A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-13 / 24. szám

ÉLETÉBŐL tálatokkal és hozzájárulhatnak bizonyos gát­ló körülmények felszámolásához. Ily módon válhat a Jókai Napok, de más rendezvényünk is nem csupán a jelenlegi színvonal bemuta­tásának fórumává, hanem a továbblépés, a színvonal emelésének eszközévé is. Ezt a véleménycserét, új ismeretszerzést szolgálhatja a vendégegyüttesek szereplése, jelenléte. Egyben új színnel gazdagítják a vendégek a Jókai Napokat, hiszen a gyakor­latban valósítják meg a kulturális értékek kicserélésével való közeledést, megismerke­dést és a közös szellemi gazdagodást. A város, amely nekünk és a világnak Jókai Mórt adta, ünnepre készül. Olyan ünnepre, amely kifejezi anyanyelvi kultúránk szeretetét s azt is, hogy szocialista hazánk erre kedvező feltételeket biztosít. Ismerünk olyan külföldi antikommunista nézeteket, amelyek ezt két­ségbe vonják, vannak olyan ideológiai-diver­­ziós központok, amelyek állításaikkal hazánk népeinek egységét szeretnék gyengíteni. Számunkra — szervezők, szereplők, nézők, vendéglátók számára — a 23. Jókai Napok a szocialista nemzetiségi kultúra első valósá­ga, a lenini nemzetiségi politika megnyilvá­nulása. Olyan rendezvény, amely immár több mint két évtizede eredményesen szolgálja a Csemadok küldetésének egyik alapvető cél­kitűzését, a magyar nemzetiségi kultúra, az anyanyelvi művészi szó ápolását. Kívánom, hogy legyen az idei fesztivál is újabb szép eredmények, gazdag művészi sikerek és él­mények rendezvénye, állomása. PETRIK JÓZSEF a Csemadok KB titkára Felvételeink a tavalyi Jókai Napokon készül­tek Fényképezte: PrandI Sándor KÖVETKEZETESEN Az utóbbi időszakban a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) járás nemzetiségi kulturális életében örvendetes javulás állt be mind a művelődé­si, mint a művészeti munka terén. Ez első­sorban a Csemadok járási bizottsága szerve­inek és a helyi szervezetek munkájának az eredménye. Többek közt ez derült ki a jb áprilisban megtartott tavaszi ülésén elhang­zott beszámolókból és jelentésekből is. A Csemadok jb egyik fő feladatul tűzte ki a tagság és a járás magyar nemzetiségű dol­gozói irodalmi nevelésének javítását, nagy figyelmet fordítva a könyvhónapi rendezvé­nyek, az író-olvasó találkozók, irodalmi es­tek, előadások megfelelő előkészítésének, valamint az évenként ősszel megrendezendő Madách-, illetve a tavaszonként sorra kerülő Mikszáth Irodalmi és Kulturális Napok szín­vonalas lebonyolítására. Ezeken a rendezvé­nyeken tudatosan és következetesen kap központi helyet a csehszlovákiai magyar szerzők müveinek és a Madách Könyv- és Lapkiadó által megjelentetett alkotások nép­szerűsítése. Az értékelt időszak fontosabb rendezvé­nyeiről : a Nagykürtösi járásban Mács József, Zs. Nagy Lajos. Szénássy Zoltán, Cselényi László, Ordódy Katalin, Duba Gyula, Zalabai Zsigmond és Csáky Károly írók találkoztak olvasóikkal. Az 1983-ban első alkalommal megrendezett Madách Irodalmi és Kulturális Napok a költő születésének 160. évfordulója és Az ember tragédiája ősbemutatójának 100. évfordulója jegyében zajlott le. Kiemel­kedő eredménye volt a budapesti Madách Színház művészeinek vendégszereplése a Tragédia bemutatásával a nagykürtösi mű­velődési ház színháztermében. 1984-ben rendezték meg első ízben a Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Na­pokat. Programjából kiemelkedett az író éle­tét és munkásságát bemutató járási irodalmi szeminárium és az azt követő sajtóankét a Hét c. hetilap szerkesztőivel. A múlt évi II. Mikszáth-napok rendezvénysorozatának fontos részét képezték a könyvhónapi árusí­tással egybekötött könyvkiállítások. Azt hi­szem, érdemes megjegyezni, hogy több mint 58 ezer korona értékben keltek el könyvek. MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK Ülést tartott május 18-án a klub­vezetők Országos Tanácsa a Cse­madok KB szenei (Senec) üdülőjé­ben. Az ülés fő feladata a X. Országos Nyári Művelődési Tábor program­jának a megvitatása. (Ezt a részletes műsortervet né­hány héten belül közöljük). A tá­bor időpontja: 1986. augusztus 2. és 10. között. Helyszín: A Komá­rom (Komárno) melletti őrsújfalu­­si (Nová Stráž) autocamping Min­den érdeklődőt sok szeretettel vá­runk! A nyelvművelés terén a nyelvi műveltség megszilárdítását, a nyelvi kultúra ápolását jelölték ki fő feladatul. Az értékelt időszak alatt a nyelvművelő munka főleg előadásokra korlátozódott, összesen 16 nyelvi témájú előadás hangzott el. A nyelvjárásgyűjtés területén szintén jó eredményeket értek el az irodalmi-nyelvi szakbizottság tagjai, felváltva a népi mester­ségek, paraszti önéletrajzok, földrajzi nevek gyűjtését. Bodzsár Gyula EMLÉKEZÉS TÓTH ÁRPÁDRA Akik a közelmúltban részt vettek a Csema­dok Bratislavai Óvárosi Helyi Szervezete által rendezett Tóth Árpád-esten, amelyet a költő születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek, kellemes élményekkel térhettek haza. Maga a környezet, a Prímás-palota tükörterme is fokozta az ünnepi hangulatot. Koncsol László előadása — bár aránylag hosszúra nyúlt —, érdekes volt, hiszen em­berközelbe hozta a költőt, aki ugyan az olvasott poéták közé tartozik, mégsem isme­rik eléggé az emberek, vagy ha ismerik is, meglehetősen egyoldalúan. A borongó, halk szavú, szomorú, a nem e világra való költő képe él az emberek tudatában. Talán nem is meglepő. Maga Tóth Árpád mondja egy he­lyütt, egy hírlapi nyilatkozatában: „Igen, a betegség... Kell-e, hogy a lírikus beteg legyen? Ki tudja. Minden ember csak magá­ról beszélhet. Talán úgy, hogy a betegség rányomta bélyegét az én lírámra. Az ember, ha sokat beteg, valahogy visszavonul az élettől, szereti a magányt, kireked sok min­denből, ami más embert izgat, lelkesít. Nem él egyenlő jogú életet másokkal." Koncsol László előadásában bemutatta Tóth Árpád másik arcát is: a kedveset, az emberszeretőt, a vidámat. Verseit elemezve, értelmezve több oldalról, több irányból köze­lítette meg a költőt, az embert, az elesettsé­­gében is magasztosai. Jó volt, hogy az előadást meg-megszaki­­tották egy-egy odaillő vers, vagy a szóban­­forgó vers elmondásával. Gálán Géza szín­művész mély átérzéssel adta elő a verseket, értően tolmácsolta a költő gondolatait. Balassa Euniké csellista Bacs-muzsikával keretezte a műsort. Úgy simult a zene a szöveghez, mint levél a virághoz, egymást kiegészítve, s egybetartozóan. Kedves szín­foltja volt az estnek Vojtech Kondrót szlovák költő spontán megnyilatkozása. Arról be­szélt, mit jelent neki Tóth Árpád költészete, hogyan, milyen állomásokon át jutott el eh­hez a költőhöz, akinek nemcsak számos versét ültette át szlovákra, hanem Ótátrafü­­reden (Starý Smokovec) járva az emlékét, nyomát is kutatta. Érdekes volt meghallgatni néhány Tóth Árpád-verset a fordító tolmá­csolásában. A hallgatóságnak lehetősége volt néhányat az eredetivel is egybevetni, hiszen Gálán Géza előadásában elhangzott közülük egy-kettő. Az ember talán azt gondolná, hogy az effajta, kamarajellegű rendezvények iránt csekély az érdeklődés, s lám — kiderült —, sok embert érdekel a költészet. (sík) • A CSKP XVII. és az SZLKP kongresz­­szusa határozatainak a teljesítését a Csema­dok is elősegíti. A szövetség központi bizott­sága az áprilisban tartott tavaszi ülésén tárgyalta meg az említett kongresszusok ha­tározatainak lebontásával foglalkozó írásos anyagot. A Csemadok feladatai a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa után című, négy fejezetre oszló irányelv — amelyet a központi bizottság vita után egyhangúlag jóváhagyott — konkrétan meghatározza, hogy az elkö­vetkező időszakban a CSKP XVII. kongresz­­szusa és az SZLKP kongresszusa határozatá­nak a teljesítése érdekében milyen feladatok várnak a Csemadok szerveire és szerveze­teire. • Tavaly a Csemadok színjátszó együttesei összesen 396-szor léptek fel egész estét betöltő színmüvei. A legtöbb előadást (82-t) a Lévai (Levice) járásban működő színjátszó együttesek tartották. A színházi előadásokat összesen 28 618-an tekintették meg. • Sokrétű kulturális és népművelési tevé­kenységet végeznek a Csemadoknak a Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járásban működő helyi szervezetek is. A legszebb eredményeket az ének-zenei mozgalom területén érik el. Az utóbbi időszakban a tánccsoportok munkája is fellendült. A járási legjobb tánccsoportja az ipofynyéki (Vinica), már nemcsak a járási és kerületi dal- és táncünnepélyeken, hanem a központi versenyen is fellép. • A kortárs irodalom napjait ebben az évben május 12-e és május 28-a között rendezte meg a Csemadok kassai (Košice) városi és járási bizottsága. Az immár hagyo­mányos kulturális rendezvénysorozat kereté­ben kép- és könyvkiállítást, író-olvasó talál­kozókat, esztrádestet és más jellegű kulturá­lis műsort tartottak Kassán és a járás több falujában. • Hej révész, révész ... címmel tavaly ápri­lisban tartott bemutatót a Csemadok Köz­ponti Bizottságának Szőttes népművészeti együttese. A nagy tetszést aratott műsort az együttes — közkívánatra — tavaly október­ben Bratislavában a Szakszervezetek Háza nagytermében mintegy 1200 néző előtt megismételte. A méltán népszerű Szőttes­nek — azáltal, hogy a csoport a közelmúlt­ban autóbuszt és technikai felszerelést ka­pott — tovább javult a munka- és szereplési feltétele. • A nyelvművelést a Csemadok egyik köz­ponti feladatának tekinti. A helyes nyelv­­használat és az anyanyelv tisztaságának a megőrzése érdekében helyi szervezetei ta­valy 4453 résztvevővel összesen 75 nyelv­művelő előadást tartottak. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom