A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-29 / 35. szám

ember gondolatai mégis vissza-vissza­­témek az emlékezetes 1944-es napok­hoz. 1939-től Banská Bystricában székelt az illegális kommunista párt területi bizottsága. Két éwel később ellenálló csoportok kezdtek alakulni a városban állomásozó szlovák hadsereg vezérkari tisztjei körében. 1944-ben az illegális Szlovák Nemzeti Tanács vezetésével létrejött a Katonai Tanács, a szlovák nemzeti felkelés előkészítésének kato­nai szervezete, mely a hadseregben folyó konspirációs tevékenységet irá­nyította. Az emlékezetes napon, 1944. aug. 30-án a Szabad Szlovák Rádióadó felhívást intézett a szlovák néphez, fel­szólította őket a fasizmus elleni harcra a végső győzelemig. Még aznap elfog­lalták a várost az I. Sztálin-brigád, a Jánošík- és a Nálepka kapitány brigá­dok partizánjai. Banská Bystrica a sza­bad felkelési terület politikai, katonai és adminisztrációs központjává vált. Itt székeltek a felkelés vezető erői, Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a CSKP moszkvai vezetésének képviselői, a szovjet katonai misszió, az I. Cseh­szlovák Hadsereg Vezérkara, a cseh­szlovák emigráns kormány küldöttsége Londonból. Az sznf egyik legfontosabb politikai tette, az SZLKP és a szociálde­mokrata párt történelmi egyesitő kong­resszusa 1944. szeptember 17-én va­lósult meg. Kirobbanásakor a német fasiszta ve­zetők legtöbb négy napot adtak a felke­lésnek. Banská Bystricát azonban csak október 27-én sikerült elfoglalniuk, ek­kor a felkelők felhúzódtak a hegyekbe. Ettől az időtől kezdve 1945. márc. 25-ig, míg a szovjet és román csapatok fel nem szabadították, sötét időket élt meg a város. Három nappal a város fasiszták általi elfoglalása után az úgy­nevezett Szlovák Állam elnöke, Tiso nyilvánosan tüntetett ki gyilkosokat — ez a szlovák fasizmus egyik legvisszata­­szítóbb tette volt. Az sznf politikai és történelmi jelen­tőségéről már valóban nagyon sokat írtak. A felkelés legszebb vonása mégis internacionalista jellege volt. Együtt harcoltak itt szlovák, orosz, cseh, ukrán, francia, magyar, lengyel és német anti­fasiszták. Növekszik és egyre fiatalodik a felke­lés hajdani központja. A szovák nép fasizmus elleni harcának és az új élet, a fejlett szocialista haza építésének, a szlovák nép boldog jelenének szimbó­lumává vált. Valóban nem szabad keresztülutaz­ni a városon anékül, hogy ne ismerked­nénk meg középkori kultúrájával, a kö­zelmúltban! forradalmi szerepével és optimista jelenével — mert mindez a régi és dicső város Szlovákia szívében. František Rakovský A szerző felvételei A HÉT NYÁRI KEPES VERSENYE SZÓFIA A Bolgár Népköztársaság főváro­sa. Ősi település. Az első század­ban a rómaiak alapították Serdica néven. Később Bizánc fontos ha­tármenti kereskedelmi központja volt. A nyolcszázas évek elejétől a bolgár birodalom része. A közép­korban a törökök leigázták Bulgá­riát. Szófia nevét híres temploma után kapta. Az egyik legfiatalabb főváros, hiszen csak a törökök kiűzése után 1877-ben lett a független Bulgária központja. Az akkori ki­csiny városkának alig volt húsz­ezer lakosa és ma már a milliós lélekszámú európai városok kö­zött találjuk. Ezzel együtt nőtt a főváros területe is. A felszabadulás utáni évek vá­rosrendezése a régi, földszintes barakknegyedek helyén üde, zöld parkokat teremtett. Egészen új la­kónegyedek is épültek. Szófia Bul­gária legjelentősebb ipari, keres­kedelmi, közlekedési és kulturális központja. Címerét övező olaj­ágakkal díszített szalagon magyar fordításban ez a szöveg olvasható: „Növekszik, de nem öregszik." És ez a mondat kifejezi a város örök fiatalságát, s egyben Szófia saját­ságos, megkapó hangulatát is ér­zékelteti. KÉRDÉS: A felszabadító szovjet csapatok bevonulása Szófiába Bulgária nemzeti ünnepe is. Mikor szabadult fel Szófia? VARNA Bulgária legnagyobb kikötővárosa a Fekete-tenger Várnai-öblének partján. Az ókorban Odesszusz né­ven görög gyarmatváros volt. En­nek a történelmi eseménynek szá­mos emlékét őrzi a helyi múzeum. A középkorban itt zajlott le a híres és Magyarország számára szerencsétlenül végződő várnai csata, amelyben a törökök döntő győzelmet arattak. I. Ulászló ma­gyar és lengyel király is életét vesztette a súlyos csatában. A törökök a várnai győzelem ered­ményeként nagyobb nyomást gyakorolhattak szomszédaikra, közöttük a Balkán még független népeire. Várna a felszabadulás után nőtt' csak igazán korszerű és jelentős várossá. Ipara, főként a hajóépí­tés, gépgyártás, textil és az élel­miszerfeldolgozás területén, ki­emelkedő eredményeket ér el. Itt finomítják a dobrudzsai, tyuleno­­vói olajkutakból csővezetéken ér­kező nyersolajat. „Aranyhomok" nevű tengerpartjának fürdői, mo­dern szállói és vendéglátó ipara sok turistát vonz e szép környék­re. A helyes válaszokat a ver­senyszelvényekkel együtt le­velezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szer­kesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepel, részt vehet a sorsoláson. KÉRDÉS: Ki volt a törökök ellen vívott várnai csata egyik magyar hadvezére?

Next

/
Oldalképek
Tartalom