A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 3. szám
& &A MEGÁLLAPODÁS Az előző írásokból kitűnt, hogy a Csemadok évről évre bővítette, politikai és művészi tartalmában gazdagította népművészeti rendezvényeit. A kicsúcsosodást minden évben a központi seregszemlék jelentették. Összesítettek és irányt mutattak. Igaz, hogy létrejöttüket, tartalmi töltetüket a körzeti, járási, kerületi dal- és táncünnepélyek gazdagsága, sokrétűsége, művészi színvonala jelentősen befolyásolta, ugyanakkor a központi rendezvény, az országos dal- és táncünnepély termékenyen hatott a kisebb területi egységet felölelő rendezvényekre is. A központi rendezvény műsorformáinak, rendezői megoldásainak megállapodottságával létrejöttek a fesztivál kiegészítő rendezvényei, amelyek meghonosodtak a járási és kerületi fesztiválok rendezésében. Eddig a központi rendezvény mindig hozott valami olyan új megoldást, ami frissítőén hatott az egész rendezvénysorozatra. 1961-ben az országos dal- és táncünnepély újból vándorolt. Eljutott Gombaszögre, és ott 1955-től a járási és kerületi népművészeti rendezvények által jól előkészített talajon mindjárt a rendezvény első évében gyökeret is eresztett. Szervezési formájában ráépült a Béres József kerületi Csemadok-titkár és Szöllős Sándor járási Csemadok-titkár által meghonosított szervezési formára. A közönségszervezésnél felhasználta a helyi, és az előzőleg Zselizen és Érsekújvárod szerzett tapasztalatokat, Így mindjárt a második évben sikerült a közönség számát megkétszerezni, 16 000 főre emelni. Elsősorban társadalmi hatása, társadalmi jelentősége nőtt a rendezvénynek. Gombaszög társadalmi jelentőségének növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mindenkori politikai delegáció vezetője politikai életünk vezető személyiségei közül került ki. 1962-ben (jún. 30 — júl. 1) jelent meg Gombaszögön először Jozef Lenárt elvtárs, aki akkor az SZNT elnöke volt. A rendezvény időpontja is állandósult. Június végén, július elején került sorra, tehát az aratás megkezdése előtti időszakban. Ez lett a barlangnyitás ünnepélyes időpontja is. A rendezvény politikumát most már az országos dal- és táncünnepély jelentette. Kulturális műsorát ennek tudatában készítették elő. 1962-ben Emberiség, szabadság, béke címmel közel háromórás szerkesztett laterna magica megoldású szabadtéri műsort rendeztek. Az alkotók, előkészítők, rendezők felhasználták az előző évben Kosúton hasonló formai megoldással megrendezett műsor tapasztalatait, technikai felszerelését, és szombat esti főműsorként a címben foglalt politikai gondolatok tolmácsolására vállalkoztak. A műsorban szerepeltek : az egerszegi és a rozsnyói felnőtt-, a pelsöci (Plesivec) és a rozsnyói (Roznava) iskolai énekkarok, valamint az Ifjú Szívek és a Lúcnica félhivatásos együttesek énekkara. Az énekkarok az önálló szereplésen kívül műsorzáróként közös számmal is szerepeltek (kb. 350 énekes). Énekelték Szíjjártó Jenő Békedalát és az Internacionálét. Fellépett még a Csallóközi Együttes Dunaszerdahelyröl, (Dun. Streda) a Cierfazen szlovák folklóregyüttes Safarikovoról, a deáki Győzelmes Út Táncegyüttes, az Ifjú Szívek és a Lúcnica együttes tánckara, valamint a rozsnyói iskola szavalókórusa. Ugyancsak szerkesztett műsor volt a szombaton éjjel sorra került „Lakodalom van a mi utcánkban" című műsor is. A rendező és forgatókönyvíró (T. A.) felhasználta a gombaszögi völgy adottságait. Lovasszekerekre ültette az egerszegi énekkart és a koloni folklórcsoportot, amelyek a Szilicére vezető kacskaringós úton lefelé jövet jókedvű énekszóval hozták a menyasszony ágyát, kelengyéjét. Énekük hol közelebbről, hol távolabbról hallatszott, ahogyan az út kanyarogva közelebb-távolabb haladt a színpadtól. Közben a kisegítő kis színpadon folyt a lakodalom: a Leánykérés, a Viszik a menyasszony ágyát (ekkor érkezett a színpad elé a szekérsor), a Menyasszonybúcsúztató, a Gyertyás- és menyasszonytánc és közös zárószámként a Lakodalmi csárdás. A mű-Az egyesített gyermekénekkarok 7962-ben (Fotó: archívum) A CSEMADOK sorban részt vettek a már említett csoportokon kívül a rimaszombati Gömör, a szinai Rozmaring táncegyüttesek, a martosi folklórcsoport és szólóénekesként a gombaszögi barlang „igazgatója", Herényi László. Vasárnap délelőtt ugyancsak szerkesztett műsor, az Úttörőtáborban című került színpadra. A forgatókönyvet írta és a műsort rendezte Tóth Margit. , Az Ébresztő az úttörőtáborban (Rimaszombat), a Tíz perc pihenő (Nagybalog), a Kirándulás a hegyekbe (Tornaija) a Tábortűz körül (Torna) című táncjelenetek látványosan tolmácsolták a gyerekek vidám életét. Ezt szolgálta a rozsnyói iskola énekkara is, és az akkor feltűnt püspöki Orbán Giziké énekes is. Ezután került sor a hagyományos j népművészeti ünnepi műsor első részére, majd délután Szövetkezeti zárszámadás címmel a műsor második részére. A felsorolt együtteseken kívül e műso- j rokban szerepeltek még a rudnai, a : nagykaposi, a csákányházi, a csábi, a kistárkányi, a lévai, a tornaijai, a leleszi, a pelsöci Csemadok és iskolai tánc és folklórcsoportok, valamint a dubovói ukrán táncegyüttes és a csoltói népi zenekar. Este 18 órai kezdettel a Lúcnica szlovák és az Ifjú Szívek magyar félhivatásos népművészeti együttesek közös műsora zárta az ünnepélyt. A két nap alatt összesen 1 300 szereplő lépett színpadra és adott műsort a 16 000 főnyi közönségnek. Itt, a VII. Országos Dal- és Táncünnepélyen bemutatott műsorfajták éveken keresztül megmaradtak, tehát műsor volt szombaton este, szombaton éjjel, vasárnap délelőtt, délután és este. A szombat esti. volt az a műsorfajta, amely mindig valamilyen újdonsággal szolgált. 1963-ban a Vili. ünnepélyen táncdalénekesek és zenészek, modemtánc-csoportok és esztrádművészek bevonásával hangulatos, látványos esztrádműsor volt az est első fele, a második részben pedig az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes mutatta be új műsorát. 1964-ben a IX ünnepélyen nagyszabású népművészeti műsor volt, amelyben csak a legjobb együtteseink és magyarországi vendégtáncegyüttes, valamint lengyel, ukrán és szlovák folklóregyüttesek szerepeltek. Hivatalosan magyarországi táncegyüttes ekkor vett részt először a rendezvényen. A népművészeti ünnepi műsor mindig vasárnap délután került sorra és tartalmában a hazai magyar néptáncmozgalom eredményeit mutatta be, a szlovák, ukrán, lengyel és 64-től a magyarországi táncművészettel konfrontálva. TAKÁCS ANDRÁS 6
