A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-30 / 22. szám
KTŰ VERNE 2(1 BUDÚCNOSTI KŐBE VÉSETT SIILARO NAGYSÁG aki híven a jövőnek élt és amn SZÉPSÉGÉÉRT AlOOZTA ELETET 'RE JEJ KRASU PADOL JE POSTAVOU AMENA TESANOU \ ,-wá 1 __iát .. .. . II ■P. • i, S# 1 ■ M : _i Schönherz Zoltán emlékkiállítás a kassai (Košice) magyar tannyelvű gépipari középiskolában Az 1938-as békemani- * tesztadó dokumentumai Schönherz Zoltán hegedűje Miísevi kW istíC‘í A nemzetek közeledéséért Az 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalom hatására Kassán (Košice) is megélénkül a munkásmozgalom. Ez év augusztus 14-én nagygyűlést tartottak, s követelték az általános választójog megadását, magasabb munkabért és újból a nyolcórás munkaidő bevezetését. A nagygyűlés szónoka Preusz Móric nyomdász, aki később Porosz Mihály néven a meginduló Kassai Munkás felelős szerkesztője lett. 1917-ben a szociáldemokrata párt mellett megalakul a Munkás Testedző Egyesület, amely tulajdonképpen a párt fiataljait fogta össze. Ezt követte a munkásénekkar és színjátszó egyesület megalakulása. Itt nevelődött ki az a nemzedék, amely a szociáldemokrata párt megalkuvó politikáját kevésnek találva balos irányt vesz fel. Az I. világháború vége már őket találja a vezető funkciókban. így az őszirózsás forradalom idején a városi direktórium élén Molnár Miklós áll. Jelentős esemény volt a szociáldemokrata párt baloldali képviselőiből kialakult kommunista párt alapszervezetének megalakítása 1921. június 12-én. A kassai baloldal már 1920 augusztusában követelte az új párt létrehozását de ez csak a lubochhai előkészítő, illetve a prágai alakuló gyűlés után valósult meg. Még ugyanabban az évben létrejött a párthoz tartozó Vörös Szakszervezet, és felújítja tevékenységét a Munkás Testedző Egyesület, ahol már ott találjuk Dénes Ferencet, a később mártírhalált halt Ménesi Istvánt és Pajor Józsefet, illetve Choleva Bélát és Pajtás Ferencet. Egyik akciójuk országos hírűvé vált. 1934 októberében sportünnepélyt rendeztek, melyen — először a köztársaságban — szovjet sportolók is részt vettek. A szovjet sportküldöttség október 26-án érkezett Kassára, tisztelgő látogatáson megjelentek a polgármesternél, majd megtekintették a várost. Huszonnyolcadikán részt vettek a sportversenyen, a maratoni futáson, s elmentek látogatóba a kassai sportolókhoz, akik az akkori proletárnegyedben, a téglagyár fölötti Ida utcában laktak. Innen hazafelé menet a kassai sportolókkal együtt halkan énekelgetve vonultak, mikor körülvette őket a gumibotokkal fölszerelt rendőrség és bekísérte őket a rendőrségre, csendháborítás címén. A szovjet sportolókat — a rövidtávfutó Lulkot, Kozlovot, a súlydobó Domint, a gerelyhajító Ozolint stb. — három nap múlva a már akkor fasizáló Németországon (?) keresztül hazatoloncolták, a kassai sportolók pedig két-két hetet, az egész sportünnepély szervezője; Dénes Ferenc pedig félévi börtönbüntetést kapott. 1936 októberében megalakult a kommunista párt központi bizottsága javaslatára a Szlovák Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, s annak magyar részlege, a Magyar Kommunista Ifjúmunkás Szövetség Szlovákia területén. Vezetőjük, s a két szervezet munkájának koordinátora a kassai származású fiatal elektromérnök; Schönherz Zoltán lett. Kassán létrehozták a Stúdió elnevezésű, többnyire értelmiségi fiatalokból álló csoportot dr. Glatz Oszkár és Schönherz Zoltán irányításával. Ez a csoport különféle röpiratokat szerkesztett, műsoros esteket rendezett haladó írók, költők műveiből stb. 1938-ban a növekvő fasizmus mindjobban veszélyeztette Csehszlovákia létét. Országszerte megindult a köztársaság védelméért folytatott mozgalom. Ennek egyik legnagyobb, s egyben legutolsó megmozdulása az 1938. július 29—31-e között Kassán megrendezett békemanifesztáció volt. Körülbelül 15—20 ezer ember vett részt rajta. Az ünnepség már július 29-én este megkezdődött, amikor Kassára befutott a prágai gyors, melyen Gottwald elvtárs és a prágai küldöttek érkeztek. Az állomáson transzparensek fogadták az érkezőket; „Vörös Kassa üdvözli a vörös Prágát!" Másnap már kora reggel szóltak a fúvószenekarok. A délelőtti színes felvonulásban szlovák népviseletben voltak a miszlókaiak, magyarban a királyhelmeciek, németben a mecenzéfiek s ukránban az Eperjes (Prešov) környékiek. Délután a „Nemzetek közeledéséért!" címmel megkezdődött az ünnepi beszédek sora, melyet Gottwald elvtárs nyitott meg, s többek között ezeket mondotta : „... ha elesik Prága, Bmo és Bratislava, elesik Budapest, Debrecen és Szeged is". Major István a Rákóczi-szabadságharcra emlékeztetett, amikor ugyancsak együtt harcolt a német elnyomás ellen a magyar, szlovák és ukrán. A cseh munkásság és értelmiség üzenetét tolmácsolta Marie Pujmanová írónő; Laco Novomeský a szlovák írók üzenetét hozta. Fábry Zoltán beszédét — betegsége miatt — Schönherz Zoltán olvasta fel. Alig három hónap múlva a müncheni döntés értelmében már Horthy fehér lova, s a fasiszta fehér terror sétált Kassa széles főutcáján. A kassai kommunisták ekkor sem szűntek meg dolgozni. Klement Gottwald és Rákosi Mátyás moszkvai egyezsége alapján a Magyarországhoz csatolt részek kommunistái bekapcsolódtak az illegális pártmunkába. A Kassa környéki erdőkön keresztül építik ki azt a titkos utat, amely az akkori szlovák államon keresztül a Szovjetunióba vezetett Ezen az úton jut el Budapestre Schönherz Zoltán, aki az illegalitásban működő Magyar Kommunista Párt KB titkára lett. A fokozott rendőrterror végül azt eredményezte, hogy az 1940-es évektől kezdve a kommunista-gyanús embereket bebörtönözték, munkatáborokba vitték, ahonnan nagy részük nem tért vissza. Külön fejezetet érdemelne a sikertelen háborúból való kiugrás utáni nyilas terror rémuralma Kassán. A halálfélelmet gyilkolással leplező nyilaslegények elrettentő példának a Főutca fáira akasztgatták az ellenállókat, partizánokat, szökött katonákat. így érte meg Kassa 1945. január 19-én a felszabadulást. Mindjárt másnap összeültek a megmaradt kommunisták, hogy a felszabadított városban megválasszák a párt alapszervezetének vezetőségét: dr. Simái Bélát, Kugler Gyulát, Freimann Artúrt, Pillér Józsefet és Róják Dezsőt. Néhány nap múlva Kassára érkezett a Szlovák Nemzeti Tanács, s így egy időre a város az ország fővárosa lett. A szocializmushoz vezető útnak ez volt a „kassai korszaka". Dr. GYÜRE LAJOS Fotó: Prandl Sándor
