A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-16 / 20. szám
TUDOMANY-TECHWIKA. REGGELI SZÍVROHAMOK A szívrohamok jóval gyakoribbak a reggeli órákban, mint a nap más szakaszában. Az amerikai Harvard orvosegyetem munkatársainak legújabb vizsgálataiból érdekes következtetéseket lehet levonni a szívrohamok okairól is. A kutatók négyezer olyan beteg adatait elemezték, akik az 1978-at követő öt évben kerültek öt amerikai kórházba szívrohammal. A kutatókat főként az érdekelte, hogy mikor, milyen időpontban érte szívroham a betegeket, mert az utóbbi időkben az orvosok kezdték kétségbe vonni azt a feltevést, hogy a reggeli órákban a leggyakoribbak a szívrohamok. Ezeket a feltevéseket ugyanis korábban a betegek elmondásaira alapozták, ez pedig nem megbízható alap. A Harvard egyetem kutatócsoportja sem a betegek szóbeli beszámolóira épített, hanem azoknak a vérmintáknak az elemzésére, amelyekből a szívizom elhalásakor felszabaduló enzimet mutatták ki. A kutatócsoport megállapította, hogy a reggeli hat óra és a déli 12 óra közötti hat órában másfélszer annyi szívrohamra került sor, mint a nap többi hatórás időszakaiban. Továbbá: reggel 9 és délelőtt 11 óra között lényegesen több szívrohamot észleltek, mint a nap többi szakaszaiban. Megpróbálták gondosan elkülöníteni a reggel nagy gyakoriságú szívroham olyan lehetséges okait, mint az első cigaretta elszívása, vagy a reggeli kávé megivása. Érdekes módon, hétvégén jóval kevesebb szívrohamot észleltek a reggeli órákban, mint egyébként. „Ezzel jobban megérthetjük a különbséget a krónikus szívbetegségek és azoknak az eseményeknek a láncolata között, amelyek az életet veszélyeztető heveny koszorúér-elváltozásához vezetnek." Hogy miért jelentkezik jóval gyakrabban a szívroham a reggeli órákban? Erre a kérdésre ma még nincs válasz. Lehetséges, hogy ebben az időszakban, közvetlenül az ébredés után nagyobb a vérrögképzödési hajlam, márpedig ezek a vérrögök a felelősek a szívrohamok nagy többségéért. BIOGÁZ-HAJTÁSÚ GÉPKOCSI Két biogázzal hajtott kísérleti autó fut egy idő óta a csehszlovák utakon. (Biogáz az istállók, derítöberendezések, csatornarendszerek szerves anyagainak bomlásakor keletkezik.) A biogázzal hajtott gépkocsik 150—250 kilométeres utat tehetnek meg egy gáztöltéssel. Ennél hosszabb utakon bekapcsolják a járulékos benzinmotort. A csehszlovák autóipari kutatóintézet eddigi megállapításai szerint a biogázzal hajtott motor hosszabb élettartamú, mint a hagyományos benzinmotorok. Rövidesen újabb húsz kísérleti kocsi készül el. Tervezik további ötezer gépkocsi biogázra való átállítását is. A számítások szerint az ehhez szükséges kiegészítő berendezések ára 4—9 hónap alatt megtérül. ÖSZVÉR-ÁRAMKÖRÖK Az NDK hermsdorfi kerámia-gyárában különböző mikroelektronikai elemek is készülnek. A képen látható kapcsoló-áramkört például háromfázisú dinamók szabályozására BELOBOR, KEMÉNYEBB MINT A GYÉMÁNT A Szovjetunió minszki szilárdtestfizikai kutatóintézetben előállított szuperkemény anyag, a belobor már eddig is évi tízmillió rubeles megtakarítást hozott a szovjet népgazdaságnak. Időközben továbbfejlesztették előállítási technológiáját, ennek eredményeként a belobor még keményebb lett. A belőle készült használják. A tömege kisebb egy grammnál. Az öszvér-áramkörök (mikromorzsákból, tranzisztorokból, diódákból, tekercsekből és szűrökből összeállított hibrid-áramkörök) ugyancsak a hermsdorfi kombinát legkisebb termékei közé tartoznak. szerszámok kopásszilárdsága a kétszeresére, háromszorosára nőtt, és jóval nagyobb ütéseket is kiállnak. A belobor továbbfejlesztése különösen hatékonnyá teszi a nagy szilárdságú fémek és ötvözetek megmunkálását. A megmunkált munkadarab felszíne olyan, mintha polírozták volna. Az új anyagot elsősorban a számjegyvezérlésű szerszámgépekben és önműködő gyártósorokban használják fel. Már több országban szabadalmaztatták. ULTRAHANGBAN FÉNYLŐ KRISTÁLYOK Jurij Guljavev szovjet akadémikus felfedezte, hogy az ultrahangok fénylést gerjesztenek a kristályokban. Mi a fizikai természete ennek a jelenségnek? A kristályban hibák vannak, bizonyos atomok kiütödtek a rácspontokból. Az ultrahang kvantumrészecskéi kitöltik ezeket a „krátereket", amelyekből fénykvantumok repülnek ki. Amíg tehát ultrahangokkal sugározzák be, a kristályok fénylenek, lumineszkálnak. Az Ukrán Tudományos Akadémia fizikai intézetében kísérletekkel igazolták ezt a mind tudományos, mind műszaki szempontból jelentős felfedezést. Az ultrahangbesugárzás még a kristályos anyag legkisebb részecskéit is fénykibocsátásra készteti, ami annyit jelent, hogy új fényforrást fedeztek fel. Az ultrahangos fénykibocsátást fizikai jelenségre alapozva rendkívül gazdaságos új képcsöveket fejlesztenek ki mind a fekete-fehér, mind a színes tévékészülékekhez. A jövőben ultrahangnyaláb válthatja fel a tévékészülékekben a jelenlegi elektronsugarakat. CSILLOGÁSMÉRŐ Grúz mérnökök újfajta műszert készítettek a lakkrétegek csillogásának mérésére. A bútorgyárakban és más fafeldolgozó üzemekben használható műszer a fényelektromosság elvén működik: a sima felületről visszaverődött fénynyaláb fotodiódára jut, és az általa fejlesztett áramot méri a műszer. Objektív méréseredmények eléréséhez négy különböző hajlásszögben végzik el a mérést. Hitelesítésre szabványosított csillogási értékű sötét üveglapot használnak. MACSKAKARMOLÁS-BETEGSÉG A legtöbb nagymacska szervezetében — háziasított rokonaiban is — Pasteurella multocida baktérium él. Ez a baktérium a harapás vagy a karmolás után egy második rohamot is indít az ember ellen. Amerikai orvostudományi lapok két ilyen esetet is ismertetnek. Az egyik: egy bátorságát bizonyító ifjú maszáj harcost oroszlán karmolt-harapott meg Kenyában, a másik: egy 11 éves kislányt bengáli tigriskölyök karmolt meg egy amerikai állatkertben. Mindkét sérültön egy nappal később súlyos Pasteurella multocida fertőzés alakult ki. A nagy lázzal járó fertőzés leküzdésére nagyhatású antibiotikumokat kellett bevetni. A házimacska harapása, karmolása is okozhat ilyen fertőzést, és a connecticuti egyetemen macskák szervezetéből most sikerült is elkülöníteni a kórokozót. A macskakarmolás után gyakran megduzzadnak a nyirokcsomók, a sérült lázas lesz, kis bőrcsomó alakul ki a karmolás helyén, a legtöbb áldozat tökéletesen meggyógyul, jobbára észre sem veszik a fertőzést. Minden jel arra vall, hogy a nagymacskák és a házimacskák szervezetében ugyanaz a Pasteurella multocida baktérium él és okoz fertőzést a karmolást, harapást követően. GYORS CSŐSZERELÉS A villamos vezetékek, víz- és fűtőcsövek gyors szereléséhez, műanyagból készült csapos csőbilincset gyártanak Ausztriában. Az eddigi három elemet (csap, csavar és bilincs) egyetlen műanyagelem pótolja — jóval kevesebb anyag kell hozzá és jóval gyorsabb, olcsóbb a szerelés. 'V : l. ■■ 16 i
