A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-27 / 26. szám
A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG több mint százezer lakosú városának egyik neve Chosebuz, másik — hivatalos — neve: Cottbus. Kétnyelvű a lakossága, kétnyelvűek a város feliratai is. Német barátom, Siegfried is magyarázza: Nekem Cottbus, de a szobroknak már ősidők óta Chosebuz, hát legyen kinek-kinek a nyelve és tetszése szerint ... Miközben a Spree folyó hídja felé igyekszünk, ahol a régi és az új városközpont határolja a bal, illetve a jobb partot, megmagyarázzuk egymásnak: a szorb nemzetiség, régebbi nevén a vend néptörzs, őslakos ezen a tájon. Az 1156-ból származó legrégibb helyi vonatkozású okirat a meisseni Konrad urat Chosebuz várgrófjaként említi. Más hiteles feljegyzések is bizonyítják, hogy ezen a tájon — a felső és alsó lausitzi vidéken —, már akkor itt élt ez a szláv eredetű népcsoport, amikor a Salzstrasse (Sóút) néven ismert kereskedelmi útvonalon áthaladva szállították kelet felé a Halléban kitermelt sót. Azután megegyezünk: most Chosebuzt, a szorbok fővárosát fogjuk megnézni és nem Cottbust. Német barátom ragaszkodik a szorbok fővárosa meghatározáshoz, így érvel: széleskörű kultuÓváros felé, a szorbok népművelési intézetébe. A régi erődítményhez hasonló városfal előtt, mely az óvárost határolja, megállunk. Kapuját, belső folyosóinak, helyiségeinek falát szorb feliratú falfestmények díszítik. Délig a népművelési intézetben időzünk. Erich Schutt, az egyik osztályvezető, valahányszor távozni készülök. A régi városfal kapuja, balra a szobrok népművelési intézete rális jogokat élveznek a szorbok, és itt a központjuk. Megállunk a hídon. A jobb parton látható az új, modern építésű városrész, a Sandow. A fegyverkészítés védnökének tartott pogány főisten szorbul kimondott neve ez. Legfőbb isten volta miatt — nem állítottak neki szobrot soha, még a nevét sem volt szabad hiábavalóan emlegetni. Az új városrész legnevezetesebb épülete a szorbok középiskolája, mely 1952-ben nyitotta meg kapuit. Itt tanult, itt érettségizett a barátom felesége, azért tudja Siegfried olyan pontosan, hogy napjainkban ez az iskola ápolja azokat a diákhagyományokat, amelyek évszázadokkal korábban a szorb egyetemen alakultak ki. Történelmi tény ugyanis, hogy a városban 1539-ben megalapították a szorb egyetemet, melynek Jan Rak professzor volt az első rektora. Érdekesek az iskola felé vezető út mentén, a járdára állított, embernagyságú színes kerámiaszobrok. Mindegyik jellegzetesen szorb alkotás, az alakok, mesék, történetek, elbeszélések szereplői. Körüljárjuk az iskola épületét meg az óvodát, melynek játszóterén rönkfából készített, népi játékszerek láthatók. Nincs gyerek egy se a játszótéren, a facsacsira egy ifjú leányzó ült fel, úgy beszélget az udvarlójával. Indulunk az újabb és újabb, szorbokra vonatkozó történelmi tények ismertetésébe kezd. Johannes Briesmenn szorb lelkész Luther tanítványa volt. A város szívesen befogadta annak idején a menekülő huszitákat és a hugenottákat is. Korán, már 1848-ban politikai erőt jelentett a város munkásmozgalma. 1875-ben a szociáldemokrata párt 32 százalékos választási győzelmet aratott. Walter Wagner kezdeményezésére 1919 májusában megalakult a kommunisták városi szervezete. A hitleristák viszont csak úgy jutottak uralomra, hogy előbb 44 kommunista vezetőt bebörtönöztek. Mégis szembeszállt velük a Willy A kávéház, ahol 1715-ben szorb irodalmi társaság alakult Ronktabol készített játszószerek az ovoda ud varán A Zinke házaspár elnevezésű szobor 20
