A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-11 / 15. szám

492 11 ÉLŐ TÖRTÉNELEM Még a helybeliek közül is csak kevesen tudják, hogy Léva (Levice) gazdag forra­dalmi és munkásmozgalmi hagyománya­inak legrégibb ismert emléke a 18. szá­zadból való. Az akkori jobbágyvároska lakosainak jogait az Esterházyak annyira megtépázták, hogy 1787-ben Skocsík Mi­hály bíróval az élen fellázadtak a lévai jobbágyok. Bár a lázadást kegyetlenül le­verték — Skocsík Mihály arcára szégyen­bélyeget sütöttek és életfogytiglani gálya­rabságra ítélték őket, a lázadók közül sokakat megbotoztak és bebörtönöztek — e forradalmi megmozdulás képezi e vidék népe haladásáért vívott harcának első fejezetét. A további jelentős esemé­nyek az 1848/49-es polgári forradalom­mal és nemzeti szabadságharccal kapcso­latosak. A jobbágyfelszabadítást követő időszak kapitalista fejlődése tovább érlelte a tár­sadalmi ellentétekből adódó feszültsége­ket. S bár a mai Lévai járás területén — az 1893-ban épült oroszkai (Podhronský Ruskov) cukorgyárat kivéve — nem volt jóformán semmi ipar, tehát ipari proletari­átus sem, a haladó és forradalmi eszmék mégis terjedtek mert azoknak hordozói a nagybirtokok mezőgazdasági dolgozói voltak. A világot formáló események — az I. világháború, a nagy októberi szocialista forradalom, az Osztrák—Magyar Monar­chia felbomlása — olyan visszhangot vál­tottak ki az itteni munkások között, amely politikai érlelődésüket és harci el­szántságukat bizonyította. Amikor Léva és vidéke 1919 júniusában a Tanácsköztársaság szerves része volt, a megyei, városi és községi munkásdirektó­riumok létrehozása és azoknak tevékeny­sége már az osztályharc érett formáit tükrözte. E jelentős négy hét leghitele­sebb dokumentuma a lévai munkásdirek­tórium Barsmegyei Népszava címen meg­jelent lapjának öt száma. A tanácsköztársaság leverése után kö­vetkező megtorlás időszakában éppen a Vörös Hadsereg volt katonái és a munkás­direktóriumok tisztségviselői (Bella Gyula, Polgár István, Vank István és még sokan mások) lettek a munkásosztály további harcainak szervezői. A szociáldemokrata baloldal 1921 januárjában Ĺubochňán tar­tott kongresszusán Scheer Mihály szemé­lyében lévai küldött is részt vett. Szerve­zőmunkájuk eredményeként 1921 áprili­sában a mezőgazdasági munkások általá­nos sztrájkjának a mostani járás területén több mint 3100 résztvevője volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921 májusában tartott alakuló kongresszusa tehát felkészülten találta az itteni baloldal képviselőit. Sorra alakultak meg a párt alapszervezetei, pl. még május folyamán a lévai, június elsején a zselízi (Želiezovce), s az alapítók közül mindmáig tisztelettel említik a lévai Furinda András, a zselízi Mihály András és mások nevét. A kommunista párt az egész burzsoá köztársaság idején küldetéséhez híven vé­gezte feladatát. Szervezte a munkásosz­tály harcát, pl. a lévai, zselízi, ipolysági május 1 -je felvonulásokon ezrek adtak kifejezést harci elszántságuknak a kizsák­­mányoiókkal szemben; nevelte, oktatta tagjait, főként a fiatalságot, akikre Léván, Csatán, Ipolyságon (Šahy) stb. munkás­­otthon várt; Léván 1924-ben marxista-le­ninista tanfolyamot szervezett. Háber Zol­tán vezetésével pedig Vörös Csillag néven a munkásfiatalok részére sport­egyesületet alapított. A fasiszta veszély elleni harcban a köztársaság védelméért is hallatta szavát. A spanyolországi inter­­brigádisták Petőfi századának volt tagja a lévai Ivan Lajos, de a szabadságharc kato­nája volt még a járásból Molnár Géza, Bendák Lajos. František Lasab és Sárga Pál is... E jelentős események sok értékes do­kumentumát őrzi a lévai Barsi Múzeum, pl. az alsópéli (Dolný Piai) kommunisták vörös zászlaját a húszas évekből, pártiga­zolványokat, demonstrációk fényképeit, régi újságokat. Mivel azonban a múzeum épületét tatarozzák, az érdeklődők a járás forradalmi hagyományaival az egyes isko­lák helyi vonatkozású gyűjteményein kí­vül az SZLKP JB épületében a CSKP 65. évfordulója tiszteletére elkészített állandó jellegű kiállításon ismerkedhetnek meg. Ünnepélyes megnyitására az év januárjá­ban a járási pártkonferencia előestéjén került sor. Felvázolja a máig megtett út harcait és eredményeit: az említett fejezeteken kí­vül, a párt illegalitásban kifejtett tevé­kenységét, az sznf és a felszabadítási har­cok regionális vonatkozásait, valamint a felszabadulás után és a szocialista építés során elért átalakulásokat. Ezek közül kü­lön figyelmet érdemel, hogy a Lévai járás­ban Tőre (Turá) községben alakult meg 1948. szeptember 17-én az ország első egységes földműves-szövetkezete, amely­nek alapítója és hosszú időn át elnöke Furinda Rudolf volt. 1949-ben a tlmačei katlangyár (ma Szlovák Energetikai Gép­gyár) alapjainak lerakásával elkezdődött a vidék iparosítása. Felépült a lévai textil­gyár és több más üzem a járásban. Jelen­leg az épülő mohi atomerőmű már látható vízhűtő tornyai jelzik azt a jövő felé veze­tő utat, amely a jubiláló CSKP és szocializ­must építő társadalmunk életében újabb történelmi fejezetek kezdete. Dr. SÁNDOR KÁROLY FOTÓ: PRANDL SÁNDOR Az alsópéli (Dol­ný Piai) kommu­nisták vörös zászlaja a húszas évekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom