A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
ÁZSIA BIZTONSÁGÁÉRT Aki rendszeresen olvas napilapot teljes egészében megismerkedhetett Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédével. Az SZKP KB főtitkára beszédének jelentős részét nemzetközi kérdéseknek szentelte. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között csak olyan békéről lehet szó, amely mindenkié, mert az atomháború nem pusztán csak két tömb összecsapása lenne, hanem világkatasztrófához vezetne, amely az egész emberi civilizációt megsemmisüléssel fenyegetné. A szovjet békekezdeményezések alapja az emberiség sorsa iránt érzett mély felelősség — jelentette ki. ' Gorbacsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ázsiai és csendes-óceáni ország is, ezért érthetően foglalkoztatják a térség problémái. A Szovjetunió nem tart igényt sem előjogokra sem különleges helyzetre. Nem tesz kísérletet arra. hogy saját biztonságát mások rovására növelje. Mihail Gorbacsov megállapította azt is. hogy a csendesóceáni térség még nem militarizálódott anynyira, mint Európa. A militarizálódás, a fenyegetés azonban a világnak ebben a részében veszélyes gyorsasággal növekszik, a Csendes-óceán a katonapolitikai szembenállás színterévé változik. Ez aggasztja a térség népeit és a Szovjetuniót is. Beszédének jelentős részét a kínai—szovjet kapcsolatoknak szentelte. Szólt arról, hogy javultak a Szovjetunió és Kína kapcsolatai. A Szovjetunió kész bármikor megvitatni minden kérdést, amely a jószomszédi kapcsolatok kialakítását célozza. A szovjet emberek megértéssel és tisztelettel fogadják a Kínai Kommunista Párt által kitűzött célt, az ország modernizálását, a szocialista társadalom felépítésének perspektíváját, egy nagy nép céljait. Amennyire meg lehet ítélni — mondotta Mihail Gorbacsov — a Szovjetunió és Kína legfőbb célja egybevágó: a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása. Miért ne támogatnánk egymást, miért ne működnénk együtt terveink megvalósításában ott, ahol ez nyilvánvalóan mindkét fél hasznára válik ? Minél jobbak lesznek a kapcsolatok, annál inkább képesek leszünk majd tapasztalatokat cserélni egymással — mondotta. Hangsúlyozta Gorbacsov elvtárs azt is, hogy kedvező irányú változás jelei mutatkoznak a Japánnal való viszonyban. A Szovjetunió szeretné, ha fordulat következne be és megvalósulna a csúcstalálkozók kérdése is. Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédében javaslatot tett, hogy a helsinki össz-európai értekezlet mintájára hívjanak össze konferenciát az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak részvételével. Amellett szállt síkra, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térséget vonják be az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének általános folyamatába, amelyről az SZKP XXVI. kongresszusán esett szó. A térség biztonságának megszilárdítását szolgáló lépésekként nevezte meg a szovjet vezető a délkelet-ázsiai és afganisztáni helyzet rendezését. Afganisztánnal összefüggésben Gorbacsov elvtárs hivatalosan bejelentette: az év végéig hat szovjet ezred tér vissza hazájába, egy páncélos, két gépesített lövész- és három légvédelmi ezred teljes hadfelszerelésével és harci technikájával együtt. Beszédének befejező részében felhívással fordult valamennyi ázsiai és csendes-óceáni országhoz, hogy működjenek együtt a békéért és a biztonságért, országaik népének szebb jövőjéétt.-str-H* HAH4UOM PAIjOHI M MF C te QblCOHAM opi AtnnouAHHOCib »MEMH1 TPynUTbCM knofiMOn othami ti cnn Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 25-én a Távol-Keletre utazott. Körútja során látogatást tett Vlagyivosztokban, Komszomolszkban, Habarovszkban és más városokban. Komszomolszkba való megérkezése után városnéző sétán vett részt, majd találkozott a város első építőivel, akik az Amúr partján 1932. június 12-én rakták le az új város alapkövét, amely azóta Kelet-Szibéria egyik legnagyobb ipari központja lett. Felvételünkön: Gorbacsov elvtárs a komszomolszki hajógyár munkásai között. VISSZAPIILAHTO JÚLIUS '86 Nicaragua kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását, hogy a testület vitassa meg a Hágai Nemzetközi Bíróság hónap elején hozott döntése után előállt SZERDA 23 helyzetet. A hágai bíróság az Egyesült Államok Nicaragua elleni akcióit a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette, Washington viszont ezt elutasította. Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Guy Charbonneau-t, a kanadai parlament szenátusának elnökét, aki látogatáson tartózkodott hazánkban. A találkozón számos politikai és gaz-CSÜTÖRTÖK 24 dasági kérdést tekintettek át, s hangsúlyozták, hogy mindkét ország érdeke a jelenlegi nemzetközi helyzet javítása, a leszerelés és az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködése. Genfben megkezdődtek a Szovjetunió és az USA diplomáciai képviselőinek tárgyalásai az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének problémaköréről. A tár-PÉNTEK 25 gyalások felölelik a kérdések széles körét, beleértve az ellenőrző intézkedéseket, valamint az atomfegyver-kísérletek teljes beszüntetésének lehetőségeit. Husszein jordániai király a szír fővárosba, Damaszkuszba utazott. A jelentések szerint Hafez Asszad szíriai államfővel a Szíriái—iraki viszonyról, s főleg a Peresz izraeli SZOMBAT 26 kormányfő és Hasszán marokkói király közelmúltban folytatott tárgyalásai után kialakult helyzetet vitatja meg. Az indiai rendőrség 800 embert tartóztatott le, s Delhi kilenc negyedében pedig kijárási tilalmat rendelt el. így kívántak véget vetni az utcai zavargásoknak. Az ősz-VASÁRNAP 27 szecsapások szombaton reggel robbantak ki a hinduk és a szikhek között, s vasárnapra virradó éjszaka már a főváros központjára is kiterjedtek. Genfben megkezdődött az OPEC olajipari minisztereinek konferenciája. A tanácskozás célja: megái-HÉTFŐ 28 lapodásra jutni az olajkitermelés korlátozásában, ami lehetővé tenne az olajárak emelését. Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára fogadta Georgij Razumovszkijt, az SZKP KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták KEDD 29 egymást azokról a tapasztalatokról, amelyeket a két testvérpárt a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése terén szerzett. HÉTVÉGI LEVÉL Nyár van. s ez egyben azt is jelenti, hogy nyakunkon a turistaszezon. Külföldiek tízezrei érkeznek hazánkba, s mi szintén szép számmal utazunk határainkon túlra. Ennek kapcsán őszintén érdekelne: utazási előkészületeik során vajon hányán lapozzák fel elődeink vagy kortársaink útirajzait, hányán tájékozódnak már jó előre néhány fontos tudnivalóról, és belefér-e poggyászukba a kisszótár, hogy külhoni útjaikon ne kelljen kézzel-lábbal mutogatniuk.. . Aggályaim forrása az az észrevétel, hogy számos turista részére a világjárás egyenlő az áruházakban és üzletekben beszerezhető anyagi értékek felhajtásával — az ennél sokkal maradandóbb élmények keresése helyett. Dohogásom tárgyát kézenfekvő példával is igazolhatom. Ismerősöm, egy átlagfizetésű hivatalnok. szenvedélyes utazó. Kocsiján bejárta már fél Európát. Családi társaságát egyetlenegyszer cserélte fel a munkatársakból verbuválódott alkalmi turistacsoportra. Akkoriban bosszankodva, ma már félig-meddig mosolyogva meséli a szóban forgó utazás emlékeit. Azt. hogy kollégái egyik üzletből a másikba rohantak: hogy utcasarkon és kapualjban igyekeztek túladni kicsempészett holmijaikon — miközben szinte vakon suhantak el csodálatos műemlékek és múzeumok mellett. Szó ami szó. külföldi pályaudvarokon és repülőtereken jómagam is találkoztam már hasonló jelenséggel, amikor degeszre tömött kofferekkel s dobozokkal körülbástyázott honfitársakat pillantottam meg. Ha beszélgetésbe elegyedtünk, akkor percek alatt kiderült: szerintük eredményes volt-e a bevásárlókörút Ha viszont otthon érdeklődtem sokak külföldön szerzett élményei felől, jópáran csupán annak megválaszolására voltak alkalmasak, hogy mi mennyibe kerül itt és ott; ugyanakkor eszük ágában sem volt „felfedni", hogy hány barátot szereztek. vagy milyen színházi előadásokat láttak. Sokan azzal magyarázzák ezt a magatartást. hogy — legalábbis szerintük — valamiképpen be kell hozni az út árát Utazni, állítólag, csak úgy érdemes, ha a nyaralásért kiadott pénz zöme megtérül a hozott áruk értékén. Az ilyen típusú gondolkodásmód lényege nem egyéb, mint hogy az ismeretszerzés, a szellemi gyarapodás nem ér meg néhány ezer koronát. Félreértés ne essék: egy pillanatig sem az anyagi javakat puritánul visszautasító és tudálékosan pökhendi műemlékbúvárok pártját fogom. Elvégre akik két hétig mást sem tesznek, mint gótikus templomok és barokk kastélyok falait simogatják, éppúgy egyoldalú képet kapnak egy idegen ország életéről, mint azok. akik ez idő alatt csak az áruval tömött pultokat szemlélik. Ebben is. , mint az élet valamennyi területén, a helyes arányok megtalálása a fontos. Okos. körültekintő hozzáállás esetén élmény lehet a kirakatnézés meg a vásárlás, de emellett maradandó élményt nyújthat egy-egy középkori vár megtekintése is. A célszerű beosztással utazó turista elsősorban lát és tapasztal, bár venni is vesz néhány apróságot. A pontosabb érthetőség kedvéért, némi turistazsargonnal élve. hadd fogalmazzak így: a külföldi cuccok kajtatása ellen csak akkor van kifogásom, ha az — az utazás egyedüli céljaként — ismeretszerzést szellemi gazdagodást tapasztalatgyűjtést pihenést helyettesít. 3
