A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 13. szám

nyes, milliós beruházásokról van szó. Ha története­sen nem rajzolnám be a tervbe a telefonkábelt és a munkálatok során azt átvágnák, akkor megbírsá­golnának. A távolsági kábelek megkárosításánál ötven-, a helyieknél tízezer korona büntetést szab­hatnának ki rám. Szerencsére még nem fordult elő velem, hogy valamiről is elfeledkeztem volna. PÓCSIKNÉ: Nagyobb lányom már most határozot­tan kijelenti, hogy nem akar tanító lenni. A kisebb viszont vonzódik a pálya iránt. Én, mikor alapisko­lás voltam, már úgy néztem a tanítónőmet, mintha én állnék a helyén! A felső osztályokban el is képzeltem, hogyan tanítanám az irodalmat. Min­denki születik valamire, és szerencsés ember, aki arra a pályára kerül, ami iránt vonzódott és tehet­séget is érzett magában. Kicsi korom óta versmon­dó voltam, s ez meg is határozta a pályámat! Háromszor jutottam el a Jókai Napokra. Egyszer semmi, másodszor dicsérő oklevél, a végén máso­dik díj! Kezdettől kutatója és támogatója vagyok a jó versmondóknak. Nagycétény tizenöt éve a mun­kahelyem, ennyi ideje vagyok vezetője az iskola irodalmi körének. A szavalóversenyek ma is a legszebb rendezvényeim. A járási versenyekről évente öt-hat díjat hozunk el, szinte évről évre ott vagyunk a kerületi versenyen, s eddig háromszor jutottunk el a Duna Menti Tavaszra. 1979-ben Süss fel, Nap! című összeállításunkkal első helye­zést értünk el. Ezt a műsort szintén Varga Lenke kolléganőmmel hoztuk össze. A gyerekekkel együtt olyan boldogok voltunk, hogy megfogad­tuk, soha nem hagyjuk abba a munkát. PÓCSIK: A pedagógus boldogsága, ahogy én lá­tom, a gyerekeken keresztül jut el az emberhez. Mindennapi munkája a tanulókon mérhető le. Hányszor hallom a feleségemtől: a lelkemet te­szem ki, de hát érdemes-e? És a tanulók a legvá­ratlanabb helyzetekben ráébresztik, hogy érdemes a munkáját a legnagyobb erőbedobással végeznie. nem szeghetik kedvét az apró-cseprő kudarcok. Engem érdekel az ő foglalkozása, őt kevésbé az enyém. Az én munkaköröm elvontabb, az övé hozzáférhetőbb, hiszen nyelvi kérdésekkel én is foglalkozom. Járatom az Élet és Tudományt, át­böngészem nyelvi rovatának az anyagát, a helyes­írási szabályzat változásaira is én hívtam fel a figyelmét. Örök téma közöttünk az iskola sorsa, jövője, ez Csemadok-gyüléseken is állandó téma, nem lehet számunkra közömbös, mi történik? Irodalmi dolgokról is beszélgetünk. Jó pedagógus­nak tartom őt, rendesen megtanítja a tananyagot, sőt még többet is ad a tanulóknak! Nevelőnek is jó! Még engem is nevel itthon, amikor azt mondja: ismételjem meg az egész mondatot! Ahogy a tanulóival teszi az iskolában. Ő is jó matikusnak tart engem. Nem veszünk össze. Valóban nagy szenvedélyem a matematika! A Technický maga­zin című folyóiratba elég gyakran küldök matema­tikai rejtvénypéldákat, néhány meg is jelent. PÓCSIKNÉ: Úgy kell bánni a tananyaggal, hogy a tanulók ne csak tudást, hanem erkölcsi normát is kapjanak. A pozitív emberi tulajdonságokra gondo­lok elsősorban. Jó színvonalú iskolába kerültem tizenöt évvel ezelőtt. Számos kitűnő pedagógus közé. Nem véletlen, hogy akkor is, most is, ez a gyakorlóiskolája a nyitrai magyar pedagóguskép­zésnek. Jó érzéssel mondom, mint pedagógus, hogy újra vannak Nyitrán elsőéves magyar-rajz szakos hallgatók, akik jövőre már gyakorlatra jön­nek hozzánk. Hat éve végzett az utolsó magyar­szlovák szakos csoport, s ez a pedagógus-utánpót­lás tekintetében nagy kiesés volt. 1—4 osztályos képzés akkor is folyt, csak 5—8 osztályos nem. Tavaly a végzős tanulóink hetven százaléka jelent­kezett sikeresen továbbtanulásra! Életképes az iskolánk! Nagy a szülőkben a bizalom az eredmé­nyeink láttán! A környék magyar gimnáziumaiba és szakközépiskoláiba küldjük tanulóinkat. Jó az iskola hírneve asztaliteniszben, színjátszásban, s tavaly A szabadság és a béke útján nevű pionírjá­tékban a járás hetven iskolája között második helyen végeztünk. Annyi az elsősünk (27), hogy irigyel bennünket a környék. A tizenhét tagú tan­testületünkben jól érzem magam. Társszerzője va­gyok a hetedikes irodalmi tankönyvnek. Munkám­ban az vezetett, hogy a tanulók minél többet ismerjenek meg a legszebb irodalmi müvekből! Volt olyan tanítványom. Hajdú Adrianna, most főiskolás, aki évente hetven könyvet elolvasott. Szenvedélyem a tanítás és az olvasás szeretetére való nevelés. Az irodalmi kör munkája éltet és lelkesít. De talán családanyának is megfelelek. A született törődés bennem van. A férjemmel jól kijövök, megértjük egymást, erősen összekapcsol bennünket a magyarságtudat. A Csemadok nyitra­­csehi helyi szervezetének titkára, jól dolgoznak. A férfi éneklőcsoport ismert, a színjátszó csoport úgyszintén. Új klubot, szabadtéri színpadot építe­nek, az utóbbit a többi szervezettel közösen, nem folytatom tovább. Közösségi ember a férjem, de igazán a számok világában érzi jól magát... PÓCSIK: Minden embernek van célja! Nekem is volt, el is értem. Csoportvezető vagyok a tervező­­irodában. Szeretem a munkám, a tervezést, külö­nösen ha sok benne a matematika! Néha reggelig töröm a fejem egy-egy megoldáson. A tervezés is olyan, hogy sokszor éjszaka jönnek az ötletek. PÓCSIKNÉ: A kert, a szőlőhegy többnyire a férjem gondja. A főzés és a takarítás az enyém. A gyereke­ink jól tanulnak, de matematikában itt-ott a férjem segítségére szorulnak. Házasságunk kiegyensúlyo­zott, s ha reggelente két .irányba indulunk is el otthonról, mindig egy céllal, hogy a lehető legtöb­bet nyújtsuk azon a poszton, ahová az élet állított bennünket... MÁCS józsef Fotó: Prand! Sándor KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között min­den héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A francia prózairodalom ki­emelkedő képviselője. „Sen­ki sem vallotta nálánál fen­­nebben művészete tisztele­tét s érezte mélyebben az irodalom méltóságos rang­ját. Egyetlen szenvedély, az írásé, töltötte be életét, utolsó napjáig — írja róla nagy tanítványa Maupas­sant. Egyik népszerű regé­nyének hősnője a sivár kör­nyezetből többre, szebbre vágyó, de szükségszerűen elbukó ember jelképévé vált. Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. A magyar realista próza újjá­­teremtője. Őszinte, igazi ba­rátság fűzte Adyhoz. E ba­rátság kapcsán jelennek meg műveiben a súlyos tár­sadalmi témák. Az irodalmat ő is a nemzet lelkiismereté­nek tekinti. Prózájának mély lírai hőfoka van és az igaz­ság kíméletlen kimondására törekszik. A paraszt nála fel­nőtt emberként lép be az irodalomba, nyomorúságos sorsa is életet hirdet. Stílusa tömör, elsősorban a cselek­ményre, a drámaiságra épül. Kérdés: Művei közül nevezzen meg kettőt. MÓRICZ ZSIGMOND H879-194?) GUSTAVE FLAUBERT f1821—1880) Jelentős szovjet-orosz re­gényíró. 1923-ban tért haza az emgirációból. író pályafu­tását szimbolista versekkel kezdte. Rendkívül sokoldalú, termékeny író volt. Bemutat­ta a vidéki nemesség erköl­csi és emberi válságát. írt fantasztikus és történelmi regényeket is. Kivételes áté­léssel idézi fel a kor levegő­jét, nyelvét, szellemét. A harmincas évektől kezdve a szovjet irodalom egyik leg­nagyobb egyéniségeként tartották számon. Kérdés: Regényei közül nevr ALEKSZEJ TOLSZTOJ (1883-1945) meg egyet. A 8. számú fejtörő nyertesei: DULAI SÁNDOR, FEGYVERNEK (Zbrojníky) MELISEK JÓZSEFNÉ, Érsekújvár (Nové Zámky) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom