A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-27 / 26. szám
mum burgonyát termeltek, főleg takarmányozási célokra, sertéshizlalásra. A terméseredmények Jánokon hasonlóak voltak, mint Bodolón. Sok függött — miként a többi településen is — attól, hogy milyen volt az időjárás, s főleg, hogy ki milyen szakértelemmel gazdálkodott. Úgy tartották, hogy „ha dűlött a búza, állott a- gazda". Vagyis, ha a nehéz kalászok megdöntötték a gabonát, a gazda reménykedhetett.. . Aratni általában mindenki maga aratott, de a nagyobb gazdák „kepéseket" is fogadtak. A részaratók, ahogy az egész környéken, Jánokon is tizedéből szegődtek. Miként Bodolón, a gazdák igavonásra Jánokon is ökröket és lovakat tartottak. Itt is több volt az igásökör, mint a ló. (Lovakat inkább azok a gazdák használtak igavonásra, akik fuvarozással is foglalkoztak.) Egyébként úgy tartották, hogy az ökörtartás gazdaságosabb, mert az ökrök takarmányozása olcsóbb, kijárnak a legelőre, nincs annyi abrakra szükségük, mint a lovaknak, s alkalomadtán jól eladhatók. A gazdák ezek szerint egy pár igáslovat tartottak; néhány esetben azonban az is előfordult, egy-egy gazdánál, hogy voltak lovai és ökrei is. Jánokon egy-egy gazdaságban 2—5 tehenet tartottak, attól függően, ki hogyan bírta és győzte erővel. Az állatfelesleget — borjakat, üszőket stb. — a Kassáról (Košice) jött állatkereskedők vásárolták fel, de vásárokra is eljártak, főleg Tornára (Turnianske Podhradie) Szepsibe (Moldava nad Bodvou) és Mecenzéfre (Medzev.). A tejet és a tejtermékeket elsősorban a család élelmezésére használták fel, de olykor jutott a szepsi piacra is belőle. A szarvasmarhákat legelőre járatták. A pásztort — a kondást is — a falu „fölfogadta". Fizetségét szerződésbe fogadták. A pásztor általában egy tehén után fél véka gabonát (15 litert, ami kb. 20 kg terménynek felelt meg), kapott. Nagypénteken pedig szalonnát és lisztet adtak a pásztornak, míg pünkösd idején lángost kapott. Ezenkívül volt bocskor- és ostorpénz is. (Előfordult, hogy ostorpénz helyett kenderkócot adtak a pásztornak.) A pásztorok „járandósága" helységenként változott. A gazdák, ha tehették, tartottak anyakocát is. Az apaállatokat — kant, bikát — a falu közösen tartotta; ezek számára volt külön rét és legelő, amelyet közösen müveitek, illetve kaszáltak, mégpedig a mostani halastó környékén. Az állattenyésztés szempontjából nagyon fontosak voltak a rétek és a legelők. Jánokon a Kanyapta mentén sík rétek húzódtak. (Még idegenek is vásároltak itt rétet a bő szénatermés reményében.) Ezeket a réteket évente kétszer kaszálták. Ha szerencséjük volt a gazdáknak, a két kaszálásból elegendő szénát takarítottak be. De ha a Kanyapta megáradt — s ez nem volt ritkaság — a lekaszált széna ott rothadt meg a vízben, mert kihordani se volt hová. Eddig a mezőgazdaságban használatos szerszámokról és eszközökről még nem esett szó. Nos, a jánoKi gazdák a gazdálkodáshoz szükséges szerszámokat igyekeztek szükségleteik szerint beszerezni. A század elején munkájukat két gőzgéppel — tüzes masinával — működtetett cséplőgarnitúra segítette és könnyítette. Külön kell szólni a falu határában lévő három nagyobb uradalomról, s annak gazdálkodásáról. Ezt azért tartom fontosnak, mert ezekben a nagyobb gazdaságokban lényegesen korábban kezdték alkalmazni a mezőgazdaság fejlesztését segítő tudományos felismeréseket és módszereket. E tekintetben Sziklay Ede birtoka érdemel figyelmet. Itt például komoly sikereket értek el a tejtermelésben; egyedenként ellenőrizték a tehenek fejési átlagát. Ilyen módon ez a gazdaság évente mintegy ötvenezer liter tejet adott el. De foglalkoztak ebben a gazdaságban például intenzív epertermesztéssel is; s már 1910 táján termeltek cukorrépát ipari célokra. A gazdák az uradalomban alkalmazott új eljárásokat maguk is megpróbálták hasznosítani, bár ezen új módszerekkel szemben kezdetben nagyfokú volt a bizalmatlanság. A jelzett három uradalomban intenzív juhtenyésztést is folytattak. Adatközlőim szerint azért, „mert nekik táblás legelőik" voltak. (Nagy legelőterület egy táblában.) Ezekben a gazdaságokban a fő termény a búza, a rozs és a zab volt. Árpát — ellentétben pl. Bodolóval — már kevesebbet termeltek. A rozsot például azért termelték, „mert annak hosszú volt a szalmája, több trágyát adott, amire a földek feljavításához volt szükség. Az istállótrágya mellett kisebb mértékben műtrágyát is használtak már. Az uradalmi birtokokon volt állandó cselédség; az aratási és egyéb szezonjellegű munkákat „summások" végezték, akik tizedéből szerződtek ide. GÁL SÁNDOR A szerző felvétele egy kicsit kiruccanni, új emberekkel, tájakkal ismerkedni, elsősorban a minőségi áruk iránti keresletnek tulajdonítható, hogy Morvaország fővárosát a kiállítások idején az emberek százezrei keresik fel szerte az országból. Az emberekkel a vásáron folytatott beszélgetéskor arról is meggyőződtünk, hogy a kiállítás megtekintésére fordított időt és fáradságot senki sem sajnálja. — Rengeteg itt a látni- és vennivaló — jegyezte meg Milán Kopečny, az opatovicei helyi szövetkezet dolgozója, aki feleségével együtt jött el a vásárra. Hajnalban keltek, hogy reggel 9-re, mikor a vásár kinyitja kapuit, már a bejáratnál legyenek. Csoporttal, autóbuszon jöttek. Elsőnek a Z pavilonba látogattak el. Férfi öltönyt és női átmeneti kabátot kerestek. A vásáron — bár sokáig kellett várniuk, míg az eladópultnál rájuk került a sor — mind a két keresett áruból sikerült kedvükre valót vásárolniuk. A kijárat felé menet így búcsúztak: — Este jó érzéssel és elégedetten indulunk majd haza. Hosszú sorok várakoztak a bőrárut kiállító és áruló pavilonok előtt is. Furcsáltam, hogy nyáron ekkora az érdeklődés a szőrmék és a bundák iránt. — Itt most — mondta egyik vásárló — olyasmi is kapható, ami az üzletekben csak jövőre jelenik majd meg. És a választék is változatos ... Beszélgető partnerem, akiről később megtudtam, hogy kassai (Košice) és két napra jött Brnoba, 6 700 koronáért egy háromnegyedes bundát vásárolt. A vételnek örült és ezeket mondta: — Számomra már ezért is érdemes volt eljönni a vásárra, hogy sikerült e modern szabású bundát megvennem. Sokan vásárolták a szebbnél szebb cipőket, a méterárut, a fehérneműt, a pulóvereket, a bizsu-, a kerámia- és az üvegárut, a kozmetikai- és sportcikkeket, az ékszereket, valamint a lakberendezéseket, a különféle bútorokat. Az élelmiszereket kiállító és árusító pultok előtt is rengetegen sorakoztak. Kapható volt mindaz, ami az üzletekben gyakran hiánycikk, vagy amit az üzletesek csak a pult alól árulnak. Az 1986-os brnoi árumintavásárra érdemes volt elmenni. Azt láttuk és tapasztaltuk, hogy az üzemek és a szövetkezetek a belföldi piacra is sok szép és jó (valóban minőségi) árut termelnek. Az, hogy a minőségileg kiváló termékekből az üzletekben mennyiségileg még nincs mindig a keresletnek megfelelően elegendő, bosszantó. Az viszont, hogy az üzemek és a szövetkezetek termelése lépést tart a fejlődéssel, tud kiváló és korszerű közszükségleti cikkeket gyártani, és a vásárlók igényeinek a kielégítésére törekszik, megnyugtató. BALÁZS BÉLA KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Világhírű német költő és drámaíró. Verseiben a szeretet, a barátság, a testvériség, a szabadság himnuszát énekli meg. Drámáinak is központi témája a szabadság, az egész és az elnyomó társadalom konfliktusa. Sok történelmi tárgyú színmüvet írt. A romantikus, a nemzeti felszabadító mozgalmak eszmevilágát tükröző drámák ősét alkotta meg. Számos művét még ma is játsszák a világ színpadjain. Jelentős történetírói tevékenységre is vállalkozott a maga korában. Kérdés: Művei közül nevezzen meg egyet. Neves francia regényíró, filozófus. Szabados és csípős szelleme miatt humorosan népszerű lett. A voltaire-i szellem egyfajta életművészet, amelynek alapja az aktivitás, rendíthetetlen hit a haladásban, az értelem erejében, és tevékeny harc a zsarnokság, a fanatizmus, a dogmatikus gondolkodás ellen. Legmaradandóbb írásai azok a filozofikus mesék, kisregények. amelyek keserű humorával korának minden fonákságát és bűnét kicsúfolták. Magyarul elég korán, már a XVIII. század végén megjelentek müvei. Kérdés: Művei közül nevezzen meg egyet. A magyar drámairodalom kiemelkedő egyénisége. Először verseket Írogatott, romantikus. népies hatású lírája azonban nem közelítette meg a csúcsokat. Történelmi érdeklődése ifjúkori drámáiban jelentkezik. Az önkényuralom éveiben érlelődött meg benne egy drámai költemény terve az emberi lét és a történelem nagy kérdéseiről. így jelent meg Arany János műértő baráti támogatásával — élete főműve. A tragédia színpadi sikerét már nem érhette meg. A romantika világszemlélete a jó és a rossz harca, a kor tudományos nézetei és utópisztikus elképzelése motiválják a főhős küzdelmét. Kérdés: Nevezzen meg drámái közül egyet. A 21. számú fejtörő nyertesei: BEKE SAROLTA, Nagymegyer (Čalovo) MÉSZÁROS SÁNDOR. Dernő (Drnava) MADÁCH IMRE (1823—1864) FRANCOIS M. VOLTAIRE (1694-1778) FRIEDRICH SCHILLER (1759-1805) 13
