A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-24 / 43. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — dr. ÖLVECZKY FERENC vnb elnök Zolczer László: ŐSZ A GESZTENYÉSBEN Németh Gyula: FIATAL MŰVÉSZEK TÁRLATA Mécs József: SZÉLVÉDETT FALUBAN Jozef Kadlec: FÉNYES PILLANATOK (elbeszélés) Ozogány Ernő: NAGYVÁSÁRI „CSEMEGÉK" Bödök Zsigmond: KÖZEL A CSILLAGOKHOZ (Új sorozatunk a népi csillaghitröl és a csillagokról) Címlapunkon riportkép a Földünk élni akar című íráshoz. F. Rakovský felvétele. A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral Péterné Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Azt hiszem olvasóinknak nem kell téged bemutatni, hiszen lapunk hasábjain már többször is beszámoltunk munkádról, tudományos eredményeiről. A legutóbbi interjú óta két és fél esztendő telt el. Milyen fontos események történtek ez alatt az idő alatt az életedben? — Jó és rossz dolgok egyaránt adódtak. Skerült megvédenem a nagydoktori munkámat, egy martini kollégámmal tető alá hoztunk egy könyvet a simaizmok élettanáról és gyógyszertanáról, ez 1987-ben fog megjelenni, különböző nemzetközi tudományos konferenciákon vettem részt, kineveztek osztályvezetővé az intézetben, s közben átestem egy kisebb infarktuson is, ami bizony alaposan rámijesztett. — Remélem most már rendben vagy... — Sajnos a szívem időnként rakoncátlankodik, ezért vissza kell fognom a tempót, ami nem megy egykönnyen, hiszen rengeteg megoldandó feladat vár rám. Aki a tudományos munkában lazítani próbál, az elöbb-utóbb azon kapja magát, hogy a többiek lekörözték, s a mi szakmánkban a lemaradást csak nagy erőfeszítések árán lehet behozni. — A farmakológia a gyógyszereknek és egyéb vegyületeknek az emberi szervezetre kifejtett hatását vizsgálja, pontosabban szólva: azokat a folyamatokat tanulmányozza, amelyek a test különböző részeiben és szerveiben ezeknek az anyagoknak a jelenlétében és közreműködésével lejátszódnak. Az általad irányított osztály milyen vegyületek megfigyelésével foglalkozik? — Elsősorban az emésztőrendszer működését befolyásoló vegyületeket tanulmányozzuk, tehát olyan anyagokat, amelyek a gyomor és a bélrendszer környékének izmaira, idegvégződéseire, az ott lezajló fiziológiai és biokémiai folyamatokra hatnak. Ezeknek a szereknek a farmakológiai vizsgálatát természetesen állatokon végezzük, s csak miután tisztáztuk az említett folyamatokban játszott szerepüket, döntjük el, kipróbálhatók-e az emberi szervezetben is. Miután a humánkisérletek is pozitív eredménnyel zárulnak, akkor javasoljuk csak a vegyület gyógyszerként való alkalmazását. Legutóbb egy gyomorfekély elleni szert javasoltunk emberi kipróbálásra. Ennek az anyagnak az a különlegessége, hogy savas közegben, tehát az emésztés szempontjából optimális körülmények között fokozottabb mértékben hat. A vegyület iránt külföldön is nagy az érdeklődés, különösen Japánban, ahol tudvalévőén az átlagosnál nagyobb az ezer lakosra eső fekélybetegek száma, mint a világ más tájain. — Hány év alatt lesz egy kitippelt vegyületből gyógyszer? — Ez sok tényezőtől függ, de általában 10—12 év kell hozzá. Közismert dolog, hogy egy vegyület pozitív hatása önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy gyógyszerként alkalmazzák. Tisztázni kell a hatásmechanizmusát, az optimális adagolást, de legfőképp azt, vannak-e káros mellékhatásai, s ezek nem okoznak-e nagyobb bajt, mint amekkora haszon származna az anyag esetleges gyógyszerként való alkalmazásából. Ezek a megfigyelések nagyon időigényesek, ezért nehezen képzelhető el, hogy radikálisan csökkenthető volna az előbb említett időtartam. Dr. BAUER GYŐZŐ farmakológus, az orvostudomány doktora Ersekújvárott (Nové Zámky) született 1942-ben. Általános iskolai tanulmányait Magyarbélen (Veľký Biel) és Szencen (Senec) végezte. A galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett 1959-ben, ezután a bratislavai Komenský Egyetem Orvostudományi Karára került, ahol 1965-ben szerezte meg a diplomát. A kínálkozó lehetőségek közül a kutatómunkát választotta élethivatásul. Az egyetem elvégzését követően a CSTA prágai Gyógyszertani Kutatóintézetébe került aspiránsnak, kandidátusi munkáját 1969-ben védte meg. 1972- től Bratislavában. az SZTA Kísérleti Gyógyszertani Intézetében dolgozik. Jelenleg az egyik osztály vezetője. 1985- ben lett az orvostudomány doktora. Szűkebb szakterülete a neurofarmakológia. Eddig mintegy 140 tudományos dolgozata jelent meg hazai és rangos külföldi tudományos folyóiratokban. Nős — felesége, Edit szociológus —, két leánya — a 12 éves Kinga és a 7 éves Helga — a somorjai (Šamorín) Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulója. — Tudom, hogy két fontos dolog van az életedben: a család és a tudományos munka. Emellett azonban rengeteg más feladatot is vállalsz, illetve beosztásodból kifolyólag neked kell azokat ellátnod. Kérlek, beszélj most erről. — Én, sajnos, olyan ember vagyok, akit nem kell különösebben győzködni, ha valamire megkérik. Az osztályvezetői beosztásommal jár, hogy naponta több mint húsz ember munkájára is oda kell figyelnem, ezen kívül tanítok a martini orvosi karon és a bratislavai gyógyszerészeti karon, s akkor még nem szóltam a különböző társadalmi szervezetekben végzett munkámról. Intézetünkben szakszervezeti elnök vagyok, ugyanakkor a Csemadok somorjai helyi szervezetének vezetőségébe is beválasztottak. Gyakran hívnak ismeretterjesztő előadások megtartására, olykor távoli helyekre is, s ha csak egy mód van rá, ezeknek a felkéréseknek is eleget teszek. Az időmet nagyon szigorúan be kell osztanom, s amire nem futja napközben, azt bizony az alvásra szánt órák megkurtítása árán tudom csak elvégezni. — Mit szó! ehhez a feleséged? — Az igazat megvallva, ugyanabban a cipőben járunk. Kutatómunkát végez ő is, emellett elnöke a munkahelyi pártszervezetnek és egyéb társadalmi feladatokat is ellát. Persze, azért gyakran megkérdezi, különösen azóta, hogy a szívem Így makacskodik, hogy nem lehetne-e egy kissé csökkenteni a napi penzumot és visszafogni az iramot; én ilyenkor mindig megígérem, hogy a javulás útjára lépek, de sosem tudom az Ígéretemet maradéktalanul betartani. — A gyermekeid? — Kinga lányom hetedikes, ő is elfoglalt ember, akárcsak a szülei. A tanítás után különböző szakkörökbe jár, emellett hegedülni is tanul és a Csaliban is táncol. Rengeteget olvas, s nekem úgy tűnik: a humán tantárgyak iránt vonzódik inkább. Helga másodikba jár, az érdeklődési köre még csak most van kialakulóban, tény viszont, hogy a matematika a kedvenc tantárgya. — Naponta Somorjáról jártok be a feleségeddel Bratislavába dolgozni, s öt óra is elmúlik, mire hazaértek. Ki vigyáz addig a gyerekekre? ■ — A nagypapa, vagyis az apósom, aki velünk lakik. Ő gondozza a kertet, és ellátja a ház körüli teendőket is. Sajnos a nagymama tavaly elhunyt és ez fájdalmas veszteség volt mindnyájunk számára. — Mely országokban jártál az utóbbi időben ? — Tavalyelőtt Ausztriában, a grazi egyetemen tartottam előadást, s részt vettem egy budapesti nemzetközi tanácskozáson is. Tavaly Belgiumban jártam, Gentben rendeztek egy összejövetelt a legismertebb szakemberek részvételével, aztán ismét voltam Budapesten és meghívtak Bulgáriába, Várnába is egy tudományos konferenciára, az idén pedig Szófiában és Berlinben voltam. Természetesen mindenütt előadást is tartottam, úgyhogy szó sem volt kikapcsolódásról vagy lazításról. Egy kis városnézésre, bevásárlásra persze futja az időből, de azért ezek a külföldi utazások sok erőt is kivesznek az emberből. Viszont mindenképpen kárpótol az, hogy személyesen is megismerhetem azokat a kollégákat. akiknek addig csak a dolgozatait olvashattam a különböző szaklapokban. — Végezetül mondj néhány szót a terveidről! — Azt hiszem néhány szóban nehéz lenne összefoglalni. Továbbra is szeretném olyan intenzitással végezni a kutatómunkámat mint eddig. Sajnos egyéb intézeti teendőim miatt erre most már jóval kevesebb idő áll rendelkezésemre. Aztán azt is szeretném, hogy a beosztottaim számára olyan feltételeket tudjak biztosítani, amelyek megsokszorozzák a munkakedvüket és az energiáikat. Véleményem szerint nem lehet jó az a vezető, aki fél a beosztottjaitól, illetve akitől félnek a beosztottjai. Persze, ez már nemcsak elhatározás kérdése, de egy rátermett vezető önmagát is igyekszik formálni. LACZA TIHAMÉR 2
