táncoló szereplők, a közönség szűnni nem akaró tapsa közepette azzal a reménnyel búcsúztak, hogy jövőre újra itt. Léván találkozunk a II. Garam menti találkozón. (HL) Esztrádműsor Egész estét betöltő esztrádműsort tanultak be a Csemadok oroszkai (Pohronský fíuskov) helyi szervezetének tagjai. Július folyamán már kétszer is előadták Oroszkán, a cukorgyári klubhelyiségben és Csatán (Čata), a művelődési házban. A műsorban szavalat, énekszámok, rövid jelenetek, tánc és monológok váltják egymást A vezetőség terve az. hogy a műsorral ellátogatnafr a közeli falvakba is és a sürgős mezőgazdasági munkák befejezése után hozzálátnak újabb műsor betanulásához. Németh Andrásné Pontatlanság A Hét 1986/34-es számában A Csemadok életéből rovatban rövid tudósítás jelent meg Járási művelődési tábor címmel Isky Ibolya tollából, melyben a következőket írja: „A táborban a járás tehetséges novellistája, Lóska Lajos is bemutatkozott Az író-olvasó találkozón eddigi munkásságával ismertették meg a résztvevőket". Nos, a tudósítás pontatlan. Az író-olvasó találkozón ketten vettünk részt dr. Lóska Lajossal. Lóska Lajost — bár novellákat is ír — főleg regényíróként, s nem novellaíróként ismeri az olvasóközönség. A novellista: Ardamica Ferenc Hagyományos zöldágolás az ahai színpadon Egy falu a Zsitva völgyéből mindjárt kiállításokat rendeztek népi hímzésekből és feldolgozták, színpadra vitték a népszokásokat. Színvonalas környezetben fogadhatták Mács József írót, aki író-olvasó találkozón beszélgetett az emberekkel. Csakhát a rendezvények egyre ritkulnak, fogyatkoznak — panaszolja Mária néni. Pedig össze lehet hozni a Csemadokosokat egy-egy kirándulásra, népi mulatságra. Legutóbb Magyarországon jártak Budavár viszszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából és megtekintették a rendezvényeket, kiállításokat. Fiatalítani kellene, nincsen aki átvegye az elnökséget, évről évre eltolódik — mondja Mária néni, aki lelkesedést, akaratot még érez, de az erő, a korral egyre fogyatkozik ... Úgy látom, hogy a kis falu ma is virágzó, hiszen vagy tizenöt családi ház építésén dolgoznak az emberek és az új, korszerű, modern, emeletes épületek azt bizonyítják, hogy itt még sokáig élni fognak az emberek. Rajtunk múlik, hogy miként őrizzük meg és adjuk tovább az utódainknak ősi hagyományainkat a jövő század küszöbén. MOTESÍKY ÁRPÁD t \------------------BÚCSÚ PALÁGYI JÁNOSTÓL Utoljára tavaly ősszel találkoztam Palágyi Jánossal. A Bodrogközben járván, az akkor megjelent Mélyutak egy példányával kopogtattam be Hozzá Leleszen, hogy a könyvet, amelyben a vele készült beszélgetések summája is helyet kapott, megbecsülésem jeléül asztalára tegyem . .. Beteg volt már akkor is, de még mindenre figyelő. Sok emberrel összehozott a jószerencse, sok igaz emberrel is. Közöttük Palágyi János igazságkereső egyenessége, keménysége és bátorsága legendává vált. Voltak, akik szerették ezért, voltak, akik féltek kimondott igazságaitól. Fábry Zoltánt Németh László egyik könyvének ajánlásában „északi oszlopunknak” nevezte. Emberségben, tisztaságban, egyenességben Palágyi János is ilyen „oszlopos" ember volt Bodrogközben. Fiatal korában ácsnak tanult, a háborút követő időkben különböző párt- és állami tisztségekben dolgozott, közben tanult, szövetkezeteket alapított és vezetett. Egyik alapítója volt szövetségünknek, a Csemadoknak is és hosszú évtizedeken át tagja a Központi Bizottságnak. Sokéves politikai és közéleti munkásságáért a többi között kétszer kapta meg az Építésben szerzett érdemekért kitüntetést. Növekvő veszteségeinket számlálva búcsúzunk Palágyi Jánostól, attól az embertől, attól a baráttól, akitől nemcsak az igazság keresését és kimondását tanulta meg egy fiatal nemzedék, hanem a fölemelt fő emberi méltóságát is. GÁL SÁNDOR Az újabb térképeken hiába keresné az olvasó Felsöaha (Horný Óhaj), Zsitva menti falucska nevét. A falu nem szűnt meg, mint azt a bölcsek egy időben jósolták és elképzelték, hanem az történt, hogy Verebélyhez (Vráble) csatolták. Szinte a csodával határos, hogy ez a török által porrá égetett és szétzúzott pici falucska mindig talpra állt, kiheverte a fájdalmakat, s megőrizte jellegét, hagyományait mind a mai napig ... Ezekről beszélgettünk Rendásnével. a falucska szeretett és megbecsült nyugalmazott óvónénijével, Mária nénivel, aki egyben a Csemadok helyi szervezetének elnöki tisztségét is betölti. Mintegy tíz esztendeje vonult nyugdíjba, addig a magyar óvodát vezette, tanította, nevelte a kicsinyeket. Mária néni egy kissé borúsan látja a jelent és a jövőt, de felcsillan a szeme, amikor a múltat emlegeti, idézi. Sok szép Csemadok-rendezvénynek volt a szervezője, támogatója. A téli hónapokban színdarabokat, zenés irodalmi esteket mutattak be, bizony elég nehéz körülmények között. A Verebélyhez való csatolásnak fontos jelentősége lett a falu életében. Felépítették az új és korszerű művelődési házat, ahol 7
