A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-09 / 19. szám

Nézegetem a málló falakat. „A sajtházra is ráfér­ne — jegyeztem be a füzetembe — egy alapos tatarozás." Vilma Jakušová elkapja a pillantáso­mat. — Bizony, gépeink jó harmincesztendősek, ela­vult masinák. Van azért jó hírem is: jövőre, ha sikerül, nekiláthatunk az új sajtműhely építésének. Az üzemegység megszakítás nélkül, az év min­den napján, többnyire nyújtott műszakban termel. A környékbeli lányok, asszonyok mégis szívesen dolgoznak a „tejcsarnokban''. — Összetartunk — bizonygatja az egy híján öt­ven esztendős Forgács Erzsébet —, akár egy nagy család. Mi, törzsgárdatagok már tudjuk: aki az egy hónapos próbaidő leteltével nem fordít hátat az üzemnek, szinte biztos, hogy a nyugdíjazásáig ná­lunk marad. — Pedig — veszi át tőle a szót az 50 év körüli Medve Ilona — kemény munkát végzünk, nincs ünnepünk, vasárnapunk, s ráadásul elavult gépek­kel folyik a termelés. Mégis kitartunk, helytállunk becsülettel. Én 18 esztendeje dolgozom a tejipar­ban. Tudja, ha a boltban füstölt, vagy eidami sajtot látok, menten eszembe jut: ezek készítéséhez én is hozzájárultam. S ilyenkor, higgye el nekem, jó érzés fog el. A keze sebesen jár beszéd közben. — Ingázom — folytatja —, lontói vagyok, a közlekedéssel sajnos sok bajunk van. De azért maradok! 1 dern gépsor tölti, csomagolja a tejet A sajtkészítő részleg vezetője Kusicki Irén, aki mindössze 36 esztendős. Tejipari szakközépiskolát végzett a fiatalasszony, 1982 óta a sajtház meste­re. Készséggel avat be a sajtkészítés rejtelmeibe. — Anyu is itt dolgozott, s rajtam kívül a csalá­dunkból a húgom is az üzem alkalmazottja. Min­den dolgozónk brigádtag is egyúttal. Két szocialis­ta munkakollektívánk 1969-ben alakult. A tejcso­magoló Nemzetközi Nőnap ezüstjelvényes csapat­nak Ružena Hrabská a vezetője, míg a sajtkészí­­tők Szovjetbarát gárdáját, amely tavaly december­ben elnyerte az aranyjelvényt, Frenkó Anikó veze­ti. A birgádok hathatós hozzájárulásával az üzem a múltban is jelentős mennyiségű anyagmegtakarí­tást ért el. Újfent az üzemvezetőnőt hallgatom. — Pontosan nem is tudom, hány földműves-szö­vetkezet és állami gazdaság 22 telephelyéről kap­juk a nyersanyagot. Tartálykocsikban érkezik a tej: 42 ezer liter naponta. Áruink minőségére rendkívül nagy gondot fordítunk. Bárki leellenőrizheti: a tőlünk kikerülő zacskós tej nem csorog-csöpög, termékeink kifogástalanok. A közeljövőben, az el­képzelések, tervek szerint, csupán sajtkészítéssel foglalkozunk majd. És gépsoraink is újakra cseré­lődnek hamarosan. A munkások átlagkeresete az ipolysági tejüzem­ben 2 600 korona. A választásokra felkészültek. Tudják, hogy kire és miért szavaznak. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei KEDVES OL VASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszel vénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között min­den héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A francia irodalom kiemelke­dő egyénisége. Életét a há­borúellenes harcnak szentel­te. Szimbolista költőként in­dult, hírnevet azonban regé­nyeivel szerzett. Az 1916- ban megjelent rendkívüli ha­tású regényében a közkato­nák szenvedését, embersé­gét írja le nyersen és őszin­tén. Az 1932-es antifasiszta amszterdami világkongresz­­szus egyik szervezője volt. Szovjetunióbeli útjáról lelkes hangú könyvben számolt be. Tanítómesteréről, Zoláról ki­tűnő esszét írt. Kérdés: Regényei közül nevezzen meg egyet. Neves német regényíró. A kis­emberek életét igen való­sághűen ábrázolja és humá­nus szeretettel fordul a sze­gények problémái felé. Bör­tönélményeit hitelesen írja le és a weimari köztársaság történetét kesernyés iróni­ával eleveníti fel. A felszaba­dulás után bekapcsolódott az újjászülető demokratikus irodalomba. Utolsó regényé­ben a fasizmus embertelen­ségét írja meg. Számos regé­nyét magyarra is lefordítot­ták. Kérdés: Müvei közül nevezzen meg egyet. A XX. századi magyar iroda­lom egyik legnépszerűbb al­kotója. Humorista, költő, re­gényíró, kritikus és műfordí­tó. A Tanácsköztársaság alatt az írói választmány tag­ja volt. Műveiben a radikális polgári humanizmus állás­pontjáról Ítélte el a társada­lom embertelenségét, a faj­mítoszt. Nem szűnt meg os­torozni az irodalom modo­rosságait, az emberi kapcso­latok elgépiesedését. Mohó kíváncsiság, páratlan képze­letgazdagság, magas szintű humor jellemzi írásait. Kérdés: Nevezzen meg művei Á 14. számú fejtörő nyertesei: Szabó Judit, Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Štrba Sándorné, Érsekújvár (Nové Zámky) KARINTHY FRIGYES (1887-1938) közül kettőt. ifi* ^ \<b HANS FALLADA (1893-1947) HENRI BARBUSSE (1873—1935) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom