A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
HÉTVÉGI LEVEL EGY FOKKAL TÖBB BIZALOM Egy régebbi külpolitikai kommentárunkban úgy fogalmaztunk, hogy a nemzetközi életben hiánycikk a bizalom. Ezért is örültünk, hogy a stockholmi biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről és leszerelésről tárgyaló konferencia első szakasza konkrét eredményekkel zárult. A csehszlovák küldöttség vezetője Alois Rezník nagykövet a Rudé právonak adott interjújában meg is jegyezte, hogy 1979 óta ez az első katonai jelentőségű megegyezés kelet és nyugat között. Stockholm sikere egy új szakasz nyitánya is lehetne az európai kapcsolatokban és a világpolitikában is. A világlapok kommentárjai reménykednek, hogy a stockholmi zárónapokban megnyilvánult kölcsönös megegyezési óhaj hatni fog a többi vitában is, így különös jelentősége lenne, ha a november 4-én kezdődő bécsi európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia is sikerrel végződne. A stockholmi megállapodások lényege, hogy a részt vevő államok kötelezettséget vállaltak az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra az államközi kapcsolatokban. Ugyancsak ilyen fontos a hadgyakorlatok, a csapatmozgások és összevonások előzetes bejelentése. A bejelentés köteles katonai tevékenységre vonatkozó éves tervek cseréje, megfigyelők meghívása és a katonai tevékenység korlátozása az európai földrészen. Ezáltal az európai biztonság politikai vonatkozásai szilárd katonai biztonsági alapokkal egészülnek ki. Külön jelentőséggel bír az, hogy sikerült megállapodni az említett intézkedések tiszteletben tartásának hatékony és megfelelő ellenőrzési módozataiban, egyebek között a helyszíni ellenőrzés elfogadásában. A stockholmi okmány tehát az 1975-ös helsinki ajánlások gyakorlati továbbfejlesztésének tekinthető. Mint tudjuk 11 évvel ezelőtt Helsinkiben megszületett az egyetértés az összeurópai együttműködés alapelveiről. Ez jó reményekkel töltötte el a békeszerető emberiséget. A fegyvergyártásban, a nemzetközi viszonyok élezésében érdekelt imperialista körök azonban az elmúlt években is tovább folytatták aknamunkájukat, a maguk javára akarták megváltoztatni a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt. Mindent elkövettek, hogy ez enyhülés a katonai területekre ne terjedjen ki. Ebben az időszakban is és Stockholmban is a szocialista országok következetes és kitartó politikai vonalát ismerhettük meg. A Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának köszönhető, hogy az enyhülési folyamat túlélte az európai és a világhelyzet feszültségeit. A tőkés világban is sok politikus és államférfi emelte fel szavát a békés egymás mellett élés érvényesüléséért, a kölcsönös előnyös együttműködés fejlesztéséért. A stockholmi megállapodás egyértelműen bizonyítja, hogy a kapcsolatok sokrétű rendszere, amely az enyhülés éveiben kiépült — bár számottevő sérüléseket szenvedett — öszszességében tartósnak, életképesnek bizonyult. Ha visszalapozunk az elmúlt hónapokban megjelentetett lapokban, a békére irányuló javaslataink tucatjaival találkozunk. Ezekből világosan kitűnik, hogy mindenkivel együttműködünk, összefogunk, aki tiszta szándékkal azért dolgozik, hogy helyreállítsuk a bizalom légkörét, útját álljuk az emberiségre értelmetlenül oly sok terhet hárító fegyverkezési hajszának. S. 6Y. Stockholmban szeptember 22-én a záródokumentum egyhangú jóváhagyásával és ünnepélyes szertartással fejeződött be az európai biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről és a leszerelésről tárgyaló konferencia első szakasza. A konferencián a helsinki Záróokmányt aláirt 35 ország küldöttsége vett részt. Felvételünkön jobboldalt Oleg Grinyevszkij, a Szovjetunió és Robert Barry, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője a záródokumentum elfogadása után. VISSZAPILLANTÓ SZEPTEMBER '86 Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségét, amely Vasil Biľaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével hivata-SZERDA 17 los munkalátogatáson tartózkodott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, fogadta Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, államfő. Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény Punta del Este uruguayi városban folyó miniszteri szintű tanácskozásán a kongói kereskedelmi miniszter szorgalmazta, hogy a GATT valamennyi tagállama hozzon gazdasági szankciókat a Dél-afrikai Köz-CSÜTÖRTÖK 18 társaság ellen. Rámutatott, hogy a kereskedelmi embargó az egyetlen hatékony intézkedés arra, hogyan lehet a pretoriai rendszert rákényszeríteni az apartheid felszámolására és a vérontás megszüntetésére. Washingtonban kétnapos megbeszéléssorozat kezdődött Eduard Sevardnadze és George Schultz, a Szovjetunió és az USA külügyminisztere között. A tárgyalásokon a két nagyhatalom közötti kapcso-PÉNTEK 19 latokról és főként a két ország legfőbb képviselői — Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan — újabb találkozásának előkészítéséről volt szó. Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányelnöke fogadta Szálim Jaszint, a Szíriái Arab Köztársaság kormányának gazdasági kérdésekkel SZOMBAT 20 foglalkozó alelnökét. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági és szociális fejlődéséről s az együttműködés távlatairól. A CSKP KB meghívására Prágába érkezett a Finn Szociáldemokrata VASÁRNAP 21 Párt hivatalos küldöttsége, amelyet Erkki Liikanen főtitkár vezet. Berlinben a szakszervezeti világ kongresszus zárónapján megtartották az SZVSZ főtanácsának 39. ülését, amelyen megválasztották HÉTFŐ 22 a szövetség új szerveit. Az SZVSZ elnökévé ismét Gáspár Sándort, főtitkárává pedig Ibrahim Zakariát választották. Bécsben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési utókonferenciát előkészítő tanácskozás. Az ülést Peter Jankowitsch osztrák külügyminiszter KEDD 23 nyitotta meg. A tanácskozáson harminchárom európai ország, valamint az USA és Kanada képviselői vesznek részt. „Valami van, de nem az igazi!" — Rajkinnak ez a híres mondása jut az eszembe így ősszel. Sőt gondolatban még azt is hozzáteszem: minden van — mégsem az igazi. Mert gyönyörű szőlő mosolyog rám a pultról. De az elárusítólány mosolya nem az igazi. Helyesebben nem is mosoly az, amit az ajkán látok, hanem durcás megvető fintor. Mintha csak azt akarná a tudtomra hozni: Ugyan-ugyan, mit játssza itt a nagyszerű családapát ? Miért tesz úgy, mintha tényleg szőlőt akarna venni? Mert a gyerekei nagyon szeretik? Holott ilyen korban már a gyerekei is apák lehetnek. Ezt mondja az elárusítólány arckifejezése. Pontosabban: hogy amit csinál, azt éppen utálja csinálni, s a munkájával együtt utálja a vásárlókat is. Akkor is, ha szőlőt, akkor is, ha paradicsomot, almát, körtét, dinnyét, ha akármit vásárolnak. Tehát „valami van, de nem az igazi!" Például: szeretjük hangoztatni, hogy mi sömagyhatalom vagyunk. Hát igen, csakhogy ez se az igazi. Most arról nem beszélek, hogy nyáron kánikulában az ember lejárhatja fővárosunkban a lábát, ha sört akar inni. Inkább azt mondom, most, így ősszel mindenütt kaphatunk sört, méghozzá bratislavait. Az a neve, hogy „Jubilejné". Az utóbbi időben figyeltem meg, hogy a boltban, ahol vásárolni szoktam vásárlótársaim úgy figyelik a sörösfiaskókat, az ablakon beáradó napfény felé fordítva, mintha csillagászok lennének és holmi üstökös megjelenését lesnék. Kiváncsi ember vagyok, tehát az egyik palackot én is belétartottam a napfénybe. Amit láttam, az megdöbbentett. A sörben akkora fekete bogarak úszkáltak, mint a hüvelykujjam. Később egy pincér ismerősöm közölte velem, hogy ezek nem rovarok, hanem szurok-göbök, azt is, hogy száz üveg sör közül negyvenben találunk hasonló „dekorációt". Tehát Rajkin úrnak igaza van, valami van, de nem az igazi. \ Viszont Viktória unokám látva savanyú ábrázatomat egy ilyen sörcsillagászati kísérlet után, így szólt hozzám: — Nagyapa, mit vacakolsz azzal a sörrel? — igyál inkább te is fagylaltot! Amit Viktória mond, az számomra parancs. Veszek egy dupla vaníliás fagylaltot magamnak is. És abban tényleg nincs szurok, és nincsenek benne bogarak, sem egyéb szörnyetegek. Éppen csak az ingem lett rózsaszínű, vaníliás, sőt eperszínü. De Viktória megvigasztalt: — Ne félj nagyapa, majd azt mondom nagymamának, hogy a bratislavai sört nem lehet meginni, ezért faqylaltoztáľ ^
