A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-19 / 38. szám
A CSEMADOK KERÉKPÁRON KELET-SZLOVÁKIÁBAN Sorra érkeztek a túrázni vágyók Borsiba (Borsa) a kastély melletti parkba, a túra első táborhelyére. Kik távolabbról, kik közelebbről. A párkányi (Štúrovo) alapiskola tíz tanulója Keszegh Pál, Kaplóczky Beáta, Stugel Ágnes, valamint középiskolás diákok felügyelete és vezetése alatt Nagykürtös (Veľký Krtíš), Losonc (Lučenec), Rozsnyó (Rožňava), Somodi (Drienovce) és Kassa (Košice) érintésével kerékpáron tették meg az idevezetö utat. Béres Máriának, a jnb kulturális osztálya szakfelügyelőjének és Ripcsu Rudolfnak, a Csemadok jb titkárának üdvözlő szavai után M. Molnár László nyitotta meg a túrát és az ugyanakkor zajló és a túra kezdetét is képező V. Járási Művelődési Tábort. Az esti előadásokon a Bodrogköz és az Ung-vidék munkásmozgalmával és a Latorca és a Bod-Rövid megálló Cslcser mellett Mátyóc — Bodnár Lajos fogadja az erkezo kerékpározókat „Fűre ülni tilos!" Hermel Éva és Urbancsok Egon (1) felvételei A kop/ala felállítása A nagykovesdi var — Szunyogh Judit előadása a falak között rog mente néprajzával ismerkedtek meg az akkor már szép számban összegyűlt résztvevők. Esővel kezdődött a túra első napja. A kényszerű pihenőt kihasználva Balassa Zoltán az ugyancsak Borsiból indult II. HKT emlékeit idézte fel, majd a parkban álló Rákóczi-szobor rövid történetét is ismertette. A járási székhely — Tőketerebes (Trebišov) — volt a túrázók egyik csoportjának a célja, ahol a neogótikus parkban látható Andrássy-mauzóleumot, az egykori vár köveiből készült Andrássy-kastélyt (ma kórház) és a Munkásmozgalmi Múzeumot látogatták meg. A Hatfa-fürdőbe tett kitérő után Csarnahón (Černochov) keresztül Kistornya lett a nap utolsó megállója. A falu, történelmi értékei mellett, elsősorban az alatta meghúzódó pincesoráról nevezetes. A bennük tenyésző nemes penész alakítja át a szőlőmustot a pincék kincsévé, tokaji borrá. Este Bogoly János, a nagykaposi (Veľké Kapušany) úttörőhöz igazgatója kezdte meg előadássorozatát, bemutatva a Latorca mente növényvilágát. A túra további részében tartott előadásai, természetszeretete, szakértelme, élvezetes magyarázatai maradandó élményt adtak a túra valamennyi résztvevőjének. A XIII. században már várral rendelkező Vásáros-Szerdahely — ma Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) — volt a következő nap első megállója. Az 1670-ben Spork osztrák tábornok által leromboltatott vár követőiből a Vécsey család 1700-ban kastélyt építtetett, amely ma is látható. Bejárata előtt történelmi előadást hallgattak meg a kerekezők, de a benne látható kiállítást már nem tudták megtekinteni, mivel az zárva volt. A közeli Tajba-tó természetvédelmi terület, mocsári teknősök lakják. Honfoglaláskor! települések Bodrogvécs és Szomotor (Somotor) érintésével Nagykövesdre (Veľký Kamenec) jutottak a túrázók. Fürdőzés a Karosában, kultúrműsor megtekintése a táborban, majd a Ferencz György által faragott kopjafa ünnepélyes felavatása alkották a délutáni műsort. A napot D. Varga László amatőr néprajzos „Bevezetés az Ung-vidék táji történetébe" c. előadása zárta. Táborbontás után kellemetlen oldalszélben, indultak tovább a túra résztvevői a harmadik nap reggelén. A ladmóci (Ladmovce) gyógyforrás vizének megízlelése után Zemplén (Zemplín) következett. Itt tárták fel a leggazdagabb honfoglaláskori sirt. Az eltemetett személy — valószínűleg vezér —■ kiléte felöl még ma is nagyon sok vita folyik. Imreg (Brehov) — Móricz Zsigmond gyermekéveinek színhelye — és Abara (Oborín) érintésével Kisráska (Malé Raškovce) lett a következő megálló, ahol Horkay László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke fogadta a túrázókat. A szemerkélő eső ellenére is ízlett a gulyás, aminek elfogyasztását a tájház meglátogatása követett. Innen egy kerékpározásra alig alkalmas mezei úton a hőerőműjéről ismert Vaján (Vojany) felé indultak a kerekezök. Egy rövid pihenő után Csicserben (Čičarovce) az esőtől már sáros, csúszós mezei úton a túra második táborhelyéhez érkeztünk. A rossz hangulat csak az esti tábortűznél enyhült egy kissé. Közben néhány érdeklődőnek D. Varga László tartott előadást az ősi halászati módszerekről a Latorcán. Másnap a reggeli ragyogó napsütés hamar feledtette az előző nap nehézségeit. Az egykori székely település, Deregnyő (Drahňov) volt a nap első megállója. A Lónyai-kastélynál a környék kultúrtörténetéről esett szó, míg a református templomban Csorna László mesélt falujáról. A délután nagy része Nagykaposon (Veľké Kapušany) telt el. Itt a Kiskaposon született Erdélyi János írónak, a magyar népköltészet neves gyűjtőjének emlékszobáját és szobrát néztük meg, majd meglátogattuk Ferencz Györgyöt, a kopjafa faragóját. Látnivalókban bővelkedett a következő nap. Délelőtt, szabadfoglalkozás keretében egy csoport Bogoly János vezetésével az ártéri területet, egy másik a Csicser melletti kőkori ásatások színhelyét nézte meg. Az aznapi túra első állomásán Matyócon (Mafovce) a Csemadok helyi szervezete és a nemzeti bizottság képviselői fogadták a résztvevőket. A szívélyes vendéglátásért, a kitűnő ebédért „túrás" kultúrműsort kaptak cserébe a vendéglátók. Bodnár Lajos saját néprajzi gyűjteményét mutatta meg ezután, majd a ház előtt egy emlékoszlop (Ferencz Gy. alkotása) felállítása tett pontot a látogatás végére. Szentesen (Plešany) kezdődött az utolsó „túrás" nap. Gótikus átépítésü református templomában Papp Zoltán tartott értékes előadást. A festett mennyezet és karzat mellett a szentesi ősember maradványait is megnézhették a résztvevők. Kisgéresen (Malý Horeš) Nagy Menyhért amatőr festőművész festményeiből mutatott be néhányat. Ezután a- közeli ősi pincesor következett, amelyről azt tartják, hogy vendég nem mehet el úgy mellettük, hogy valamelyikbe le ne hívják öt. Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) Siska József Bodrogköz népi ételeiről, szőtteseiről tartott előadást. A túra zárónapját eső köszöntötte. A tervezett tisza fürdőzésből így hazautazás lett. A közeli hármashatárhoz vezető séta lényegében a XII. honismereti kerékpártúra végét is jelentette, hiszen annak végén már alig maradt sátor a táborban. A túra előkészítője és irányítója M. Molnár László jó munkát végzett, s teljesítményéért dicséretet érdemel. PUNTIGÁN JÓZSEF 6
