A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-18 / 16. szám

0 ORA 15 PERC útszegélyre kényszerít, majd úgy tolakszik be a belváros szívébe vezető sávba, hogy két másik gépkocsit is megelőz közben. — Ha így folytatja, rövidesen összetöri magát — jósolja a zászlós. — De ennél is nagyobb baj, hogy vétleneket is veszélyeztet közben! — teszi hozzá haragosan, miközben szája elé emeli URH-rádiójának mikrofonját, hogy bejelentse a főkapitányság szolgálatos tisztjének: kék fénnyel nyomába eredünk a száguldozónak. Megpördül hát a kék fény és nekilódulunk. Alig egy kilométerrel arrább utói is érjük a vagánykodó sofőrt. Most már mi vágódunk élesen az ö kocsija elé, hogy megállásra kényszeritsük. A hatósági közeg haragosan kérdő tekintete láttán a Škoda vezetője tanácstalanul megrázza a vállát, és mentségképpen körülményes magyarázatba fog: — Kissé elméláztam a volán mellett, csak a rádió régi épületénél vettem észre, hogy eredetileg más irányba akartam menni. Ezért fordultam szembe a kanyarodást tiltó záróvonalon. Mit csináljak, emberek vagyunk ... Ezt nem vitatja a rendőrzászlós sem, de azért a szonda mindenképpen előkerül. A vétkes sofőr — szerencséjére — nem ivott, ám agresszív, tolakodó vezetéséért, az irányváltoz­tatás és az előzés alapvető szabályainak többszörös durva megsértéséért így is felelnie, pontosabban fizetnie kell. Duzzogás, magyarázkodás nélkül veszi elő a pénztárcáját. Nyilván ö is tudja: ennyi közlekedési kihágásnak akár a-1 jogosítványa is kárát láthatta volna ... Ismét nyugodt, békés tempóban gurulunk a főváros utcáin. Percekkel később megreccsen az URH-adó: — Sas 11! Sas 111 Botrány a Vám utcában, a sarki borozóban. Újra kék fénnyel, sietősen haladunk a megadott helyre. Az egyébként hangulatos borozó előtt amolyan kisebb csődület. A bejárat melletti sarokban egy ittas férfi, szemben vele föltűrt köpenyujjal a takarítónő. — Ide piszkított ez az ocsmány alak! — mondja indulato­san, s közben még a tekintete is villámokat szór. — Őrnagy elvtárs, büntesse meg, de úgy, hogy megemlegesse! ... Járörkocsink parancsnoka elmosolyodik, megpróbálja fé­kezni az elszabadult indulatokat. — Nem vagyok őrnagy, de azért megbüntethetem — feleli kedélyesen, aztán a rendezetlen külsejű férfihez fordul: — Leheljen rám, jóember! A férfi lehel, a levegőben tömény pálinkaszag úszik. — Nem én tettem, biztos úr — próbál mentegetődzni, persze akadozó nyelvvel és réveteg tekintettel. A főtörzsőrmester derékszíjába dugja a kezét. — Talán a szentlélek, nem?! — mondja kissé indulatosan, és a takarítónő felé fordul: — Hozzon söprűt és egy vödör vizet. — Tanítsa rendre ezt az alakot! — ellenkezik a takarítónő. — Megtesszük, de attól még nem lesz tiszta a kapualj — érvel higgadtan a zászlós, majd határozott hangon a tettes felé fordul: — Maga pedig szedelőzködjön. A mai éjszakát a kijózanítóban tölti. Erről az ügyről pedig majd holnap társal­­gunk, ha észnél lesz. 01 ÓRA Már jövünk visszafelé a detoxikálóból, amikor a járőrkocsi parancsnoka hátrafordul: — Látja? Ilyen dolgokban is igazságot kell tennünk ... Volt most a kijózanítóban egy férfi, akiről az ápolók elmondták, hogy másfél órával ezelőtt egy másik járőrkocsi anyaszült meztelenül szedte őt össze az utcán ... Észrevette, hogy a nők számára fenntartott szoba sem volt üres? Az a „hölgy" záróra után verekedést provokált az egyik kávéházban. A pincért, akit egy borosüveggel leütött, kórházba kellett szállí­tani. Keze félrecsúszott szíjtáskáján pihen, ahonnan gumibot kandikál kifelé. — Szokták használni? — Elvétve. Olyanoknál, akiknél végképp nem használ a szép szó. 01 ÓRA 30 PERCTŐL — REGGELIG ... valóban sok minden történik. A rendőrzászlós és társa több esetben igazoltatnak gyanús személyeket; két „páci­enst" is szállítunk még a kijózanítóba; az éjjel háromkor záró mulatók egyike előtt verekedéssé fajuló indulatokat kell lecsillapítani; egy taxisofőr kér segítséget, mert utasa sem fizetni, sem kiszállni nem hajlandó; a Magas úti gépkocsipar­kolóban visszapillantó tükröket rongáló suhancot sikerült tetten érni, hajnal felé pedig egy „talpraesett" férjet, aki az éjszakai kimaradásból eredő családi perpatvar enyhítésére több zacskó tejjel és kiflikkel, zsemlyékkel tömte degeszre táskáját. Nem is titkolta szándékát: ha már elmaradt az éjszaka, legalább friss reggelit akart vinni a famíliának... Ötletnek nem rossz, épp csak a megvalósítás módja kifogásolandó. Precízebben: törvénybe ütköző. 06 ÓRA A szolgálati idő lejárt. A járörkocsi legénysége a fővárosi rendörparancsnokság emeleti szobájában, az alakulat ügye­letes tisztjénél tesz jelentést: — Százados elvtársnak jelentjük: az éjszaka különösebb esemény nélkül telt el. A szolgálatban tapasztatakról reggel hét óráig írásban teszünk jelentést. MIKLÓSI PÉTER E. Mešková és Gyökeres Gy. felvétele KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között min­den héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Népszerű francia regény- és esszéíró. 1921-ben Nobel - díjat kapott. Európa szerte a francia szellem egyik legjel­lemzőbb képviselőjének te­kintették. A baloldali értel­miséghez tartozott. Müve­iben a gall életöröm finom iróniával párosul. Történelmi és utópisztikus regényeiben éles szatírával ábrázolja a nagyvárosi élet gépiessé váló világát, valamint a tár­sadalmi ellentmondásokat. Munkái magyarul már életé­ben megjelentek és nagy kö­zönségsikert arattak. Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. A magyar irodalom kiemel­kedő egyénisége. Költő, re­gényíró, műfordító, szer­kesztő. De elsősorban líri­kus, a többi műfajban is köl­tői látásmódja dominál. Hu­manizmusa, következetes erkölcsi gondolkodás fordít­ja szembe a fasizmussal és készteti a haladó szellemű törekvések megértésére. Utolsó nagy verse a társada­lomtól elzárkózó, öncélú művészi magatartás bírála­ta. Páratlan műfordítói telje­sítménye révén a világiroda­lom számtalan remekét is­merhette meg a magyar ol­vasó. Kérdés: Versei közül nevezzen meg kettőt. BABITS MIHÁLY (1883—1941) ANATOLE FRANCE (1844- 19241 ERICH MARIA REMARQUE (1898-1970) Neves német regényíró. Az első világháborúban a taní­tóképzőből egyenesen a frontra került. Ennek az él­ménynek a nyomán írta meg háborúellenes regényét, mely az értelmetlen szenve­dést, a kegyetlen öldöklést őszintén ítéli el. A huszadik század egyik könyvsikere lett. 1933-ban emigrált, munkássága ekkor a fasiz­mus elleni harc, a mindent legyőző szerelem témáival gazdagodott. Müveit élet­szerű párbeszédek, cselek­ményesség és jól megrajzolt figurák teszik színessé. Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. A 11. számú fejtörő nyertesei: Palásti Andrásné Léva (Levice) Varga Károlyné, Kolárovo

Next

/
Oldalképek
Tartalom