A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

HÉTVÉGI LEVEL EGY FOKKAL TÖBB BIZALOM Egy régebbi külpolitikai kommentárunkban úgy fogalmaztunk, hogy a nemzetközi élet­ben hiánycikk a bizalom. Ezért is örültünk, hogy a stockholmi biztonsági és bizalomerő­sítő intézkedésekről és leszerelésről tárgyaló konferencia első szakasza konkrét eredmé­nyekkel zárult. A csehszlovák küldöttség ve­zetője Alois Rezník nagykövet a Rudé právo­­nak adott interjújában meg is jegyezte, hogy 1979 óta ez az első katonai jelentőségű megegyezés kelet és nyugat között. Stock­holm sikere egy új szakasz nyitánya is lehet­ne az európai kapcsolatokban és a világpoliti­kában is. A világlapok kommentárjai remény­kednek, hogy a stockholmi zárónapokban megnyilvánult kölcsönös megegyezési óhaj hatni fog a többi vitában is, így különös jelentősége lenne, ha a november 4-én kez­dődő bécsi európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó konferencia is si­kerrel végződne. A stockholmi megállapodások lényege, hogy a részt vevő államok kötelezettséget vállaltak az erőszak alkalmazásától való tar­tózkodásra az államközi kapcsolatokban. Ugyancsak ilyen fontos a hadgyakorlatok, a csapatmozgások és összevonások előzetes bejelentése. A bejelentés köteles katonai te­vékenységre vonatkozó éves tervek cseréje, megfigyelők meghívása és a katonai tevé­kenység korlátozása az európai földrészen. Ezáltal az európai biztonság politikai vonat­kozásai szilárd katonai biztonsági alapokkal egészülnek ki. Külön jelentőséggel bír az, hogy sikerült megállapodni az említett intéz­kedések tiszteletben tartásának hatékony és megfelelő ellenőrzési módozataiban, egyebek között a helyszíni ellenőrzés elfogadásában. A stockholmi okmány tehát az 1975-ös hel­sinki ajánlások gyakorlati továbbfejlesztésé­nek tekinthető. Mint tudjuk 11 évvel ezelőtt Helsinkiben megszületett az egyetértés az összeurópai együttműködés alapelveiről. Ez jó reményekkel töltötte el a békeszerető emberiséget. A fegyvergyártásban, a nemzet­közi viszonyok élezésében érdekelt imperi­alista körök azonban az elmúlt években is tovább folytatták aknamunkájukat, a maguk javára akarták megváltoztatni a történelmi­leg kialakult katonai erőegyensúlyt. Mindent elkövettek, hogy ez enyhülés a katonai terü­letekre ne terjedjen ki. Ebben az időszakban is és Stockholmban is a szocialista országok következetes és kitar­tó politikai vonalát ismerhettük meg. A Szov­jetunió és a szocialista közösség többi orszá­gának köszönhető, hogy az enyhülési folya­mat túlélte az európai és a világhelyzet fe­szültségeit. A tőkés világban is sok politikus és államférfi emelte fel szavát a békés egy­más mellett élés érvényesüléséért, a kölcsö­nös előnyös együttműködés fejlesztéséért. A stockholmi megállapodás egyértelműen bizo­nyítja, hogy a kapcsolatok sokrétű rendszere, amely az enyhülés éveiben kiépült — bár számottevő sérüléseket szenvedett — ösz­­szességében tartósnak, életképesnek bizo­nyult. Ha visszalapozunk az elmúlt hónapokban megjelentetett lapokban, a békére irányuló javaslataink tucatjaival találkozunk. Ezekből világosan kitűnik, hogy mindenkivel együtt­működünk, összefogunk, aki tiszta szándék­kal azért dolgozik, hogy helyreállítsuk a biza­lom légkörét, útját álljuk az emberiségre ér­telmetlenül oly sok terhet hárító fegyverke­zési hajszának. S. 6Y. Stockholmban szeptember 22-én a záródokumentum egyhangú jóváhagyásával és ünnepélyes szertartással fejeződött be az európai biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről és a leszerelésről tárgyaló konferencia első szakasza. A konfe­rencián a helsinki Záróokmányt aláirt 35 ország küldöttsége vett részt. Felvéte­lünkön jobboldalt Oleg Grinyevszkij, a Szovjetunió és Robert Barry, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője a záródokumentum elfogadása után. VISSZAPILLANTÓ SZEPTEMBER '86 Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának kül­döttségét, amely Vasil Biľaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével hivata-SZERDA 17 los munkalátogatáson tartózko­dott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, fogadta Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB fő­titkára, államfő. Az Általános Vámtarifa- és Keres­kedelmi Egyezmény Punta del Este uruguayi városban folyó mi­niszteri szintű tanácskozásán a kongói kereskedelmi miniszter szorgalmazta, hogy a GATT vala­mennyi tagállama hozzon gazda­sági szankciókat a Dél-afrikai Köz-CSÜTÖRTÖK 18 társaság ellen. Rámutatott, hogy a kereskedelmi embargó az egyet­len hatékony intézkedés arra, ho­gyan lehet a pretoriai rendszert rá­kényszeríteni az apartheid felszá­molására és a vérontás megszün­tetésére. Washingtonban kétnapos megbe­széléssorozat kezdődött Eduard Sevardnadze és George Schultz, a Szovjetunió és az USA külügymi­nisztere között. A tárgyalásokon a két nagyhatalom közötti kapcso-PÉNTEK 19 latokról és főként a két ország leg­főbb képviselői — Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan — újabb találkozásának előkészítéséről volt szó. Peter Colotka, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZSZK kormányel­nöke fogadta Szálim Jaszint, a Szíriái Arab Köztársaság kormá­nyának gazdasági kérdésekkel SZOMBAT 20 foglalkozó alelnökét. Kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági és szociális fejlő­déséről s az együttműködés távla­tairól. A CSKP KB meghívására Prágába érkezett a Finn Szociáldemokrata VASÁRNAP 21 Párt hivatalos küldöttsége, ame­lyet Erkki Liikanen főtitkár vezet. Berlinben a szakszervezeti világ kongresszus zárónapján megtar­tották az SZVSZ főtanácsának 39. ülését, amelyen megválasztották HÉTFŐ 22 a szövetség új szerveit. Az SZVSZ elnökévé ismét Gáspár Sándort, főtitkárává pedig Ibrahim Zakariát választották. Bécsben megkezdődött az euró­pai biztonsági és együttműködési utókonferenciát előkészítő ta­nácskozás. Az ülést Peter Janko­­witsch osztrák külügyminiszter KEDD 23 nyitotta meg. A tanácskozáson harminchárom európai ország, va­lamint az USA és Kanada képvise­lői vesznek részt. „Valami van, de nem az igazi!" — Rajkinnak ez a híres mondása jut az eszembe így ősszel. Sőt gondolatban még azt is hozzáteszem: minden van — mégsem az igazi. Mert gyönyörű szőlő mosolyog rám a pultról. De az elárusítólány mosolya nem az igazi. Helyesebben nem is mo­soly az, amit az ajkán látok, hanem durcás megvető fintor. Mintha csak azt akarná a tudtomra hozni: Ugyan-ugyan, mit játssza itt a nagyszerű családapát ? Miért tesz úgy, mintha tényleg szőlőt akarna venni? Mert a gyerekei nagyon szeretik? Holott ilyen korban már a gyerekei is apák lehetnek. Ezt mondja az elárusítólány arckifeje­zése. Pontosabban: hogy amit csinál, azt éppen utálja csinálni, s a munkájá­val együtt utálja a vásárlókat is. Akkor is, ha szőlőt, akkor is, ha paradicsomot, almát, körtét, dinnyét, ha akármit vásá­rolnak. Tehát „valami van, de nem az igazi!" Például: szeretjük hangoztatni, hogy mi sömagyhatalom vagyunk. Hát igen, csakhogy ez se az igazi. Most arról nem beszélek, hogy nyáron kánikulában az ember lejárhatja fővárosunkban a lábát, ha sört akar inni. Inkább azt mondom, most, így ősszel mindenütt kaphatunk sört, méghozzá bratislavait. Az a neve, hogy „Jubilejné". Az utóbbi időben figyeltem meg, hogy a boltban, ahol vásárolni szoktam vásárlótársaim úgy figyelik a sörösfias­kókat, az ablakon beáradó napfény felé fordítva, mintha csillagászok lennének és holmi üstökös megjelenését lesnék. Kiváncsi ember vagyok, tehát az egyik palackot én is belétartottam a napfény­be. Amit láttam, az megdöbbentett. A sörben akkora fekete bogarak úsz­káltak, mint a hüvelykujjam. Később egy pincér ismerősöm közöl­te velem, hogy ezek nem rovarok, ha­nem szurok-göbök, azt is, hogy száz üveg sör közül negyvenben találunk hasonló „dekorációt". Tehát Rajkin úrnak igaza van, valami van, de nem az igazi. \ Viszont Viktória unokám látva sava­nyú ábrázatomat egy ilyen sörcsillagá­szati kísérlet után, így szólt hozzám: — Nagyapa, mit vacakolsz azzal a sörrel? — igyál inkább te is fagylaltot! Amit Viktória mond, az számomra parancs. Veszek egy dupla vaníliás fagylaltot magamnak is. És abban tényleg nincs szurok, és nincsenek benne bogarak, sem egyéb szörnyetegek. Éppen csak az ingem lett rózsaszínű, vaníliás, sőt eperszínü. De Viktória megvigasztalt: — Ne félj nagyapa, majd azt mon­dom nagymamának, hogy a bratislavai sört nem lehet meginni, ezért faqylal­­toztáľ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom