A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-25 / 17. szám

kevéssé szerencsés élénk szín, esetleg ezek meg­gondolatlan vegyítése. A díszítésről, stilizálásról csupán annyit: túl a divaton — ami külön kérdés — ezzel igyekszik a szakma az egymásra óhatatla­nul nagyon emlékeztető szekrényfalakat megkü­lönböztetni, „mássá" tenni. Csakhogy ehhez való­ban sokfajta húzóra, lécre és más „mütyürre" lenne szükség, ilyet pedig — legalábbis egyelőre — nálunk alig néhány fajtát gyártanak. Ezeket hasz­nálja fel csaknem minden gyár, így még azok a bútorok is könnyen hasonlatosakká válnak, ame­lyek eleddig különböztek egymástól. Valamivel szerencsésebb a helyzet az ülő- és fekvőbútorok, a kárpitozott garnitúrák dolgában. Ebben a tekintetben reneszánszát éli a hajlított bútor és egyre inkább szaporodnak azok a formák, amelyekben szerencsésen ötvöződhet a hagyo­mány, a jól megoldott tervezés, a gépi tömeggyár­tás és természetesen a divat. Az osztatlan közön­ségsikert arató egyedi darabokból és garnitúrákból azonban nincs eléggé bő választék a bútorüzletek­ben. A bútoripar felelős vezetői is tudják, hogy nincs lényeges újdonság a konyhabútorok, az ele­­menkénti bútorok, az egyedi darabok dolgában, s ehhez kapcsolódóan szendereg például a sok csa­ládban gondot okozó könyvespolc-probléma meg­oldása is. Ebben a tekintetben először a termelés­nek, utána a kereskedelemnek kell(ene) mielőbb lépnie egyet. Piackutatás és verseny várható Kétségtelen, hogy az utóbbi időben már egyre inkább tapasztalható az igyekezet — éppen a raktárkészletek értékesítési gondjai miatt — a megfelelő választék kialakítására. Aki néha-néha kirakatnézőbe megy, nyilván tudja, hogy mostaná­ban már vannak jó kezdeményezések például a lakástextil, a bútor, illetve más lakberendezési cikkek közös árusítására. Ugyanakkor szükség len­ne prospektusokra, katalógusokra, amelyekben a fokozatosan bővülő, minőségileg is javuló válasz­tékot teljes egészében lehetne felvonultatni. És szükség lenne az üzemek mintaboltjai hálózatának bővítésére is, hiszen ez a gyárnak és a vásárlóknak egyaránt hasznos. A gyár gyors fogyasztói informá­ciókhoz jut termékei keresettségéről, a közönség észrevételeiről. A vásárlók viszont kevesebb után­járással, rövidebb idő alatt kaphatnák meg a kere­sett bútort. Hazai bútoriparunk a nyolcadik ötéves tervidő­szakban termékeinek több mint egynegyedét sze­retné innoválni évente. Körültekintő piackutatás, minőségjavítást és választékbővítést eredménye­ző versengés, a vásárlói igények alaposabb szem előtt tartása nélkül ez a célkitűzés aligha teljesít­hető. Bútoriparunkban, gondolom, a gyorsabb ter­mékváltás és a gyártmányfejlesztés nem véletle­nül lett kiemelt fontosságú feladat. A szakértőkkel folytatott beszélgetések sorából kiderül például, hogy a bútorfal, tehár a különböző rendeltetésű tárolószekrények és polcok egységes méretarányú, soros csoportosítása továbbra is hó­dít, talán túlságosan is. Ezekben az összeállítások­ban továbbra is uralkodó szerepük van a különbö­ző „akasztós" és „rakós" szekrényeknek, mintha az új lakások beépített szekrényei nem elégítenék ki sokkal célszerűbben ezt az igényt. Valószínű, közrejátszik ebben az is, hogy nincs minden új lakásban kész gardrób, vagy jól elhelyezhető effaj­ta alkalmatosság. Ilyen értelemben aztán túlságo­san is igaz a vissza-visszatérő vád, hogy a tervezők vagy a gyártók nem gondolnak a szükebb házgyári lakásokra; hogy a bútoripar részéről pedig igyeke­zetét sem látni a beépíthető, vagy ilyen jellegű gardróbszekrény-falak gyártására. Látni kell azon­ban az érem másik oldalát is! Nevezetesen azt, hogy a házgyári lakásokat, azok hírhedt egyforma­sága miatt meglehetősen nehéz kellemesen és ésszerűen berendezni. Különösképpen, ha a bútor nem variálható kellően. Ezért a tervezők és a gyártók — miután a méretezés meglehetősen kö­tött, tehát a bútorok tömeghatása is adott — igyekeznek a felületkezelésben, színezésben, díszí­tésben újat nyújtani. így jelentek meg a szép egyöntetűséget mutató élénk fedőszínek s ezek kombinációi, vagy éppen a fa természetes rajzát érvényesülni engedő színes pácok, a sajátos karak­tert kölcsönző fém és újabban a bizonyos stilizált­­ságra törő lécezések, betétek és egyéb díszítőele­mek. A színekkel azonban csínyján kell bánni, mert amennyire unalmas volt valaha a mindent elárasz­tó sötét tónus, később a vöröses mahagóni-mérge­zés, azután a kötelező világos felület; olyannyira unalmassá, vagy éppen idegesítővé válhat egy-egy MIKLÓSI PETER KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között min­den héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A modern francia irodalom jelentős egyénisége. Picasso barátja. Verseiben a nyers prózai világ, a költői emlék és látomás foszlányai sze­szélyes sorokban illeszked­nek egymáshoz. Legmegra­­gadóbb müvei a háború él­ményéből fakadnak, ame­lyek jelzik a lelkesedéstől a belefáradásig vezető utat. A költészetben a hagyomány is lényegesnek tartja, de „új tüzekkel" akarja életre kelte ni. Verseit többek között Radnóti, Rónay és Vas Ist­ván fordította magyar nyelv­re. GUILLAUME APOLLINAIRE (1880—1918) Kérdés: Versei közül nevezzen meg egyet. A fasiszta elnyomás elleni tiltakozás egyik legnagyobb magyar lírikusa. Társaival együtt Abda mellett lőtték agyon. Márványkeménységü sorai tökéletesen fejezik ki a hazájától, feleségétől távol, munkatáborban sínylődő férfi magányát, eljövendő halálának tudatát. Vas István írja róla: Radnóti nemcsak izgalmas müvet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és művészi helytállás kötelező példáját. RADNÓTI MIKLÓS (1909—1944) Kérdés: Nevezzen meg költeményei közül kettőt. A cseh költészet egyik leg­nagyobb képviselője. Kivéte­les zeneiségű soraiban új szintre emelte a cseh költői nyelvet. Híres elbeszélő köl­teményében híven érzékel­teti kora társadalmának diszharmóniáját, tragikumát és hangot adott a személyi­ség lázadásának. Kortársai nem értették meg. Az új köl­tői nemzedék fedezte fel és jelentős hatással volt a szá­zadvégi cseh lírára. Halála után minden művét kiadták. KAREL HYNEK MÁCHA (1810-1836) Kérdés: Mi a címe népszerű elbeszélő költeményének? A 12. számú fejtörő nyertesei: HALGAS ILDIKÓ, Kulcsod (Klúöovec) ZACHAR MÁRIA, Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom