A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
492 11 «tür?r“: j$* . EKII ÍSTmM '■iwij «5"..y. \ ť ',| V ; , mii kg .Sɧil mm — ,—„ •£* iPi ^Kv^vľsa--^ -V»; v:. SSNaas^in zett Cereus. Nos, láthatjuk, ott fenn a messze északon, ahol már szinte nincs élet, olyan nagy szükségét érzik az emberek, hogy hajlékukat a virágok csendes, varázsos életével gazdagítsák . . . Ezért nem akad mentség nálunk az olyan ablakra, amelyben nincs növényi élet. A szegény embereknél, a legszerényebb ablakokban nyílnak a legszebb virágok. Semmivel sem lehet mentegetni a városi bérház ablakát, melyben semmi nem él, nem virít: legföljebb az erkölcsi szegénység ad rá magyarázatot. Ne mondja senki, hogy az ablakban tenyésző növény rabként tengeti életét. Ha egy kis ésszerű gondot fordítunk rá, vidám, optimista társa lesz életünknek. Gondoljunk csak nagyanyáink ablakaira. A virágos ablak is nemzeti hagyományunk egy darabja. Miért lelünk örömet a virágban? Nemcsak azért, mert a virág szép és kedves, hanem mert a saját sikerünknek is örülünk. Azok a növények, melyeket gondozunk, nevelünk, mintha csak önnön énünk egy darabja volnának, viráguk mintha a mi szeretetünkből fakadna. Azért teszünk virágot az ablakba, hogy mindenki lássa: odabent teljes emberi életet élnek. Fordította Mayer Judit Fotok : F. TOMIK KAREL Virágok az embe hajlékok aljúikéiban Leginkább az északi tájakon hatódtam meg az ablakokban nyíló virágoktól; így a skót Hebridákon, ahol a kőházak ablakait elárasztja a muskátli, a norvégjai Lofotenban, ahol a faházikók ablakaiban olyan nagy bíborvörös begóniák nyíltak, amilyeneket még nem is láttam, meg egészen fent északon, ahol már egy fia cserje sincs, télen hat hétig tart a sarki éjszaka, ennek ellenére nem akadt ablak, melyben duzzadtan ne pöffeszkedett volna a dinnye formájú tüskés Echinopsis vagy a gyertyakaktusznak is neve-
