A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-11 / 28. szám

TUDOMÁNY-TECHNIKA A KALCIUMTABLETTÁK HAMIS ILLÚZIÓJA VÉDŐRUHA A TENGERHIDEG ELLEN 1991 -ig a lengyel kereskedelmi flotta vala­mennyi hajóját felszerelik az új mentőruhá­val, amely kitűnő hőszigetelésével a jeges tengervízben is megakadályozza hajótö­rött, vízbe zuhant tengerész szervezetének túlzott lehűlését. (Sok szerencsétlenül járt tengerész halálát nem a fulladás, hanem testük túlzott lehűlése okozza.) A védőruha sorozatgyártását külföldi licenc alapján egy szczecini gyárban kezdték meg. ÚJ ADATOK AZ IDEGEK MŰKÖDÉSÉRŐL A Csaszov akadémikus vezette szovjet ku­tatócsoport kísérletei új fényt vetnek az idegek működésére. Néhány évvel ezelőtt számos szovjet kutatóintézetben átfogó kí­sérletekben kezdtek az idegműködés alap­jainak felderítésére. A vizsgálatok legfőbb „szerszámának" a kígyómérgeket válasz­tották, továbbá más természetes neuroto­­xinokat, amelyek nagyon specifikus hatást fejtenek ki az idegrendszerre. Pókok, skor­piók és kígyók 60 különböző fajából 35 tiszta fehérjemérget sikerült elkülöníteni, amelyeket azután szintetikus úton is előál­lítottak az egyenletes ellátás biztosítására. E mérgek segítségével sikerült fényt deríte­ni az ioncsatornák különböző típusainak a működésére, kivált a nátrium ioncsatorná­kéra, amelyeknek döntő szerepük van mind az idegsejtek, mind az izmok működésé­ben. Sikerült elkülöníteni és tanulmányozni állatok agyának nátrium ioncsatornáit. Ki­derült, hogy ezek a csatornák a sejthártya zsíros részének egész területén szétszórt nagymolekulájú fehérje-szénhidrátok. A kutatások során részletesen is sikerült fel­deríteni a szerkezetüket. Sikerült módot találni az ioncsatornák szelektív aktiválásá­ra is, ami felcsillantja a reményt, hogy módosíthatják az ilyen sejtek működését. Új „csillaga" van az amerikai gyógyszeripar­nak: a tévéadók szinte szünet nélkül kalci­­umtabletta-hirdetésekkel bombázzák az amerikai átlagpolgárt. A kalciumtabletták szedése — állítják egyes orvosok — megaka­dályozhatja az idő előtti csontkopást. Újab­ban arra is hivatkoznak, hogy a mésztablet­­ták szedésével megelőzhető a bélrák. A gyógyszeripar szakértői 1986-ban 200 mil­lió dolláros bevételre számítanak a mésztab­­letták eladásából. A létfontosságú elem, a kalcium ad erőt a csontoknak, és fontos szerepe van az ideg­impulzusok átvitelében, továbbá a szív rit­musának szabályozásában is. Hiánya kétség­telenül törékennyé teheti a csontokat. Szak­értői becslés szerint körülbelül 20 millió amerikai szenved ilyen csontritkulásban, job­bára 50. életévüknél idősebb nők. Az ösztro­­gén nemi hormon termelődésének csökke­nése a jelek szerint meggyorsítja a csont­anyag veszteségét. Évente 1,3 millió csonttö­rést írnak a betegség számlájára, 40 ezer beteg halt meg 1985-ben szövődmények­ben. A kellő idejű kalcium-utánpótlás megaka­dályozhatja a betegség kitörését — állítja számos orvos. Már fiatal korban napi 800 milligramm kalciumra van szüksége a szer­vezetnek. (Sok táplálék tartalmaz kalciumot.) Idős férfiaknak ezer, a klimax utáni nőknek 1500 milligramm kalciumra is szükségük lehet. Az amerikai táplálkozási kutatók most minden valószínűség szerint dilemmában le­hetnek. Éveken át azt prédikálták, hogy ne fogyasszanak tejet és tejterméket (például sajtot és jégkrémet) a szívinfarktus megelő­zésére. Éppen ezekben a táplálékokban van viszont a legtöbb kalcium. Még az az ismeret is, hogy a kalcium feltehetően megelőzheti a bélrákot, zavarba hozta a táplálkozástudo­mány kutatóit. Eddig ugyanis azt állították, hogy a rostos táplálék fogyasztásával lehet megelőzni a bélrákot. A texasi egyetem ku­tatója, Harold H. Sandstead professzor vi­szont éppen azt állítja, hogy a rostos koszt nemcsak a csontritkulásnak kedvez, hanem a bélráknak is: a rostos étel akadályozza a ALPESI NAPFÉNY A PIKKELYSÖMÖR ELLEN Svájc alpesi gyógyhelyének, Davosnak a ten­gerszintnél 17 százalékkal erőteljesebb nap­sugárzása az egyik legjobb gyógyerő a pik­kelysömör (psoriasis) kezelésére. Egy mün­cheni bőrgyógyász vizsgálatai szerint a da­­vosi betegnek csak az 56 százaléka esik vissza az első hét hónapban a még mindig nem teljesen gyógyítható betegségbe, az Északi-tenger partján kezelt betegeknek 60, az Adria partján gyógyulást keresőknek pe­dig 83 százaléka. A pikkelysömör kezelésé­ben döntő része van a napfény ibolyántúli tartományának, mert az ibolyántúli sugárzás közvetlenül a sejtosztódáshoz szükséges örökítő anyag, a DNS szintézisére hat. Ezzel a megbetegedett bőr megállíthatja a szaru­képző sejtek felgyorsult növekedését. Ezek a sejtek gyorsan a bőr felszínére vándorolnak, és létrehozzák a jellegzetes fehér pikkelye­ket. A bőr napfénytől való felmelegítésének is jótékony hatása van. táplálékban levő kalcium felvételét a vékony­bélben. Az ipari országok felnőtt állampolgárainak kalcium-hiányát tovább növeli a hús, az alkohol, a kávé, a tea fogyasztása és a cigarettázás — mindezek elősegítik a kalci­um „kimosódását" a szervezetből. Ezért a fehér bőrű amerikai nők 80 százaléka már 30. életéve előtt kalciumhiányban szenved. Ugyanígy a 35. életévüket betöltött férfiak 50 százaléka is. Az ajánlott 800, 1000 és 1500 milligrammos adag helyett valamennyi korcsoportban csak 450—550 milligramm a napi kalciumfelvétel. A megfelelő kalciumutánpótlás biztosítá­sára mindinkább önkiszolgálásra tér át a szervezet. Észrevétlenül kimossa a stabilizáló anyagot a csontvázból és a test más részein dolgoztatja fel. Minél intenzivebben megy ez végbe, annál törékenyebbé válnak a-csontok, annál gyakoribb a csonttörés. Napi ezer milligramm kalcium tablettában bármely életkorban megoldja a kalcium problémáját — hirdetik a nagy gyógyszertá­rak. Az olyan mellékhatások, amilyenek a sejtanyagcsere zavarai, vagy a vesekőképző­dés, csak napi 2500 milligrammos adag felett jelentkezhetnek — állítják. Ugyanak­kor a wisconsiní orvosegyetem egyik pro­fesszora arra figyelmeztet, hogy még egyet­len klinikai kísérlettel sem tanulmányozták a kalciumtabletták hosszú időtartamú fo­gyasztásának hatásait. Egyetlen kísérlet sem bizonyítja, hogy a kalciumtabletták erősíte­nék a csontokat és megakadályoznák töré­süket. A New England Journal of Medicine című tekintélyes orvostudományi folyóirat egyene­sen vezércikkben óvja az orvosokat az elha­markodott (és gyakran egymásnak ellent­mondó) táplálkozási tanácsoktól. Minthogy táplálékunk természete nagyon összetett és az a mód, ahogyan erre egyes emberek szervezete reagál, nagyon eltérő, nehéz pon­tosan megállapítani, hogy a táplálékban levő egyes anyagok miként hatnak a szerveze­tünkre — figyelmeztet rá a táplálkozástudo­mány két neves amerikai szakértője. (Delta) ÓNBÁNYA A SZEMÉTBEN A brnói Kovošrot vállalat szakemberei meg­oldották az ón kivonását a használt konzerv­dobozokból. A technológiát már minden részletében kidolgozták és kipróbálták. Ón­hoz lúgos oldat elektrolízise révén jut a korszerű technika. Ezzel az eljárással dolgoz fel a Kovosmalt vállalat is körülbelül 20 ezer tonna lemezhulladékot évente. A nagyobb arányú feldolgozáshoz az 1987-ben befeje­ződő rekonstrukció után kezdenek hozzá. A szakemberek szerint 800 tonnányi ónra van szükség évente 90 ezer tonna konzervdoboz és csomagolóanyag előállításához. Egyszeri felhasználás után ez az értékes nyersanyag a szeméthányókra vagy a szemétégető beren­dezésekbe kerül. INTERFERON-CSAPÁS A NÁTHÁRA Éveken át értékesebb volt az aranynál és a gyémántnál. Egyetlen grammja vagy 40 millió dollárba került. Még a halálos beteg perzsa sah is hiába próbált életmeghosz­­szabbítónak tartott adagot szerezni belőle. Csak amikor a géntechnikai úton mani­pulált parányi lények (koli baktériumok) vették át a nagybani gyártását az 1980-as években, kezdett csökkenni az ára. Vajon elöbb-utóbb a gyógyszertárak „csillaga" lesz-e az interferon? A test hormonszerü hírvivő anyaga, ame­lyet éppen 30 évvel ezelőtt fedeztek fel brit orvosok az emberi immunrendszer „ügynö­keként", nem váltotta be a rákbetegek reménykedését. Most a gyógyítás egy má­sik, banális területén próbálják ki: a nátha elleni megelőző anyagként. Elkerülhető a köhögés, az orrfúvás, a rekedtség, ha a további kutatások is megerősítik amerikai és ausztrál orvosok megfigyeléseit. Olyan családokban, amelyeknek egyik tagján a nátha tüneteit észlelték, alfa—2 típusú interferont tartalmazó orrpermettel próbálták megakadályozni a többiek meg­fertőzését. Egy másik kísérleti csoport tag­jai ellenőrzésképpen a kórokozók ellen tel­jesen hatástalan permetet kaptak. A New England Journal of Medicine című orvostudományi folyóirat szerint az interferon meghökkentően jó eredménnyel sakkban tartotta a nátha vírusait. Abban a csoportban, amely hét napon át alfa-inter­feront lélegzett be, 40 százalékkal keve­sebb légúti megbetegedést találtak, mint az ellenőrző csoportban. A megelőző vé­delem elérte a 80 százalékos hatásfokot is, ha a családtagok fertőzését kizárólag rhi­­novírusok okozták. Ezek a nátha-vírusok okozzák a meghűléses betegségek 30—50 százalékát. Az a körülmény, hogy a kísérletek mind­két kontinensen, az amerikai földrészen és Ausztráliában is hasonló eredménnyel jár­tak optimizmussal töltötte el a kutatókat. A kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy az interferon nagyhatású védőpajzs lehet az ilyen betegségek ellen. Az első kísérletek, amelyeknek során egy hónapon át alkalmazták az orrpermetet, korántsem voltak ilyen sikeresek. A kísérlet résztvevői orrvérzésről és az orrban kiala­kult kis daganatokról panaszkodtak — két­ség kapott lábra a kísérletet irányító orvo­sok körében. A legújabb kísérletek eredményei szerint az interferon bizonyos ritka rákfajták leküz­désében is hatásos. Jó eredményeket értek el az orvosok vele bizonyos vírusbetegsé­gek (például a vírusok által okozott fájdal­mas ideggyulladás, az övsömör) kezelésé­ben, továbbá a kanyaró, a belsőfül gyulla­dásai és a vírus okozta enkefalitisz (agyve­­lőgyulladás) gyógyításában. Jóllehet a párhuzamos amerikai és ausztrál kísérletek eredményei kecsegtető­ek, még bizonyára időbe kerül, amíg a szer forgalomba hozását az amerikai egészség­­ügyi hatóságok engedélyezik. Ekkor is elő­ször azok az asztmások és súlyos betegek juthatnak majd hozzá, akiknek állapotát egy közönséges nátha is súlyosan rosz­­szabbra fordíthatná. (Delta) 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom