A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-25 / 17. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK

TARTALMÁBÓL:

Emberközelben — beszélgetés Somogyi László belkereskedelmi miniszterhelyettessel

Mécs József:

A MÁSODIK SZÜLŐFALU

Németh Gyula: ÉRZELMEK ÉS HANGULATOK

Miklósi Péter: MUNKÁSARCKÉP

Hoffman András: Ismerősünk: MEXIKÓ

William Saroyan: A NARANCSOK

Címlapunkon Ján Strieš felvétele

A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja.

Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában,

815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek:

Ozsvald Árpád és Balázs Béta

Telefon: 332-864

Grafikai szerkesztő: Krá! Petemé

Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače,

813 81 Bratislava.

Gottwaldovo nám. č. 6

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice.

Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza.

Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor,

inzertné oddelenie, Gorkého 13,

VI. poschodie tel: 522-72,

815-85 Bratislava.

Index: 492 11.

EMBERKÖZELBEN

— Hogyan, milyen körülmények között, miért ment tanulni?

— Az apámnak immár négy évtizede csak az emléke él, de még ma is tehetséges emberként emlegetik őt a falumban. Ennek ellenére nagyon alacsonyról kellett indulnom, de a nagybátyáim azt mondták: tanulj fiam, ne légy te senkinek a szolgája. Szegények voltunk. Emlékszem, sosem feledhetem, hogy anyánk, aki most hetvenkilenc éves, egy elnyűtt, piros színű iskolatáskából foltoztatta meg a fekete csizmánkat. Aztán a főiskola előtt szövetkezetekben házaltam, mecénást kerestem, hogy valaki ösztöndíjjal küldjön Nyitrára. Ez többé-kevésbé sikerült, csupán, hadd ne részletezzem. Végül, diplomával a zsebemben, szülőfalum ösztöndíjasaként térhettem haza. ahol nemsokára elnökké választottak, de még hosszú esztendőkig abban a szoba-konyhában laktunk, ahol megszülettem. Feleséggel és két gyerekkel.

— Rég feltűnt nekem, hogy Ön a nehéz évekről is megnyugtató derűvel. nyugalommal beszél. Ne tekintse rokonszenv-nyilatkozatnak. de hadd kérdezzek rá jellemző tulajdonságainak hátterére, amelyekért feltételezésem szerint szeretik. becsülik Önt az emberek. Szerénynek, derűsnek, munkabírónak. szokatlanul jóindulatú, nyílt embernek ismerem. Boldognak érzi magát?

— Igen. Én boldognak születtem. Bármilyen hangzatosnak is tűnik, nem mondhatok mást, csak azt, hogy én a boldogtalanságot nem is tudnám elviselni. A boldogság az egyensúlyzavar ellentéte. Egyensúlyzavarban az ember leszédül, még a puszta földön is — legyen e szédülés háttere öröm vagy bánat, önteltség vagy bizonytalanság, bárminek a hiánya vagy a többlete. Az életet tehát tanácsos józan és becsületes egyensúlyban tartani, mert nélküle élni, dolgozni aligha lehet úgy, ahogy az méltó az emberi fajhoz. De nem szeretném a kérdést túlbölcselkedni, mert a cselekvés, s az általa teremtett állapot ennél mindig fontosabb.

— Gondolom, nem könnyű ezt az egyensúlyállapotot tartani egy olyan embernek, aki felelős gazdasági vezető, de ezen túlmenően még számos, nem formális tisztség viselője is.

— Sosem gondoltam, nem is tapasztaltam, hogy könnyű. Ám ez nem ok a panaszra, annak ellenére sem, hogy az embernek rengeteg a napi teendője. Mert minél több, annál nagyobb rendet kell tartania a feladatai között. Mert a rend kizárólag az elvégzett, a jól elvégzett feladatokból szerveződik. Egy szövetkezet vezetése nagyon sok napi tennivalóval jár. Ha az állatgondozó nincs a helyén, az állat megsínyli. Ha a vezető nincs a helyén, annak is kárát látja valami. Az asztalomon örökké meghívók halmozódnak. Több, mint ami egy napba belefér, de azért igyekszem rendet tartani a fontos és kevésbé fontos feladatok között. Akkor van igazán jó napom, ha ott lehetek, ahol a munkát irányítjuk, ahova eredeti feladatom szerint állítottak.

— Nyugodt ember Ön?

— Azt hiszem igen. Persze nem olyan értelemben, hogy fát lehetne a hátamon aprítani.

— Fáradt?

— Egyelőre még nem.

— Nagymegyeren dolgozik Somorján lakik, gyakori teendői van-GAÁLSÁNDOR

a nagymegyeri (Öalovo) efsz elnöke, az SZLKP KB tagja___________________

1937-ben született Kulcsodon. Édesapja eltűnt a második világháborúban, édesanyja özvegyen nevelte két gyermekét. A dunaszerdahelyi gimnáziumban érettségizett 1955-ben. Katonaévei letöltése után a JEDNOTA illetve szülőfaluja szövetkezetének könyvelőjeként dolgozott, majd 1961-ben felvették a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára, ahol 1966-ban üzemgazdász! diplomát szerzett. Ezt követően szülőfalujában megválasztották a szövetkezet elnökévé, majd a csilizközi szövetkezetek egyesítése után e szövetkezet főmérnöke lett. 1981-től a Nagymegyeri Efsz elnöke. 1957-től tagja a pártnak. 1981 óta az SZLKP Nyugat-szlovákiai Ellenőrző- és Revíziós Bizottságának tagja. Ez év tavaszán az SZLKP kongresszusán beválasztották az SZLKP Központi Bizottságába. Feleségével, két gyermekével Somorján lakik.

nak Bratislavában, az ország egyéb, közelibb és távolabbi pontjain. Ez nagyon sok utazással jár. amely időt nyilván a pihenőidőből kell elvenni.

— Szerencsére a volán mögött tudok pihenni, azonkívül nem mindennap marad idő a hazautazásra, mert a napi teendők az estébe nyúlnak, a holnapiak meg már hajnaliak. Ilyenkor a falumban, a növéreméknél alszom és bizony sokszor kínoz a tudat, hogy nem lehetek együtt annyit a családommal, amennyi időt kölcsönösen szeretnénk egymásra szánni.

— Hadd jegyezzem meg mégis, hogy feltűnően jó a családjában a hangulat eleven. nyugalmat árasztó kapcsolatokat érzek Önök között Ez nagy érték.

— Magunk is annak tartjuk. Ezzel törődni kell, ezt ápolni kell, mert az említett egyensúlynak döntő része a családi élet nyugalma.

— Tudom, szereti a képzőművészetet nem egy tárlat megnyitóján találkoztunk már, és itt a faiakon is van néhány jó festmény.

— Nem értek a képzőművészethez, de ha ezek a képek valóban jók, annak nagyon örülök, mert szívem szerint választottam őket s korántsem azért, hogy értéket halmozzak bennük, mert hiszen attól én messze állok. Építkeztem, ami anyagilag is nagy erőpróba volt, sőt, egy ideig még maradnak is a terhei.

— Feltűnik nekem, talán másoknak is. hogy Ön nem amolyan „nagymenőként" ét. ahogy azt egy szövetkezet elnökéről sokszor

— joggal vagy jogtalanul — feltételezik az emberek. Imponáló a szerénysége.

— Erről nem tudok többet mondani, csak azt, hogy én igy vagyok boldog. Se nem szégyellni, se nem mutogatnivaló, hogy ez az öreg Wartburg lassan tizenöt esztendős lesz. De jól szolgál.

— Tudom, hogy tud hegedülni.

— Igen, tudok valamennyire. Amolyan falusi zenét. Láthatja, van a házban két öreg. fekete zongora. Hogy miért kettő ? Mert az egyiket száz koronáért vettem és egy hangszer nem szolgálhat rá arra, hogy szemétre kerüljön. Mint ahogy a könyv se.

— Jó könyvei vannak és nem kevés. Látom, itt van a hazai magyar irodalom színe-java. egészen friss könyvek is.

— Szeretek olvasni és nem kerülöm el a könyvesboltokat.

— Vadászat?

— Valahogy belecsöppentem, aztán lassan a szenvedélyemmé vált, de most már egyre ritkábban vadászom, bár odahaza, a falumban én vagyok a vadászszervezet elnöke. Itt van ez a néhány trófea. Azt hiszem szépek. A vadászat időnként nagyon ki tudja kapcsolni az embert.

— Milyen legyen a jó vezető ?

— A legfontosabb a gondolatok azonosítása. Ez nálam elv, talán mások is rám jellemzőnek találják. Ha a gondolatokat az emberek között nem tudjuk azonosítani, akkor baj van. Le kell ülni, meg kell beszélni, egyeztetni kell a gondolatokat és indokolnia mindenkinek a sajátját hogy objektivizálhassunk. Mert ha én ezt mondom, a másik azt — és nem hallgatjuk meg egymás érveit, akkor a gondolat rögeszmévé lesz, ami semmire se jó. Mert egy szempont szerint gyerekjáték dönteni, de nem biztos, hogy a döntés jó is lesz.

— Az Ön által irányított szövetkezetben 3 300 korona fölötti az átlagkereset. rendkívül jók a gazdasági eredmények. Hogyan csinálják. hány ember dolgozik a szövetkezetben?

— Hogy hogyan csináljuk, azt nem olyan egyszerű elmondani. Mindenesetre becsülettel. Ezt szinte minden tagunkról elmondhatom. 550 tagunk van. ebből 340 az aktív dolgozó.

— Hányat tudna név szerint fölsorolni a tagok közül?

— Ne tekintse nagyképűségnek: név szerint fel tudnám sorolni a tagságunkat.

— Ez azt jelenti, hogy Ön ott van az emberek között nemcsak íróasztal mögül irányit.

— Igen.

— Lehet hogy ennek is szerepe van abban, hogy néhány hete Ön az SZLKP Központi Bizottságénak a tagja lett?

— Lehet.

KESZEL1 FERENC

2