A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
TUDOMÁNY- TECHNIKA TÖRPE LÉZER A Szovjet Tudományos Akadémia Jofféról elnevezett leningrádi fizikai intézetében kifejlesztett újfajta lézer csak mikroszkóppal vehető szemügyre. A félvezetőrétegekből felépülő parányi lemez — akár 15 fehér csíkja, rétege is lehet — megannyi független kvantumgenerátor, amely szigorúan meghatározott hullámhosszú fénynyalábot bocsát ki. A törpe lézer kifejlesztésére Alfjorov akadémikus, a különböző heterolézerek világhírű szakértője irányította. Ezek az újfajta lézerek közönséges szobahőmérsékleten működhetnek, nincsen szükség hozzá nagyméretű hűtőberendezésre. Alfjorov akadémikust Lenin-dijjal tüntették ki úttörő munkásságáért. A törpe lézerek legfőbb feladata információk továbbítása nagy távolságra optikai kábeleken. Egy-egy ilyen lemezke egyszerre akár ezer tévéműsort is továbbíthat fényjelekké alakítva, a villamos jeleket kísérő zajok nélkül. A SZAHARA TAVAI A Szahara nem volt mindig sivatag, hanem átmenetileg dúsan burjánzott az élet a területén. Erre az utolsó jégkorszak alatt került sor, amikor Európa északi részét vastag jégpáncél borította, az időszámításunk kezdete előtti 25 és 10 ezer év között. Kőkori sziklarajzok bizonyítják, hogy a mai csupasz kő és tiszta homok helyén egykor szarvasmarhák legelésztek. A vég azonban nem egyetlen éjszaka következett be. Az átalakulási folyamat évezredekig tartott, amint francia kutatók legújabban megállapították. A paleontológusok rekonstruálták az északnyugati Szahara klímatörténetének egyik metszetét. Ennek során az algériai fővárostól 500 kilométernyire délre fekvő egykori tavak és mocsarak maradványait vizsgálták. Három helyen is négy méter vastagságú lerakodási rétegre bukkantak. A főként karbonátokat tartalmazó üledékréteg korát radioizotópos vizsgálatokkal határozták meg. Ebből az elemzésből kiderült, hogy annak idején gyakori lehetett az esőzés ebben a térségben. Az üledék tanulmányozása arra vall, hogy a csapadék nem a 200 kilométer távolságra levő Atlasz-hegységben hullott, hanem a környéken, és az összefolyó felszíni víz kitöltötte a bemélyedéseket. Az egyes növény- és állatfajok különböző módon alkalmazkodtak a sókoncentrációhoz. Találtak édesvízi és tengeri élőlénymaradványokat is, gyakran mindkettőt ugyanabban a rétegben. A tavak tehát sekélyek lehettek, vizük nagy része gyorsan elpárolgott, a maradék sós tóvá koncentrálódott, míg azután a következő esős évszakban újra feltöltődött a tó. Azután nagy változások kezdődtek — kiszáradt és eisivatagosodott a táj. Manapság már 50 méter mélységben van a talajvíz szintje ezen a vidéken. Az utolsó nagy Szahara-tó, a Csád-tó sorsa is rövidesen megpecsételődik. Amig lehet, érdemes lenne részletesen tanulmányozni, mert felvilágosítást adhatna a Szahara egykori tavainak történetéről is. FÓKAMENTŐK A fókakölykök első híres védelmezője Brigitte Bardot volt. Ő hívta fel a figyelmet oktalan mészárlásukra. Most végre a megmentésükről is beszámolhatunk. Néhány éve a Baltitengerben is jelentős fókapusztulást észleltek a tengervíz szennyezettsége miatt. A fókanöstények fele életképtelen utódoknak adott életet, így túl sok volt már a beteg állat, kevés az egészséges. Időközben a Balti-tenger szennyezettségét a part menti országok óvintézkedései csökkentették. Most már érdemes a nem szenynyezett tengerekből az egészséges, fiatal fókákat ide telepíteni. Forsmarkból az upplandi part közeléből fogtak be egészséges fókabébiket és fiatal állatokat, ezeket ideális körülmények között fölnevelték, és amikor már önellátókká váltak, kiengedték őket a szabad tengerre. Nemrégiben „utazott" egy fiatal fókapár Forsmarkból — faládában, autón és repülőn Stockholmon keresztül a Balti-tengerbe, ahol szabadon engedték őket. Fiemélhető, hogy ők és társaik már egészséges utódokkal fogják benépesíteni a Balti-tengert. DEZODORGILISZTÁK Köztudott, hogy a giliszták milyen jelentős szerepet játszanak a talaj minőségének javításában. Egyik fajtájuk, az Eisenida foetida, vagyis az úgynevezett trágyagiliszta különleges képességére figyeltek föl a biológusok, amely valamivel „esztétikusabbá" teheti a talajjavítással foglalkozó szakemberek munkáját. Az angliai Rothamstead Kísérleti Állomás kutatói ezer és ezer ilyen gilisztával büzteleniteni kezdték az emberitrágya-, a fekáliadombokat. Hat-nyolc hetes munkálkodás után a giliszták teljesen „dezodorálták" a kérdéses helyeket, miközben a trágya talajjavító képessége csak fokozódott, s a vele való munka kevésbé volt szagos. DINOSZAURUSZPUSZTÍTÓ TŰZKATASZTRÓFA A dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett hirtelen kipusztulását minden valószinüség szerint egy meteoritbecsapódás kiváltotta gigantikus méretű tűzvész okozta — állítják az agyagrétegek vegyelemzése alapján a chicagói egyetem kutatói. A K—T-rétegben (a krétakor-harmadkor átmenetben) a Földön ritka iridium szokatlanul nagy koncentrációját már eddig is a meteoritbecsapódás bizonyítékának tartották, és most a nemesgáznyomokat kutatva, szokatlanul nagy mennyiségű szénre bukkantak a kutatók, méghozzá olyan koromszemcsék formájában, amilyen csak az erdőtüzek vagy a fosszilis fűtőanyag eltüzelése során keletkeznek. A chicagói kutatók úgy vélekednek, hogy ezt az óriástüzet egy tűzgömb, továbbá forró porszemcsék felhőjének hője lobbantotta lángra és roppant sebességgel terjed szét a Föld felszínén. A feltevések szerint a meteor a Bering-szorosban csapódott be, és az általa okozott óriás tűzvészt csak az Ural-hegység tartóztatta fel Szibériában és a Sziklás-hegység az amerikai kontinensen. Az áramló szelek azután gyakorlatilag a földgömb minden részébe elvitték a kormot, ahogyan ezt a távoli Dániában és Új-Zélandon végzett elemzések bizonyítják. A becslések szerint ebben a tűzvészben a Föld teljes szén-biomasszájának 2—4 százaléka megsemmisült, és mert a koromszemcsék jobban akadályozzák a napsugárzás áthatolását, mint a porszemcsék, már közvetlenül az óriás tűzvész után jóval jelentősebb volt a lehűlés. Ez a hatás jóval elnyújtottabb is volt, mert a korom lassabban mosódik ki a levegőből, mint a por. A szénmonoxid és a pirotoxinok azonnal halálra mérgezhettek számos állatfajt, és számos továbbival végezhetett a gyors lehűlés. a hirtelen jégkorszak. A kutatócsoport vizsgálati adatai a nukleáris tél veszélyeinek felbecsülése szempontjából is jelentős, mert ebben eddig nem túlságosan fontos szerepet tulajdonítottak a nukleáris csapásokat követő tűzben keletkező koromnak. A jelek szerint az atomháborút követő lehűlés jóval hoszszabb időtartamú és intenzívebb lenne annál, mint eddig feltételezték. MÁR CSAK KERT KELL Egy úszómedence a kertben a vagyon hivalkodó jelképe. A kisember eddig legfeljebb gyermekeinek tudott fölfújható „tocsogót" vásárolni. Vélhető, hogy ebből indult ki az osztrák Sattler Textilwerke vállalat, és fémvázra szerelhető vízhatlan textíliából megépítette felnőtt méretű hordozható úszómedencéjét. A hét méter átmérőjű vászonmedencét locsolócsővel 120 centiméter magasságig lehet föltölteni. A mélység nem különlegesen veszélyes, de — ha úszni nem is — lubickolni azért lehet benne. Hétméteres versenytávolságot pedig nem ismerünk ... 16