A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-19 / 38. szám

HÉTVÉGI LEVEL A BÉKEÉV Vége a nyárnak és lassan az 1986-os évnek is a végére érünk. A 1986-os évet az Egye­sült Nemzetek Szervezete békeévnek nyil­vánította. Az elmúlt hetekben, hónapokban a békéről talán ezért is beszéltünk többet, mint az előbbi időszakokban bármikor. És ha 1986-nak még mintegy három és fél hónapnyi az itt-tartózkodási ideje, és ez alatt a három és fél hónap alatt a béke ügyét illetőleg igen sok minden történhet, és szeretnénk hogy történjen, mivel az év nagyobbik része már mögöttünk van, érde­mes visszatekinteni az elmúlt hónapokra és szemügyre venni, hogy a békeév mit hozott eddig. Azt hiszem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy viszonylag sok reményteljes nyilatkozatot és javaslatot. Az év elején, január 15-én hangzott el a Szovjetunió nagy jelentőségű kezdeménye­zése, hogy a világot 2000-ig mentesítsék a nukleáris fegyverektől. Aztán a nukleáris és űrfegyverekről szóló szovjet—amerikai tár­gyalásokon a Szovjetunió a konstruktív ja­vaslatok egész komplexumát terjesztette elő. A Varsói Szerződés tagállamaival egyetértésben intézkedések sorát javasol­ta, hogy a hagyományos fegyverzetet mi­ként kellene csökkenteni Európában az At­lanti-óceántól az Uraiig. Új javaslatokat ter­jesztett elő a vegyi fegyvereket illetőleg is. A stockholmi konferencián a szocialista országok azon fáradoztak, hogy az olyan kulcsfontosságú kérdéseket illetőleg is, mint amilyen az erő alkalmazásáról való lemondás, a részletes tájékoztatás a had­gyakorlatokról és a csapatmozgásokról, a katonai tevékenység éves tervének cseréje, megfigyelők meghívása vagy az ellenőrzé­sek, szintén megtalálják az együttműködés lehetőségét. A Szovjetunió az év derekán az Egyesült Nemzetek Szervezetében a „csillaghábo­rús" program alternatívájaként előterjesz­tette a „csillagbéke" kiépítésének program­ját és javasolta az űrkutatási világszervezet létrehozását. Később átfogó alapot dolgo­zott ki és terjesztett elő a biztonság és az együttműködés garantálására Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. Nagy jelentőségű javaslatnak tekinthető annak a készségnek a kinyilvánítása is, hogy a nukleáris energetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének létre­hozása érdekében a Szovjetunió valameny­­nyi érdekelt országgal hajlandó együttmű­ködni. És még hosszan sorolhatnám, hogy a békeév eddig eltelt nyolc és fél hónapjában a Szovjetunió és a többi szocialista ország milyen lépéseket, kezdeményezéseket tett a béke érdekében. Itt azonban már csak annyit: legutóbb — augusztus 18-án — Mihail Gorbacsov televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy a Szovjetunió a nukle­áris robbantásokra vonatkozó egyoldalú szovjet moratóriumot, melyet egy éven át szigorúan megtartott és amely augusztus 6-án lejárt — a világ sorsáért érzett felelős­ségtudattól vezérelve — 1987. január 1-ig meghosszabbítja. Szeptember elsején a béke világnapja al­kalmából ez idén is nagyszabású békegyűlé­seket tartottak országszerte. A békenagy­gyűlések résztvevői mindenütt helyeselték a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kekezdeményezéseit és követelték: az Egyesült Államok kövesse a Szovjetunió példáját. Jó lenne, ha a békeév még hátralévő részében az emberek millióinak az óhaja az Egyesült Államok vezetőinek köreiben is megértésre találna. BALÁZS BÉLA A Zimbabwei Köztársaság fővárosában, Hararéban szeptember elsején kezdődött az el nem kötelezett országok mozgalmának 8. csúcskonferenciája. A 101 tagország képviselői a mozgalom időszerű kérdéseiről tanácskoztak. A fő témakörök a béke megszilárdítása, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt az atmofegyverkezés megál­lítása, a kolonializmus és a fajgyűlölet utolsó tűzfészkeinek felszámolása, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és egyenjogú alapon való átépítése voltak. Felvételünkön a nicaraguai elnök. Daniel Ortega felszólalása közben. VISSZAPIILAETO AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 86 A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok küldöttségei Washingtonban regionális kérdésekről tárgyaltak. A szovjet delegációt Anatolij Ada­­misin, az amerikait pedig Mi­chael Armacost külügy­miniszter-helyettes vezette. SZERDA 27 Ezekre a megbeszélésekre Eduard Sevardnadze és Georg Schultz kül­ügyminiszterek szeptember 19-én és 20-án esedékes találkozó­jára való előkészületek kereté­ben került sor. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa újból Willy Brandtot választotta meg a párt elnökévé. Brandt ezt a tisztséget már 23 éve látja el. Willy Brandtra CSÜTÖRTÖK 28 szavazott a küldöttek 92 százalé­ka. A további két évre a nyugatné­met SPD alelnökeivé újból Johan­nes Raut és Hans-Johen Vogelt választották meg. Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének je­lenlétében fogadta az Erkki Topias PÉNTEK 29 Pystynen, a finn parlament elnöke vezette finn parlamenti küldöttsé­get. A Bányászati és Energiaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának, valamint a Szövetségi Fűtőanyag- és Ener­giagazdálkodási Minisztérium képviselőinek együttes ülése Prá­gában a bányászok és energiaipari SZOMBAT 30 dolgozók napja országos ünnepsé­geinek kicsúcsosodását jelentet­te. A tanácskozáson Josef Ha­­man, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt. Augusztus 31-re virradó éjszaka Novorosszijszk fekete-tengeri ki­kötőben összeütközött egy teher-VASÁRNAP 31 hajóval az Admirál Nahimov szov­jet személyszállító hajó és elsül­lyedt. Ismét megkezdődött a munka az iskolákban. Szlovákiában az 1986—87-es tanévben az óvo­dákban 255 000 gyermekről gon­doskodnak, az alapiskolákban 727 300-an — közülük mintegy 48 000-en magyar tanítási nyelvű iskolákban — gyarapítják ismere­teiket; az első osztályosok száma HÉTFŐ 1 91 000, ebből a magyar tanítási nyelvű iskolák elsőseié csaknem 6 000. A gimnáziumokban 45 690, a szakközépiskolákban 74 950, a szakmunkásképzőkben pedig 144 230 diák tanul. A felső­­oktatási intézményekben 52 000-en folytatják tanulmánya­ikat. A kanadai Vancouverben folyó Expo '86 közlekedési és távközlé­si világkiállításon csehszlovák nemzeti napot tartottak. A világ­­kiállítás színhelyére látogatott Ľu­bomír Štrougal, a szövetségi kor-KEDD 2 mány elnöke, aki kíséretével Bri­an Mulroney kanadai kormányfő meghívására hétfőn érkezett hi­vatalos látogatásra Kanadába. A csehszlovák delegáció megtekin­tette hazánk kiállítási részlegét. Egy meghívó fekszik az asztalomon. Az újságíró szövetség nemzetiségi sajtóbizott­sága a magyar nyelvű sajtó és a rádió magyar szerkesztősége levelezői számára kétnapos szemináriumot szervez Bátorke­­szin (Vojnice). Persze közel sem csak ez az egy akció fémjelzi az évenként megrende­zett sajtónap eseményeit. Épp ezért a sajtó­nap fogalom nem pontos. Inkább hetekről, vagy hónapról is beszélhetnénk, amikor a szokottnál is nagyobb teret kap a sajtó munkája. Ez egyébként is a szocialista de­mokrácia velejárója a jelenlegi politikai, gazdasági körülmények egyenes következ­ménye. Az utóbbi évben a XVII. kongresszu­son meghirdetett feladatok a felvilágosító, tájékoztató munkát és ebben a televízió és a rádió, sajtó tevékenységét jelentősen fel­értékelték. A hivatásos újságíró a köz szol­gálatában áll. Munkája szolgálat. Nagy a felelőssége, a társadalom orientálásában és ebben a munkában a saját érdekeit esetle­ges különvéleményét háttérbe kell szoríta­nia. Ez az érem egyik oldala. A másik, kiküszö­bölni munkánkból a még fellelhető felszí­nességet. a közhelyeket az üresjáratot és semmitmondást. Olvasókkal, levelezőkkel megtartott találkozóinkon gyakran hangzik el, hogy javult információs tevékenységünk, de hozzáteszik azt is, hogy az érdekes, jó információk nagy része is beruházási, gaz­dasági. termeléscentrikus és kevés benne az emberi információ. Rengeteg olyan ese­ményről és problémáról írunk, amely a nép­gazdaság kérdéseivel foglalkozik, ehhez ké­pest viszont kevés információt adunk arról, hogyan él, hogyan gazdálkodik, milyen konfliktusokba keveredik, mi idegesíti az embert legjobban. Pedig ez igen lényeges kérdés. Úgy gondoljuk, itt a szerkesztőség­ben is. hogy az embertartalmú informáci­óban határozottan tovább kell mennünk, jobban meg kell ismernünk egymást, többet el kell mondani egymásról és önmagunkról és ez egyáltalában nem zárja ki, hogy a maga lényeges helyén ott legyen a terme­lés. mert a megtermelt javak nélkül nem lehet sem élni. sem előrelépni. Ennek a haladásnak a középpontjába azonban a ter­melő embert kell állítani. Ez egyébként is olyan kérdés, ami nemcsak minket, hanem a szocialista közösségen belül barátainkat is foglalkoztatja. A moszkvai Pravdában ol­vastam a minap: „A sajtónak bátran bele kell vágnia az élet sűrűjébe, óvatoskodás nélkül kell feltárnia a bonyolult és sokban újszerű kérdéseket, őszinte, igaz beszélge­tést kell folytatnia az olvasókkal." Igen, kritikai szemléletre van szükség mert a kritika nem divatáramlat, amelyet lehet szeretni, vagy nem kedvelni. Feltétle­nül szükség van az elvszerű, tárgyilagos, konkrét, igazságos, de ugyanakkor az em­beri méltóságot tiszteletben tartó kritikára. A sajtónap, mint tudjuk, elődeinkre is emlékeztet. A Rudé Právo, a Pravda, a Kassai Munkás, a kommunista sajtó élhar­cosai teremtették meg szocialista újságírá­sunk alapjait. Rájuk emlékezünk ezekben a napokban, mert szerették ezt a földet, a rajta élő dolgozó embereket. Ostorozták a kizsákmányolókat. a reakciósságot. a mara­­diságot. Ez a kettős magatartás volt előde­inkre a jellemző és ebből okulva kell nekünk is védeni, őrizni, szeretni azt. ami jó. és ostorozni, eltávolítani azt ami rossz. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom