A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-27 / 26. szám

ÉLETÉBŐL A diószegi (Sládkovičovo) U j Ha/tas Fotó: Takács A. Jó volt. szép volt... Járási dal- és táncünnepély Vágsellyén (Šaľa nad Váhom), a nagyon szép szabadtéri szín­padon. Sok-sok város megirigyelhetné ezt a színpadot. Itt találkoztak a járás legjobb amatőr művészeti csoportjai, szólistái, hogy számot adjanak az egyéves munkájuk ered­ményéről. Szép munkát végeztek a csopor­tok. Élvezet volt nézni az előadásokat. Még a kezdő, a most induló csoportok előadását is az őszinte művészetszeretet jellemezte. A Csemadok dal- és táncünnepélyének keretében tartotta meg a járási népművelési központ a járás felnőtt tánccsoportjainak, táncegyütteseinek és folklórcsoportjainak já­rási versenyét. Okos gondolat. A versenyző csoportok is és a rendezők is jól jártak. A csoportok azért, mert közönség előtt mutat­hatták be műsorukat — és ez nagyon nagy ösztönző erő. Nagyobb figyelmet, átélést igényel az előadótól, aminek természetes velejárója a tökéletesebb előadás. A rende­zők pedig azért, mert erkölcsösebb, haszno­sabb megoldásban tudták megrendezni a versenyt. Így a verseny nemcsak a versenyért van. hanem értékes társadalmi tett is. A versenyben szereplő tánccsoportok kép­viselték a táncmozgalom népi irányzatának teljes skáláját: kezdőktől a fejlettekig, ha­gyományápolóktól a hagyományőrzőkig. Iga­zi értékelőjük a közönség volt, amely tapsá­val fejezte ki elégedettségét. A zsűri minden együttesről véleményt mondott, elbeszélge­tett a csoportok vezetőivel, tanácsokat adott a hiányosságok kiküszöbölésére. Például: csak tiszta forrásból és a jelleg megtartásá­val érdemes alapanyagot meríteni. A téves elképzelés szülte koreográfiák elferdítik a • Sok szép eredményt modhat magáénak a Csemadok püspöki (Podunajské Biskupice) Helyi Szervezete. A tagság kivette részét a választások előkészítéséből és számos társa­dalmi munkaórát dolgozott le. A helyi szer­vezet vezetősége szorosan együttműködik a többi társadalmi és tömegszervezet helyi vezetőségével, valamint a helyi szövetkezet­tel. A Csemadok helyi szervezetének taglét­száma az utóbbi hónapokban 50 új taggal táncosok, az előadók ízlését is. Egy másik kérdés: milyen táncolási stílust igényel a magyar férfitánc, a verbunk vagy a legényes? Miért éltető eleme a kemény, legényes kiál­lás, az erőteljes csapásoló, illetve bokázó motívum? Ha ez nincs, akkor a tánc a jellegét veszti. Az sem a legsikerültebb meg­oldás, ha a koreográfus, a vezető az együt­tes táncosainak tudását, készségét, fejlettsé­gi fokát meghaladó kompozíciót erőltet a táncosokra. Ahol nincs meg a táncosok kellő felkészültsége, ott képtelenek lesznek a figu­rák gazdagságát ritmusban, keménységben, szépségben stb. visszaadni. Az ellenkezőjére nagyon jó példa volt az Új Hajtás táncegyüt­tes és a Galántai Gimnázium tánccsoportja, illetve a műsor zárórészében fellépő Szőttes tánca. A tiszta forrást a maga eredetiségé­ben képviselte az ábrahámi szlovák folklór­csoport. Igen, ez is, az ilyen jellegű és tartalmú kultúra is él a galántai járásban. A jókai folklórcsoportot volt már lehetőségünk sokszor megcsodálni. Most nem voltak jelen, de ők is, mint az ábrahámiak, a tiszta forrást képviselik. Az ilyen csoportoktól illik és lehet elsajátítani a hagyomány tisztaságát, eredeti báját. Természetesen, ha valaki koreográfiát készít belőle, az már tudatosan színpadra alkotott kompozíció lesz. De az sem nélkü­lözheti az eredetiséget, a tiszta jelleget. Az éneklőcsoportok és citerások felvonul­tatása után került sor a Szőttes kb. egyórás műsorára. Jó volt, szép volt ez a május közepi kulturális rendezvény. Sikeres, sokrétű volt a műsorválasztás — csak egy kicsit sok volt. Három és fél-négy óra egyfolytában. Or. Takács András gyarapodott. A vezetőség a közelmúltban nemzetiségi délutánt tartott. A kulturális műsorral egybekapcsolt összejövetelen dr. Juraj Zvara és dr. György István a nemze­tiségi kérdés ismert szakemberei válaszoltak a megjelentek kérdéseire. • Kedvelt munkaformája a Csemadok he­lyi szervezeteinek a különféle tanulmányi kirándulások szervezése. Ezen a területen kiemelkedő sikereket ér el a Csemadok U- getfalui (Petržalka) Helyi Szervezete. A liget­­faluiak a kirándulások során elsősorban az ország történelmi és irodalmi nevezetessé­gekkel bővelkedő helyeit keresik fel, de gyak­ran szerveznek társasutazást a szomszédos szocialista országokba is-. Tavaly például 941 résztvevővel 19 tanulmányi kirándulást szerveztek. Nem csak vetélkedő Hosszú lenne felsorolni mindazok nevét (125 háromtagú csoport), akik bekapcsolódtak a Csemadok Központi Bizottsága által meghir­detett történelmi-irodalmi vetélkedőbe. Ezt a vetélkedőt Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére szerveztük. A háromfordulós vetélkedőbe bárki bene­vezhetett, aki egy kicsit jártas a két háború közötti csehszlovákiai magyar irodalomban, ismeri járásának munkásmozgalmát és a CSKP 65 éves tevékenységét. Mint a fönti számból kitűnik, bizony sokan akadnak ilye­nek. A tavalyi vetélkedösorozatba, amely hazánk felszabadulásával és az itthoni ma­gyar irodalom egy szakaszával foglalkozott, valamivel kevesebben kapcsolódtak be A járási fordulók történelmi kérdéseit a járási szakbizottságok állították össze a járás munkásmozgalmából, amihez felkészülési segédanyagot is kidolgoztak. Talán ennek, de főleg a jó felkészülésnek köszönhetően a versenyző csapatok a járási fordulókban be­bizonyították, hogy ismerik járásuk munkás­­mozgalmi múltját. Az irodalmi kérdéseket mind a három fordulóra dr. Szeberényi Zol­tán, a nyitrai Pedagógiai Főiskola docense dolgozta ki. A járási fordulókban legjobban szereplő csoportok a kerületi középdöntőkbe jutottak, amelyeket Szencen, Losoncon és Királyhelmecen rendeztünk. Ebben a fordu­lóban a történelmi kérdések a CSKP történe­tével voltak kapcsolatosak. A kérdéseket az elődöntőre és a döntőre dr. Vadkerty Katalin, a Szlovák Tudományos Akadémia Történe­lemtudományi Intézetének szakdolgozója dolgozta ki. Ebben a fordulóban már a kér­dések igényesebbek voltak, a zsűri szigorúbb volt, mégis nehéz volt dönteni a továbbjutás­ról, ami a továbbjutott csoportok jó felké­szültségéről tanúskodik. Az elődöntőkből kilenc csoport került a döntőbe, amit 1986. május 17-én rendez­tünk meg Bratislavában, a Csemadok KB nagytermében. Ide a dunaszerdahelyi, kis­­ráskai és a vágsellyei helyi szervezetek cso­portjai, valamint a királyhelmeci, kassai (Ko­šice), zselízi, komáromi és a bratislavai Duna-utcai gimnázium és a šafárikovói köz­­gazdasági szakközépiskola csoportjai jutot­tak be. A kérdésekre adott válaszok helyes­ségéről háromtagú zsűri döntött, melynek elnöke Neszméri Sándor, a Csemadok KB titkára, tagjai dr. Vadkerty Katalin és dr. Sze­berényi Zoltán voltak. A döntés itt is nehéz volt, hiszen a három történelmi és a két • Időszerű politikai és ideológiai kérdések­ről az utóbbi hónapokban a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban dolgozó Csema­dok helyi szervezetei 84 előadást tartottak. Az előadásokon összesen 4 694-en vettek részt. • Egykor sokrétű tevékenységet fejtett ki a Csemadok Bratislavai Szervezetének Déryné Színköre. A színjátszó együttes számos egész estét betöltő műsorral lépett a közön­ség elé és szerzett a nézőknek maradandó emléket. A Déryné Színkör, sajnos, évek óta nem hallat magáról. A helyi szervezet veze­tősége szeretné, ha az együttes felújítaná munkáját. A helyi szervezet József Attila Ifjúsági Klubjában jelenleg a kisszinpadi for­ma honosodott meg. lu ti Potkérdéssel jutottak tovább a járási forduló­ból. ugyanígy a kerületi fordulóból a döntőbe, ahol pótkérdés döntött arról, hogy végül is „csak" másodikok lettek. Ez a Horkay László vezette kisráskai h. sz csoportja. irodalmi kérdés után az első helyen holtver­seny alakult ki, így az idei történelmi-irodal­mi vetélkedő országos győzteséről egy pót­­kérdés döntött, amelyre egy hajszállal job­ban válaszolt a dunaszerdahelyi helyi szerve­zet csoportja és így elnyerte a 3000 koronás fődíjat és első helyezett lett. A második a kisráskai helyi szervezet csoportja — (Nagy­­mihályi — Michalovce járás) — lett. A har­madik helyen a komáromi gimnázium cso­portja végzett, amely főleg az irodalom is­meretében brillírozott. A vetélkedőbe bekap­csolódott csoportok tagjai minden forduló­ban oklevelet és a középdöntőtől könyvjutal­mat kaptak. Talán frázisként hangzik, de nemcsak a döntő helyezettjei lettek a nyertesek, hanem mindenki, aki a versenybe bekapcsolódott. Mondom ezt azért, mert a versenyre való felkészülésben sok ismeretet szerezhettek a versenyzők. A verseny nagyon igényes volt, alapos felkészülést, tudást igényelt, a tudás pedig — kincs. Az idei vetélkedőbe mintegy ötszázan kapcsolódtak be. Ideszámítjuk azokat a pe­dagógusokat is, akik lelkiismeretesen foglal­koztak az iskolás csoportok felkészítésével, hiszen főleg az irodalmi kérdések sokkal több ismeretet igényeltek, mint a középisko­lás tananyag. Köszönetünk illeti azokat is, akik a járási fordulók kérdéseit kidolgozták, zsűriztek vagy más módon hozzájárultak a vetélkedő sikeres lebonyolításához. Remél­jük, jövőre is találkozunk!-habán­­^ Fotó: Patrik A. • Tavaly a Csemadok járási jogi szakbizott­ságai összesen 110 jogi kérdésekkel foglal­kozó előadást tartottak 5 384 résztvevővel. A legtöbb előadást (42-őt) a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban tartottak. • A Rozsnyói (Rožňava) járás Csemadok­­szervezetei tavaly a sajtóra összesen 143 új előfizetőt szereztek. A Hétre 64-en fizettek elő. A Csemadok helyi szervezetei továbbra is kiemelt feladatnak tekintik a sajtóterjesz­tést és új előfizetők toborzását. • Az irodalomnépszerűsítés keretében a Csemadok helyi szervezetei 1985-ben 26 645 résztvevővel összesen 393 különféle akciót szerveztek. Különösen az író—olvasó találkozók, a könyvkiállitások és a kérdezz­­felelek estek népszerűek. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom