A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
Panoráma a Vádi Halfa oázisról A sivatagi állomások egyike Indul a gyorsvonat Khartúmba Az utazás nemcsak azért csábító, mert távoli vidékekkel ismerkedhetünk meg, hanem azért is, mert szokatlan élmények százait rejtegeti, amelyek eltérnek a szürke hétköznapoktól. Az ilyen emlékeket még akkor is őrizzük emlékezetünkben, amikor az utazás egyes pillanatai már rég feledésbe merültek. Ilyen felejthetetlen emlékeim közé tartozik az az utam, amelyet az Asszuáni gáttól a Núbiai sivatagon át Szudán fővárosába — Khartúmba tettem. Csaknem három napig hajóztunk az Asszuáni gát vizének tükrén az egyiptomi Asszuánból a szudáni oázisba, Vádi Halfába. Körös-körül sivatag terült el. Helyenként olyan sima volt, mint a homokkal fedett tábla, máshol 300—500 méteres hegyhátak emelkedtek. Nem sokkal azután, hogy áthajóztunk a Ráktéritőn, megálltunk a sivatag közepén, kb. 2 km-re a Vádi Halfa oázistól, amely Szudán legrégibb települése. Itt kezdődött szokatlan utazásunk vonattal, a Núbiai sivatagon keresztül. A Vádi Halfa oázis kb. 80—100 házból áll, amelyeket nyers téglából építettek, olyan helyen, ahol a sivatag közepén mesterséges kutat fúrtak. Annak ellenére, hogy a terméketlen homokkal körülvett faluban csak kb. 500 ember él, Vádi Halfa jelentős közlekedési csomópont, amely az Az élet forrása a sivatagban a víz A vagon tetején Egyiptom és Szudán közti üzleti kapcsolatokat bonyolítja. A Nílus partján levő szerény kikötőn kívül, Vádi Halfa valóban végállomása az egyetlen vasútvonalnak, amely a Szaharába vezet. Ezt a kb. 900 km-es vasútvonalat brit telepesek építették a 19. század végén. Szudán első vasútvonala volt. Azzal a szándékkal építették, hogy meggyorsítsák vele az Egyiptomba küldött áruk útját, amely a brit gyarmati birodalomhoz tartozott. Miután Szudán és Egyiptom elnyerte függetlenségét és megszűnt nyersanyagainak kiáramlása, a Núbiai sivatagon át vezető vasútvonal, a várostól távol eső városok közti jobb összeköttetést szolgálta. Megvettük jegyünket és beültünk egy negyedosztályú fülkébe. Amikor helyet kerestünk, kiderült, hogy a padlót kivéve, minden hely foglalt. Elhatároztuk, hogy beülünk egy harmadosztályú fülkébe és az árkülönbözetet kifizetjük. Minden harmadosztályú fülke foglalt volt, de szerencsénk volt, mert az egyik fülke ajtaja beszorult s az utasok nem tudták kinyitni. Miután ez nekünk sikerült, végre volt hova leülnünk. 20
