A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
A CSEMADOK Előzetes a Kazinczy Nyelvművelő Napokról „Valamennyien a nyelv munkásai vagyunk. A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy ez az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?" Kosztolányi Dezső szavait akár az idei nyelvművelő napok mottójául is választhatnánk, hiszen az örök változás törvénye a nyelvre is vonatkozik, s ezt naponta magunk is tapasztalhatjuk. Időnként hasznos felmérni a nyelv állapotát, pillanatnyi helyzetét, megfigyelni a változás folyamatát, megállapítani a bekövetkezett változásokat. A Csemadok szervezeti élőiében a nyelvi kultúra fejlesztésének két ismert feladata van. Az egyik a nyelvről való gondoskodás, hogy a nyelv lényegéről, szerepéről, változásáról mindenki gazdag, sokoldalú és rendszerezett ismeretanyagot kapjon. A másik a nyelvhasználat, a kifejezőkészség javítása. A legfontosabb teendőnk nyelvhasználatunk feltérképezése, a nyelvi hibák, torzulások bemutatása. E célt szolgálja az immár 17. alkalommal sorra kerülő Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán (Košice), a Hutník Szállóban. A nyelvművelő napok színvonalának emelésében, a már említett feladatok elvégzésében jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a társrendezők: az SZSZK Oktatási Minisztériuma, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának nemzetiségi sajtóbizottsága, a Kerületi Pedagógiai Intézet és a Csemadok Kassai Járási és Városi Bizottsága. Egy művelődési mozgalom tartóssága azonban nemcsak a szervezők kitartásán és nem is csak az előadások minőségén múlik. Lehet nagyon magas a színvonal, de nem éri el a rendezvény a célját, ha a megszokás közönyébe fullad. Ezért a nyelvművelő napok külön érdeme, hogy az említett tárgykörön belül a szervezők minden évben az igényeknek megfelelően igyekeznek új tartalommal gazdagítani a műsort, hogy minél több érdeklődőt nyerjenek meg a nyelvművelés ügyének. így az idei előadások sajátos kérdéskört érintenek: a tájnyelv regionális köznyelvvé szürkülését, a beszédkészség fejlesztését, a nyelvi magatartásformák tudatos kialakítását, a megváltozott helyesírási szabályzatból adódó vitás kérdéseket stb. Ez a felsorolás is jelzi, hogy a Kazinczy-napok műsora igyekszik átfogni nyelvművelő munkánk valamennyi területét. , A 17. Kazinczy Nyelvművelő Napok műsora: 1986. március 20. 15.00 A Csengettyű gyermekkórus műsora 15,15 Megnyitó: Fibi Sándor 15.30 Montágh Imre: A tudatos és tudattalan kommunikáció 17.00 Deme László: A helyesírási változások tükröződése a csehszlovákiai magyar sajtóban 1986. március 21. 9.00 Ünnepi beszéd: Lukács Tibor 9,30 G. Varga Györgyi: A regionális köznyelv kérdései 10.30 Kiss Jenő: A jelenségmonográfia készítésének elvi és módszertani kérdései 11.30 Kovács László: A szlovákiai magyar nyelvjárások, nyelvjárásszigetek általános jellemzése 14.30 A szép magyar beszéd versenyének országos döntője 1986. március 22. 8.00 Jakab István: Nyelvművelésünk időszerű kérdései 10.30 A szép magyar beszéd versenyének értékelése, díjkiosztás Rögtönzött kiállítás A KOMÁROMI (KOMÁRNO) JÁRÁS KLUBJAI Csemadok-klub, Szilas (Sokolovce na Ostrove) A negyven tagú klub vezetője Sztakovics János szövetkezeti dolgozó. Munkájában Panyi Ferenc segíti. A klub 1981-ben alakult, van saját magnóval és lemezjátszóval felszerelt helyisége. Együttműködik a SZISZ helyi szervezetével. A Csemadok járási bizottsága a klubot műsorok ajánlásával segíti. A szomszédos klubokkal tartják a kapcsolatot. Orvosi előadások, élménybeszámolók és irodalmi összeállítások voltak eddig műsoron. Összejöveteleiket havonta egyszer, pénteki napon szokták tartani. Klubigazolványuk nincs és krónikát sem vezetnek. Csemadok-klub, Perbete (Pribeta) Az 1982-ben alakult klub vezetője Pinke Miklós nyugdíjas. Vezetőségi tagok: Benda Kálmán, Csik Zoltán és Moncz János. Tagjainak száma 50. Nem rendelkeznek különálló helyiséggel, sem pedig fölszereléssel, összejöveteleiket a művelődési házban tartják. Rendezvényeiket a SZISZ-tagok is látogatják. A szomszédos klubokkal van kapcsolatuk. Általában irodalmi előadásokat, író—olvasó találkozókat szoktak szervezni, de nagy sikere volt az egészségügyi jellegű előadásoknak is. A klubrendezvényeket havonta egyszer, hétfőn tartják. Tagsági igazolványuk nincs, krónikát sem vezetnek. A jövőben szeretnék felvenni a kapcsolatot a szomszédos klubokkal és tevékenységüket összehangolni. Csemadok-klub, Guta (Kolárovo) Vezetője Angyal Béla, a helyi szolgáltató üzem dolgozója, vezetőségi tagok: Szépe Edit és Kiss György. A klub 1983-ban alakult. Harmincöt tagja van. A bérelt helyiségben a klubnak semmilyen felszerelése sincs. A szomszédos klubokkal nem tartanak fönn kapcsolatot. Általában irodalmi jellegű előadásokat szerveznek, mégpedig havonta egyszer. Nagy visszhangra találtak a honismereti jellegű előadások is. A klubnak sem krónikája, sem pedig tagsági igazolványa nincs. Csemadok-klub, Komárom (Komárno) A klub 1977-ben alakult. Vezetője dr. Bajnok István orvos. Vezetőségi tagok: Keszegh István és Stubendek László mérnök. Van állandó helyiségük, a felszerelést azonban A CSEMADOK KB GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az a sokrétű művészeti és művelődési munka, amit a Csemadok KB irányítása mellett tagságunk, járási bizottságaink és apparátusunk dolgozói végeznek, nem képzelhető el anyagi fedezet nélkül. Szövetségünk tevékenységének anyagi fedezete részben az állami költségvetésből — mely felsőbb irányító szervünk, az SZSZK Kulturális Minisztériuma költségvetésének része — és részben saját anyagi forrásainkból származik. Itt meg kell jegyeznem, hogy az állami dotáció négyszerese a saját forrásaiknak és benne foglaltatik az a béralap, amelyből a Csemadok KB és a járási bizottságok dolgozói, valamint a Hét szerkesztőségének munkatársai részesülnek. Saját anyagi forrásaink legfőképp a tagsági illetményekből és rendezvényeinkből származnak. Gazdálkodásunk jellemzője a gazdaságosságra való törekvés, vagyis a célok és a tevékenységek legkedvezőbb mennyiségi viszonyának megteremtése szövetségünk keretei között. Nem egyszerű feladat ez. Mivel a jó gazdasági tevékenység megköveteli a célok komplex ismeretét, sokrétű elemzéseket kíván; a gazdasági előírások és rendeletek ismeretét a gyakorlat nap mint nap vizsgáztatja, hozzáértő emberek nélkül ez a feladat szinte megvalósíthatatlan. Ezek az általános megállapítások az elmúlt gazdasági évben gyakorlattá váltak szövetségünkben. A régi gazdasági mérleg elkészítése után megállapítottuk, hogy az 1985-ös évet pozitív eredménnyel zártuk. Ez az eredmény azért is kiemelkedő, mert bevételeink túlteljesítése révén, a tervezettnél nagyobb kiadások mellett értük el. A költségvetési terv túlteljesítése főleg kulturális rendezvényeink bevételéből származott. Tagsági illetményekből a bevételi tervet 100%-ra teljesítettük. Bevételeink túlteljesítése lehetővé tette kiadásaink növelését a tervezettel szemben, amire 6
