A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-06 / 23. szám
CSERNOBIL UTÁN Napok óta megnyugtató hírek érkeznek Csernobilből. Azt adják a világ tudtára, hogy milyen hősies és eredményes munka folyik a szerencsétlenül járt vidék és a szerencsétlenül járt emberek megsegítése érdekében. A minap Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára is beszélt Csernobilről és Csernobil kapcsán sok más. égetően fontos és megoldásra váró kérdésről. Mindenekelőtt a fájdalmas veszteségről. az emberi szolidaritásról, a sugárfertőtlenítés érdekében végzett munkáról. Majd a tanulságokról. Köztük arról, hogy a műszaki-tudományos forradalom, ezen belül az atomenergia békés hasznosítása mennyire előtérbe állítja a biztonság, az üzembiztonság, a fegyelem, a rend és a szervezettség, a legszigorúbb igényesség követelményeit. És Csernobil kapcsán a külpolitikát illetően is fontos bejelentéseket tett. Négypontos indítványa azt jelzi, hogy a Szovjetunió az atomerö békés felhasználása kapcsán előállható veszélyekről is nemcsak tárgyalni akar, hanem mindent elkövet annak érdekében, hogy ezen a területen is nemzetközi egyezmények szabályozzák az együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. Az a bejelentése, hogy a Szovjetunió ez év augusztus 6-ig — azaz addig a napig, amikor (immár több mint 40 éve) Hirosimára ledobták az első atombombát, mely emberek százezreinek a pusztulását okozta — meghosszabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalúan meghirdetett moratóriumát, a nemzetközi nukleáris biztonság növelését szolgálja. Csernobilről és Csernobil kapcsán, Mihail Gorbacsov reményt és bizonságérzetet kiváltó szavaival párhuzamosan, sajnos, más hangok is elhangzottak és elhangzanak. Néhány nyugati ország felelőtlen politikus és tömegtájékoztatási eszköze féktelen szovjetellenes kampányt indított és valótlanságok garmadát hirdette és hirdeti. A legfejlettebb tőkésországok képviselői a Tokióban megtartott csúcstalálkozón például külön nyilatkozatban foglalkoztak a csernobili szerencsétlenséggel és szinte a felelősségre vonás hangján támasztottak olyan követelményeket a Szovjetunióval szemben, amelyeknek ők maguk soha nem tettek eleget. Azok, akik a „hiányos tájékoztatás" ürügyén politikai tartalmú és jellegű kampányt indítottak, elfelejtették, hogy az amerikai hatóságoknak 1979-ben tíz napra volt szükségük ahhoz, hogy informálják saját kongresszusukat és hónapokra ahhoz, hogy tájékoztassák a világot a náluk létesített atomerőműben bekövetkezett balesetről. És azoknak, akik a csernobili szerencsétlenséget propaganda célokra használják ki. arra is kellene gondolniuk, illetve hivatkozniuk, hogy az Egyesült Államokban hány balesetet jegyeztek fel mondjuk tavaly. A vészharangot azonban nem kongatták. Senki sem állítja, hogy a Csernobilben történtekről a világ pillanatok alatt értesült. Kezdetben talán még a szakemberek sem ismerték fel a helyzetet. Amint azonban világossá vált. hogy tulajdonképpen mi történt, az illetékesek gyors és mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtottak. Az atomenergia felhasználása nemzetközi ügy. Annak tekinthető Csernobil esete is. Azok. akik a Csernobilben történteket alantas érdekkel dramatizálják és manipulációs célzattal a nemzetközi légkör mérgezésére használják, a jóérzésü emberek részéről csak megvetésben részesülhetnek. BALÁZS BÉLA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök május 19-én fogadta a prágai várban Lázár Györgyöt, az MNK miniszterelnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a felek pozitívan értékelték a csehszlovák-magyar kapcsolatokat, amelyek a társadalmi élet minden területén intenzíven fejlődnek. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Ľubomír Štrougalnak, a CSSZSZK kormánya elnökének meghívására tett munkalátogatást hazánkban. VISSZAPIIIANTÓ MÁJUS '86 Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke Szófiában fogadta Viktor Kulikov marsaik a Varsói Szerződés tagálla-SZERDA mai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki baráti mun-1/1 kalátogatáson tartózkodott Bul■i gáriában. Dél-Afrika helyzetéről, a Dél-afri- CSÜTÖRTÖK gyalt Harrareben Radzsiv Gandhi kai Köztársaság fajüldöző rezsim- indiai miniszterelnök és Robert jének fokozódó belső válságáról ^ FJ* Mugabe, a zimbabwei kormány és nemzetközi kérdésekről tár- I ľ M elnöke. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke baráti munkalatogatásra érkezett Moszkvába. A látogatásra az SZKP Közpon-PÉNTEK ti Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége^ nek meghívására került sor. Moszkvában záródokumentum el- SZOMBAT gyében került sor. A 86 ország és fogadásával fejeződött be az ___ 34 nemzetközi szervezet képvise-Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet ^ mmt lói elítélték az imperializmus intanácsának 1. ülésszaka, melyre I M formációs politikáját, amely ve-Az antiimperialista szolidaritászélyezteti Afrika, Ázsia és Latinsért, a békéért, a fejlődésért és a Amerika országainak szabad és társadalmi haladásért jelszó jefüggetlen fejlődését. Békenagygyülést tartottak a tere- VASÁRNAP lomaciai testületek tagjai, egykori zini nemzeti temetőben. Az ese- terezíni foglyok, lidicei asszonyok menyen megjelentek politikai és ^ ^ és közei 15 ezer ember az Északközeletünk képviselői, prágai dip- I csehországi kerületből. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége Brüsszelben nyilatkozatot adott ki. amely megállapítja, hogy a megszállt arab területeken Izrael a legkülönbözőbb mödokon terrorizálja a pa-HÉTFÖ 19 lesztin lakosságot. A dokumentum megállapítja, hogy Izrael ezáltal durván megsérti az emberi jogok általános nyilatkozatát és az 1949-es genfi konvenciót. Moszkvában megkezdődött a KGST Végrehajtó Tanácsának 119. ülése. Az ülésen a tagállamok gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének idö-KEDD 20 szerű problémáival foglalkoztak, beleértve a 2000-ig szóló, a tudományos-műszaki haladásra vonatkozó komplex program megvalósítását is. HÉTVÉGI LEVÉL Lényegében elképesztő lenne a felsorolás, ha megkísérelnék könyvelői hitelességgel valamiféle táblázatba gyűjteni: mi mindent követünk el engedély nélkül, mellőzve a hatósági hozzájárulást és embertársaink beleegyezését Az engedély nélküli építkezések témáját szinte már csontig rágtuk, mégis felhorkan a közvélemény, ha arról értesül, hogy a Duna mente, a Tátra vagy egyéb természetvédelmi táj még sértetlen zugaiban mennyi engedély nélküli építkezés rontja meg a tájkép harmóniáját. Ráadásul, sajnos, napjainkban a hetvenkedő építtetők korszakát éljük, akik egy csicsás diszkerítés mögött felépített álomkastéllyal agyonnyomoritják, lesilányitják az egész környezetet. „Természetesen" engedély nélkül és abban a reményben, hogy végül is kiszorítják az illetékes hatóságtól a fennmaradási engedélyt, talán még a bírság elengedését is... Ezek a példatár felső határvidékéről való esetek. Sokkal több az apró cselekmény, amelyek mint vízcsepp a követ, kitartóan rombolják az emberi együttélés szerkezetét. Például vendéglátóipari egységek keserítik meg családok százainak életét az engedély mértékét meghaladó zeneszó kegyetlen decibeljeivel; avagy hány hanyag és meglehetősen rosszindulatú állampolgár rakja le magánszemetét a másik állampolgár magánablaka alá. Előfordul, hogy a gonoszkodó polgár engedély nélkül vágja ki azt a közös fát. ami több családnak nyújt árnyékot — és bizony még hosszan lehetne felmutatni a sort a törvényes rendelkezésnek fittyet hányó cselekedeteinkről. Joggal merül fel hát a kérdés: hol a törvény, hol a végrehajtás határozott erélye. hol vannak a szilárd normák, amelyek a társadalmi élet zavartalan egyensúlyát védelmezni képesek? Nyilván mindenld tudja, hogy érvényes és hatékony törvényeink vannak, amelyek az imént említett hatósági és igazgatási feladatokat maradéktalanul végre tudnák hajtani. Hogy mégsem történik így minden esetben, az egyúttal a baj gyökerére is utal. Arra, hogy nem mindenütt van súlya a hivatali tekintélynek; de még inkább arra. hogy nem mindenki tartja magára nézve kőtelezőnek az emberi együttélés szabályait. Ügy tűnik, mintha valahol elkallódott volna az egymás megbecsülésének hagyománya, s az anyagi jólét büszkesége elnyomja a megértést a szerényebb lehetőségekkel bírók iránt. A lakosság bizonyos, nem is olyan csekély hányada olyan új embertípusként van jelen hétköznapjainkban, akiket az engedetlenek gyűjtőcímmel lenne a leghelyesebb illetni. Természetes, hogy egyesek önkényeskedését csak a törvény szigorával lehet megfékezni. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a jogrendszer végrehajtása következetes eréllyel érvényesüljön, és mindenütt mielőbb megszűnjön a kényelmes aktautaztatás. Mert a fellazult hatósági fegyelemben azoknak is részük van, akik a kellemetlen és népszerűtlen feladatoktól ódzkodva töltik napjaikat. miközben az engedély nélkül cselekvők, a szomszédot vagy kerttársat bosszantók serege szabályt, ennél is komolyabb esetben törvényt sért. Gondolom, a többség nevében leszögezhetem: kár lovat adni alájuk. 3
