A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-15 / 33. szám

ÁZSIA BIZTONSÁGÁÉRT Aki rendszeresen olvas napilapot teljes egé­szében megismerkedhetett Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédével. Az SZKP KB főtit­kára beszédének jelentős részét nemzetközi kérdéseknek szentelte. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között csak olyan bé­kéről lehet szó, amely mindenkié, mert az atomháború nem pusztán csak két tömb összecsapása lenne, hanem világkatasztrófá­hoz vezetne, amely az egész emberi civilizáci­ót megsemmisüléssel fenyegetné. A szovjet békekezdeményezések alapja az emberiség sorsa iránt érzett mély felelősség — jelentet­te ki. ' Gorbacsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ázsiai és csendes-óceáni ország is, ezért érthetően foglalkoztatják a térség problémái. A Szovjetunió nem tart igényt sem előjogokra sem különleges helyzetre. Nem tesz kísérletet arra. hogy saját biztonsá­gát mások rovására növelje. Mihail Gorba­csov megállapította azt is. hogy a csendes­óceáni térség még nem militarizálódott any­­nyira, mint Európa. A militarizálódás, a fenye­getés azonban a világnak ebben a részében veszélyes gyorsasággal növekszik, a Csen­des-óceán a katonapolitikai szembenállás színterévé változik. Ez aggasztja a térség népeit és a Szovjetuniót is. Beszédének jelentős részét a kínai—szovjet kapcsolatoknak szentelte. Szólt arról, hogy javultak a Szovjetunió és Kína kapcsolatai. A Szovjetunió kész bármikor megvitatni min­den kérdést, amely a jószomszédi kapcsola­tok kialakítását célozza. A szovjet emberek megértéssel és tisztelettel fogadják a Kínai Kommunista Párt által kitűzött célt, az ország modernizálását, a szocialista társadalom felé­pítésének perspektíváját, egy nagy nép célja­it. Amennyire meg lehet ítélni — mondotta Mihail Gorbacsov — a Szovjetunió és Kína legfőbb célja egybevágó: a társadalmi-gazda­sági fejlődés meggyorsítása. Miért ne támo­gatnánk egymást, miért ne működnénk együtt terveink megvalósításában ott, ahol ez nyilvánvalóan mindkét fél hasznára válik ? Minél jobbak lesznek a kapcsolatok, annál inkább képesek leszünk majd tapasztalato­kat cserélni egymással — mondotta. Hangsúlyozta Gorbacsov elvtárs azt is, hogy kedvező irányú változás jelei mutatkoz­nak a Japánnal való viszonyban. A Szovjet­unió szeretné, ha fordulat következne be és megvalósulna a csúcstalálkozók kérdése is. Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédé­ben javaslatot tett, hogy a helsinki össz-euró­­pai értekezlet mintájára hívjanak össze kon­ferenciát az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak részvételével. Amellett szállt sík­ra, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térséget vonják be az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének általános folya­matába, amelyről az SZKP XXVI. kongresszu­sán esett szó. A térség biztonságának megszilárdítását szolgáló lépésekként nevezte meg a szovjet vezető a délkelet-ázsiai és afganisztáni hely­zet rendezését. Afganisztánnal összefüggés­ben Gorbacsov elvtárs hivatalosan bejelen­tette: az év végéig hat szovjet ezred tér vissza hazájába, egy páncélos, két gépesített lövész- és három légvédelmi ezred teljes had­felszerelésével és harci technikájával együtt. Beszédének befejező részében felhívással fordult valamennyi ázsiai és csendes-óceáni országhoz, hogy működjenek együtt a béké­ért és a biztonságért, országaik népének szebb jövőjéétt.-str-H* HAH4UOM PAIjOHI M MF C te QblCOHAM opi AtnnouAHHOCib »MEMH1 TPynUTbCM knofiMOn othami ti cnn Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 25-én a Távol-Keletre utazott. Körútja során látogatást tett Vlagyivosztokban, Komszomolszkban, Habarovszkban és más városokban. Komszomolszkba való megérkezése után városnéző sétán vett részt, majd találkozott a város első építőivel, akik az Amúr partján 1932. június 12-én rakták le az új város alapkövét, amely azóta Kelet-Szibéria egyik legnagyobb ipari központja lett. Felvételünkön: Gorbacsov elvtárs a komszomolszki hajógyár munká­sai között. VISSZAPIILAHTO JÚLIUS '86 Nicaragua kérte az ENSZ Bizton­sági Tanácsának az összehívását, hogy a testület vitassa meg a Há­gai Nemzetközi Bíróság hónap elején hozott döntése után előállt SZERDA 23 helyzetet. A hágai bíróság az Egye­sült Államok Nicaragua elleni ak­cióit a nemzetközi jog durva meg­sértésének minősítette, Washing­ton viszont ezt elutasította. Ľubomír Strougal szövetségi mi­niszterelnök a prágai Hrzán-palo­­tában fogadta Guy Charbon­­neau-t, a kanadai parlament sze­nátusának elnökét, aki látogatá­son tartózkodott hazánkban. A ta­lálkozón számos politikai és gaz-CSÜTÖRTÖK 24 dasági kérdést tekintettek át, s hangsúlyozták, hogy mindkét or­szág érdeke a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet javítása, a leszerelés és az eltérő társadalmi rendszerű or­szágok együttműködése. Genfben megkezdődtek a Szov­jetunió és az USA diplomáciai képviselőinek tárgyalásai az atomfegyver-kísérletek beszünte­tésének problémaköréről. A tár-PÉNTEK 25 gyalások felölelik a kérdések szé­les körét, beleértve az ellenőrző intézkedéseket, valamint az atomfegyver-kísérletek teljes be­szüntetésének lehetőségeit. Husszein jordániai király a szír fő­városba, Damaszkuszba utazott. A jelentések szerint Hafez Asszad szíriai államfővel a Szíriái—iraki viszonyról, s főleg a Peresz izraeli SZOMBAT 26 kormányfő és Hasszán marokkói király közelmúltban folytatott tár­gyalásai után kialakult helyzetet vitatja meg. Az indiai rendőrség 800 embert tartóztatott le, s Delhi kilenc ne­gyedében pedig kijárási tilalmat rendelt el. így kívántak véget vet­ni az utcai zavargásoknak. Az ősz-VASÁRNAP 27 szecsapások szombaton reggel robbantak ki a hinduk és a szikhek között, s vasárnapra virradó éjsza­ka már a főváros központjára is kiterjedtek. Genfben megkezdődött az OPEC olajipari minisztereinek konferen­ciája. A tanácskozás célja: megái-HÉTFŐ 28 lapodásra jutni az olajkitermelés korlátozásában, ami lehetővé ten­ne az olajárak emelését. Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára fogadta Ge­­orgij Razumovszkijt, az SZKP KB titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztatták KEDD 29 egymást azokról a tapasztalatok­ról, amelyeket a két testvérpárt a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott határo­zatok teljesítése terén szerzett. HÉTVÉGI LEVÉL Nyár van. s ez egyben azt is jelenti, hogy nyakunkon a turistaszezon. Külföldiek tíz­ezrei érkeznek hazánkba, s mi szintén szép számmal utazunk határainkon túlra. Ennek kapcsán őszintén érdekelne: utazási előké­születeik során vajon hányán lapozzák fel elődeink vagy kortársaink útirajzait, hányán tájékozódnak már jó előre néhány fontos tudnivalóról, és belefér-e poggyászukba a kisszótár, hogy külhoni útjaikon ne kelljen kézzel-lábbal mutogatniuk.. . Aggályaim forrása az az észrevétel, hogy számos turis­ta részére a világjárás egyenlő az áruházak­ban és üzletekben beszerezhető anyagi ér­tékek felhajtásával — az ennél sokkal mara­dandóbb élmények keresése helyett. Doho­­gásom tárgyát kézenfekvő példával is iga­zolhatom. Ismerősöm, egy átlagfizetésű hi­vatalnok. szenvedélyes utazó. Kocsiján be­járta már fél Európát. Családi társaságát egyetlenegyszer cserélte fel a munkatár­sakból verbuválódott alkalmi turistacso­portra. Akkoriban bosszankodva, ma már félig-meddig mosolyogva meséli a szóban forgó utazás emlékeit. Azt. hogy kollégái egyik üzletből a másikba rohantak: hogy utcasarkon és kapualjban igyekeztek túlad­ni kicsempészett holmijaikon — miközben szinte vakon suhantak el csodálatos műem­lékek és múzeumok mellett. Szó ami szó. külföldi pályaudvarokon és repülőtereken jómagam is találkoztam már hasonló jelenséggel, amikor degeszre tö­mött kofferekkel s dobozokkal körülbástyá­zott honfitársakat pillantottam meg. Ha be­szélgetésbe elegyedtünk, akkor percek alatt kiderült: szerintük eredményes volt-e a be­­vásárlókörút Ha viszont otthon érdeklőd­tem sokak külföldön szerzett élményei felől, jópáran csupán annak megválaszolására voltak alkalmasak, hogy mi mennyibe kerül itt és ott; ugyanakkor eszük ágában sem volt „felfedni", hogy hány barátot szerez­tek. vagy milyen színházi előadásokat lát­tak. Sokan azzal magyarázzák ezt a maga­tartást. hogy — legalábbis szerintük — vala­miképpen be kell hozni az út árát Utazni, állítólag, csak úgy érdemes, ha a nyaralá­sért kiadott pénz zöme megtérül a hozott áruk értékén. Az ilyen típusú gondolkodás­­mód lényege nem egyéb, mint hogy az ismeretszerzés, a szellemi gyarapodás nem ér meg néhány ezer koronát. Félreértés ne essék: egy pillanatig sem az anyagi javakat puritánul visszautasító és tudálékosan pökhendi műemlékbúvárok pártját fogom. Elvégre akik két hétig mást sem tesznek, mint gótikus templomok és barokk kastélyok falait simogatják, éppúgy egyoldalú képet kapnak egy idegen ország életéről, mint azok. akik ez idő alatt csak az áruval tömött pultokat szemlélik. Ebben is. , mint az élet valamennyi területén, a helyes arányok megtalálása a fontos. Okos. körül­tekintő hozzáállás esetén élmény lehet a kirakatnézés meg a vásárlás, de emellett maradandó élményt nyújthat egy-egy kö­zépkori vár megtekintése is. A célszerű beosztással utazó turista elsősorban lát és tapasztal, bár venni is vesz néhány aprósá­got. A pontosabb érthetőség kedvéért, némi turistazsargonnal élve. hadd fogal­mazzak így: a külföldi cuccok kajtatása ellen csak akkor van kifogásom, ha az — az utazás egyedüli céljaként — ismeretszer­zést szellemi gazdagodást tapasztalat­­gyűjtést pihenést helyettesít. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom