A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-09 / 19. szám
írógép, melyen a röpiratok szövegét gépelték az illegális CSKP tagjai OLIVER visible CLEM A munkásmozgalom kezdetei a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a múlt század végére tehetők, bár formáját tekintve ekkor még szervezetlen volt. Főleg a járás északi részén levő ipartelepeken — Hnústyán (Hnúšfa) és Tiszolcon (Tisovec) — összpontosult munkások szervezkedtek. Akcióik, sztrájkjaik és egyéb megmozdulásaik béremelés és más jogok elérésére irányultak. Járásunk déli részén előbb az első világháború megpróbáltatásai, majd a nagy októberi szocialista forradalom győzelméről érkező hírek ösztönözték fokozott cselekvésre a lakosságot. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után munkások százai lettek tagjai a Vörös Őrségnek és a Vörös Hadseregnek járásunk területéről is. Réthy István elvtárs, aki részt vett a Cegléd körüli felszabadító harcokban, az 1919. «ÖZEI/« jß fiA L h/ii május 1 -jei ünnepségekről így emlékezik: „Április közepe táján zászlóaljunkat és szerelvényünket Ceglédre irányították. A tiszai frontokhoz közeli iskolákban és különböző épületekben szállásoltak el bennünket. Május 1-jén az I. Vörös Gyalogezred a ceglédi Vásártéren tartotta meg szeregszemléjét, innen vonultunk a város belsejében lévő hatalmas térre, ahol a dísztribünről több nyelven ismertették az előadók a nemzetközi helyzetet. Büszkén lobogtak a fejek fölött a vörös zászlók, napsugárban fürdött a katonák és a lakosság sokezres tömege. Gyönyörő május elseje volt... A gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget, amit több nyelven énekeltek, hisz itt volt a nemzetközi brigád is, melynek tagjai csehszlovák, szerb, horvát, osztrák és bolgár önkéntesek voltak." A Tanácsköztársaság idején Rimaszombatban aktív tevékenység folyt. EM LÉKEI Szovjet zászló, melyet a II. világháború idején ajándékozott egy szovjet katona Két újság is megjelent id. Rábely Miklós fia nyomdájában: a Gömöri Munkás, a rimaszombati szocialista párt lapja és a Gömöri Vörös Újság, a gömöri szocialista-kommunista munkások hivatalos pártlapja. Megalakult a Városi Munkástanács Intéző Bizottsága is, melynek tagjai Lehoczky Pál, Molnár Lajos, Koziner Imre és Jókövy Jenő voltak. A Tanácsköztársaság bukásával nem veszett el a remény. A kommunisták már 1920-ban szervezkedtek az egész járás területén és 1921 januárjában a lubochňäi konferencia után járásunk területén is egyre több helyen alakultak kommunista szervezetek. Rimaszombatban 1921. május 25-én alakult meg a kommunista párt helyi szervezete. Az alakulógyűlés színhelye a gimnázium egykori épülete volt, melyen most emléktábla emlékeztet erre az eseményre. A rimaszombati kommunista párt helyi szervezetének alapítótagjai Réthy István, Demeter Bálint, Huszty Béla, Koziner Imre és mások voltak. A rimaszombati Gömöri Múzeum a CSKP alapitótagjainak sok emlékét őrzi, de az anyag nagy része a második világháború utáni időkből való, ugyanis ap/tó tan ' 3 < ,°aio**!%,*n** a háború alatt sok dokumentum elveszett vagy megsemmisült. A megőrzött anyag nagyrészt fényképekből, levelezésből, személyes tárgyakból és kitüntetésekből áll, ezeket a felsorolt alapítótagok vagy utódaik ajándékozták a múzeumnak. A rimaszombati Gömöri Múzeum 1984-ben bontotta le a meglévő állandó munkásmozgalmi párttörténeti kiállítást. Az új expozíció átadása ez év őszén várható. MALOTIIMSKA VALERIA Fotó: Benedek László
