A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
Gondolom, elsősorban ez a tudat teszi felelősségteljessé a jövő városképét kialakítani hivatott építőművész munkáját. Különösen ha azt is tudatosítja, hogy hazánkban — sajnos — sok esetben számos külső körülmény is befolyásolja, el-eltorzítja az eredeti műépítészeti elképzeléseket. Hogy csak néhány példát említsek: a járulékos beruházások kései átadása, a parkosítás és a zöldövezetek kialakításának problémái, a panelgyárakban előállított épületelemek minősége és fakó egyhangúsága, de több más tényezőt is felsorolhatnék ... Ezért korai lenne mérvadó véleményt alkotni, esetleg ítéletet mondani a most létesülő városrészről. Jó tempóban egyelőre jobbára csupán a lakóházak épülnek, a járulékos beruházások megvalósítására viszont csak fokozatosan kerül sor. A városi légkör, a sajátosan jellemző hangulat kialakításának végső határidejét nagyjából az ezredforduló táján jegyzik. Addig pedig még sok víz folyik le a Dunán .. . 3. Mi az hát, ami már elkészült a rövidesen közigazgatásilag is önálló városkörzetté alakuló Petržalkában; és mi az, ami a tervrajzokon ugyan tapintható közelségben van, a valóságban ellenben még csak a jövő „zenéje"? Ami kész, az elsősorban a rengeteg lakás, hiszen jelenleg már százezernél több lakosa van e városrésznek! Épülnek az iskolák, az óvodák és bölcsődék, meg az üzletek is. Pillanatnyilag 162 kereskedelmi és 144 szolgáltatási egység működik itt. A most kezdődött ötéves tervidőszakban több mint 34 ezer négyzetméternyi kereskedelmi és 12 ezer négyzetméternyi szolgáltatóipari terület, illetve több, összesen 1300 személy ellátására képes vendéglátóipari létesítmény átadását (is) tervezik. Egy másik, talán ennél is lényegesebb kiindulópont, hogy az elmúlt évek során sikerült megoldani a Duna jobb partján elterülő település egyik évszázados gondját: az árvíz elleni védelmet, hiszen a víz örök idők óta rettegésben tartotta a ligetieket. A folyam medrének korszerű szabályozása nemcsak egy esetleges árhullám, hanem javarészt az alulról feltörő belvizek veszélye ellen szintén biztonságot nyújt. Érdemes megemlíteni, hogy a vízvédelem néhány gyakorlati kérdését nemzetközi összefogással sikerült megoldani. Bratislava ugyanis 1967-ben nemzetközi műépítésztalálkozó színhelye volt, ahol a Duna jobb partjának beépítésével kapcsolatban több pályaművet vitattak meg. Lényegében az itt szerzett tapasztalatok alapján jött létre az a gondolat, miszerint az új városrészt — a tömbházak méreteinek játékával — úgy kell megépíteni, hogy az annak külső pereme felé „lejtsen". Teljes megépítése után a most formálódó városrész — természetesen felülnézetben — egy hatalmas amfiteátrum hatását fogja kelteni, mintegy belesimulva a peremházak tőszomszédságában zöldellő ligetek, berkek, holtágak csöndjébe ... Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a belvároshoz, a Dunához közelebb eső részeken lesznek a toronyházak, a kereskedelmi és szórakozási központok. Például a folyam bal partján fekvő Štúr utca folytatásaképpen, az erdőpark árnyas fáinak szomszédságában, amolyan nagyvárosi körút őrzi majd az óváros nyüzsgésének hangulatát. Kijjebb haladva a másfélszázezer lakost számláló városrész utcáin egyre ritkul majd a forgalom; ehelyett több lesz a sétány, a pihenést nyújtó szabad térség. Jelenleg még kevesen sejtik, hogy a jövőben a Duna túlsó partjára költözik a közgazdasági főiskola; hogy a most épülő vásári csarnokok mellé kongresszusi központ is létesül. Csaknem másfél milliárd koronás beruházással 1991-ig korszerű kórházat és a legújabb diagnosztikai eszközöket használó rendelőintézetet szintén kap Bratislava legfiatalabb városkörzete. El ne felejtsem megemlíteni, hogy a Duna mindkét partján terebélyesedő szlovák fővárosnak a jövőben gybrsvasútja is lesz a közlekedési gondok enyhítésére. Az egykori Ligetfalu gyors városiasodása munkaerőgazdálkodási szempontból szintén fontos, hiszen az itt élő emberek több mint harmada helyben fog munkalehetőséget találni. Ez pedig nemcsak az ingázók számát fogja csökkenteni, hanem tehermentesíti majd a közlekedést is. 4. Gondolom, ez a jövőbe vetett pillantás is elég volt ahhoz, hogy a belváros utcáit járva, vagy a Várban, a Slavínon, a Duna-parton sétálva már a holnapra gondoljon az ember. Hogy gondolatban a tenyerén lássa ezt a most formálódó és ■ a közelgő választások után már közigazgatásilag is függetlenített városkörzetet; hogy saját szemével is lássa: miként fejlődik Petržalka, az egykori munkáskerületként ismert Ligetfalu. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György fantomváros helyett —, mielőbb igazi otthon, tehát nagyvárosi, ha úgy tetszik, hát fővárosi hangulat fogadja az ide költözőket, vagy az ide látogató vendéget. Stanislav Talašt ritkán adódó műépítészi feladattal ajándékozta meg a sors: ma ő áll annak a tervezői munkacsoportnak az élén, amely húsz-huszonegy évvel ezelőtt nekiláthatott Ligetfalu várossá fejlesztése építőművészeti terveinek kidolgozásához. Arról faggatom hát őt: vajon miképpen készültek az első vázlatok és rajzok; vajon miképpen valósulnak meg a gyakorlatban az akkori álmok? Röviden eltűnődik, azután a szemembe néz és csak ennyit mond: — Egy műépítész munkája sohasem lehet pusztán ábrándos álmodozás. Az ilyesmi aligha lenne megvalósítható a gyakoriatban. Ezért minden elképzelésnek reális alapokon kell nyugodnia. Jókora tervrajzot terít az asztalra, s mutatóujjával találomra behatárol egy területet: — A műépítész sorsa olyan, akár az erdészé — mondja. — A jelenben él, de tulajdonképpen a jövő nemzedék számára alkot... Egy unalmas könyvet nem kell végigolvasni, a gyári selejtet szemétdombra lehet hajítani, de egy rosszul tervezett házat, egy utcát, egy lakótelepet, netán egy egész városrészt azonban nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni vagy lebontani. n KEDVES OL VASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Költészete a magyar líra egyik csúcsteljesítménye. Formanyelvébe szinte az egész magyar haladó irodalmi hagyományt beolvasztja. Művei a közélet és magánélet, a közösségi és az egyéni sors páratlan mélységű és erejű dokumentumai, amelyekben korának minden alapvető politikai ellentmondása, emberi drámája megtalálható. Hatása meghatározó az utána következő nemzedék munkásságában. Kérdés: Versei közül nevezzen meg kettőt. A modem német drámairodalom kiemelkedő egyénisége. Költő, prózaíró, színházi rendező. A „polgári színház" naturalista, megkövesedett hagyományait rombolja szót és az agitativ jellegű színházat teremti meg. A tanításban látja a színház feladatát, drámái nemcsak lelepleznek, hanem gondolkodtatnak is. Egyik híres művének végső kicsengése, hogy a háborún senki sem nyerhet, bármennyire ügyeskedjen is. Kérdés: Művei közül nevezzen Világhírű amerikai költő, elbeszélő, kritikus. Verseire a legnagyobbfokú művészi tudatosság jellemző. Poe tekinthető az un. detektívnovellák, bűnügyi történetek megteremtőjének. Egy-egy rejtélyes, abszurd esemény titkát következetes logikával deríti fel. Prózai költeményeiben a hangulatot a szavak és a rímek zenéje mesterien érzékelteti, s a cselekményt alárendeli az emberi érzelmeknek. Kérdés: Nevezzen meg művei A 9. számú fejtörő nyertesei: Hernádi Katalin, Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) Gróf Jenő, Alistál (Hroboňovo) BERTOLT BRECHT (1898 — 1956) meg egyet. EDGAR ALLAN POE (1809—1849) közül egyet. JÓZSEF ATTILA (1905—1937) 13
