A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
492 11 A Losonci (Lučenec) járásnak gazdag történelmi és munkásmozgalmi hagyománya van. E vidék forradalmi munkásmozgalma összefügg az első gyárak létrejöttével, melyek építése a 19. század második felében kezdődött el. Kialakultak a járás fontosabb munkásközpontjai: Losonc, Fülek (Fiľakovo), Gács (Halié), Poltár, Zlatno és Rimakokava (Kokava nad Rimavicou). A Losonci járásban 1878-tól egyre erőteljesebben bontakozott ki és erősödött meg a munkásmozgalom. Az első ipari munkásokat a bőrfeldolgozó gyár, majd a nikkel- és kobalt-feldolgozó gyár foglalkoztatta Losoncon. Az első jelentősebb munkásösszefogás 1871-ben történt. A losonci Gőzmalom dolgozói megalakították a „pénzügyi segélyalapot", hogy betegség és baleset esetén segíthessék nem dolgozó társaik megélhetését. A forradalmi munkásmozgalom erőteljesebb fellendülése 1890 után vette kezdetét. Magyarország Szociáldemokrata Pártja kapcsolatot teremt a losonci munkássággal, miután 1897. III. 21-én Losoncon a Hungária Szállóban az öntudatosabb munkások megalakították a Munkás- és Önképző Egyletet. 1902-ben megalakul Losoncon Magyarország Szociáldemokrata Pártjának helyi szervezete, hogy szervezettebb és eredményesebb harcot indíthasson a munkások jogaiért. A munkásmozgalom központja a járási székhely, Losonc volt. Különböző munkásszervezetek alakultak meg, önképző körök, testnevelési egyesületek, melyek aktivizálták a munkásfiatalokat. A munkásmozgalom szervezésében nagy szerepet játszott 1902-től dr. Herz Sándor. Ő kezdeményezte a járásban az ún. munkásotthonok létrehozását (pl. Losoncon a Zöldfát), melyek jelentős szerepet játszottak a munkásság nevelésében. A munkások megmozdulásai az 1. világháború éveiben is folytatódtak a noszf pozitív hatására. A munkástanács (direktórium) elnökévé Szabó József festőt választják. Losoncon és környékén felújítja ténykedését a szociáldemokrata párt helyi szervezete, melynek elnöke dr. Herz lesz. A párt vezetőségében egyre erősödik a marxista balszámy. 1921. I. 16-án a szociáldemokrata párt balszárnyának képviselői részt vettek a CSKP ľubochňai alakuló konferenciáján. Ezt követően 1921. május 25-én Losoncon megalakították a CSKP helyi szervezetét. Sorra alakultak meg a pártszervezetek a járásban: Füleken. Rappon (Rapovce), Jelsőcön (Jelšovce), Vükén (Veliká nad Ipľom) stb. A kommunista mozgalomba bekapcsolták az ifjúságot és a nőket is. E célból alakult meg Losoncon 1921-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, s annak területi titkársága, melynek hatásköre Lévától Kassáig terjedt. A losonci pártszervezet mellett megalakult a kommunista párt női szekciója Kókai Erzsébet vezetésével. Tények bizonyítják, hogy járásunk kommunistáinak tevékenysége országos, sőt nemzetközi szintre is kiterjedt. A losonci járás kommunistáinak nemzetközi szolidaritását értékelték a moszkvai Dinamo üzem munkásai is, akik a losonci kommunistákat aktív forradalmi tevékenységükért a noszf 10. évfordulója alkalmából 1927 decemberében dicső vörös harci zászlóval tüntették ki. A zászló küldetésének külön történelme van. Jelentős eseményre került sor 1934- ben Füleken (Fiľakovo). A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a kommunisták — az ünnepségek betiltására válaszként — a füleki zománcedény-gyár legmagasabb kéményére kitűzték a vörös zászlót. 1936 júliusában és augusztusában zajlott le Füleken a zománcgyárban (a mai Kovosmalt üzem) a fémmunkások nagy sztrájkja, mely a munkásosztály legjelentősebb és legnagyobb sztrájkjai közé tartozik. A sztrájktábor a közeli dombon a „Vörös kő"-n volt. A füleki kommunisták bátor tetteikért és helytállásukért méltón érdemelték ki a „Vörös Fülek" elnevezést. A közelgő fasizmus veszélye ellen 1936. július 26-án hatalmas népgyűlésen tiltakozott a KP szervezésében a munkásság. A fasizmus elleni harcot a losonci kommunisták is a proletár nemzetköziség jegyében folytatták. Több önkéntes — pl. Polónyi Pál és Kohn Marcel — az életét áldozta a spanyol forradalomért. 1936—38 között a kommunisták több tiltakozó manifesztációt szerveztek a Losonci járásban az erősödő fasiszta veszély megfékezése ellen. 1939 májusában a kommunisták bátor tettre szánták el magukat: megszervezték az illegális magyar kommunista párt helyi szervezetét, melynek elnöke Keleti Ferenc elvtárs lett. A kommunista párt szervezkedése Füleken is elkezdődött Kosztínyi József vezetésével. Hatékonyan terjesztették a párt sajtótermékét, szervezték az illegális párttevékenységet egészen letartóztatásukig. A kommunista vezetők börtönbe, koncentrációs táborokba és internáló táborokba kerültek. 1944 szeptemberében a helyi antifasisztákból Losoncon megalakult az illegális nemzeti bizottság. 1944 második felében egyre többen tagadták meg a bevonulást a hadseregbe és sokan csatlakoztak a Nógrádi Sándor partizánbrigádhoz. Járásunk munkásmozgalmának és a kommunista pártnak dicső forradalmi harca 1945 januárjában tetőzött. A szovjet Vörös Hadsereg katonái meghozták számunkra is a győzelmet és felszabadulást. Dolgozóink kommunista pártunk vezetésével hozzáfoghattak egy szebb és boldogabb szocialista társadalmi rend kiépítéséhez. Losonc és Fülek vidékének gazdag történelmi és forradalmi múltja megköveteli, hogy munkásmozgalmi múltunk emlékeit összegyűjtsük és megőrizzük a jövő nemzedéke számára. E munkásmozgalmi hagyományok tárgyi emlékeit őrzi a losonci Nógrádi Múzeum és a füleki Városi Múzeum munkásmozgalmi részlege. TÓTHNÉ SZAKÓ KATALIN Fotó: Prand1 Sándor
