A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
Február közepén térdig érő hóban jártam a Somorjai (Šamorin) Kék Duna Földműves-szövetkezet szőlősorai között. Domonkos Károly, a fiatal csoportvezető rá-rámutatott egyegy tökére, úgy magyarázta: — Ez itt fagykáros, még az elmúlt télről, annak csak két új hajtása él, ez itt jól bírta, szép, erős a tőke. A felhők mögül előbújó nap leszólította a munkásokról, munkásnőkröl a kabátot, kendőt. Vidáman beszélgetve haladtak a sorral. Az évzáró közgyűlésén a szövetkezet elnöke Pisch László adja át az állattenyésztésben legjobb eredményeket elért zootechnikusoknak a jutalmat. Balról: Meixner József, Nagy Viktor és Botló Endre Munkában a szőlészeti első csoport néhány tagja. Jobbról Adamcsek Olga és Balázs Anna, aki a csoport munka felelőse, valamint Kővári Pál és Lacó Mihály látható Az esztergályosoktól is függ, mennyi költséget takarítanak meg. A képen Horváth Gyula és Kiács József 1. Csaknem húsz esztendővel ezelőtt, tehát még a hatvanas évek legvégén, amikor egyszer a száztornyú Prágában voltam, a belvárosi utcákat róva eladdig csak terepi körülmények között látott fúrótornyot fedeztem föl. A Bila labuť, azaz a Fehér Hattyú áruháztól alig néhány lépésnyire! Kíváncsian odaballagtam hát, s illedelmesen beköszöntem a torony lábához ragasztott rozzant bádogviskóba. Nem kérdezték ki vagyok, mit keresek arra, ahol — akkoriban még — a metró sem járt, hanem megkínáltak bablevessel, mivel éppen ebédeltek. Talán azóta sem ettem olyan jó bablevest... Ottragadtam délutánra. A fúrósok, a metróvonalak építése előtt, talajmintákat gyűjtöttek, és közben beszélgettünk. Az éles északi szelek kiismerhetetlen tulajdonságairól, a fővárosi hölgyek és a falusi asszonyok erkölcseiről, a föld alatti világ érdekességeiről és szakmai titkairól. Azon a délutánon elhatároztam, hogy egyszer beállók a „terepi" emberek: a metróépítők közé, akár fúrásnak is. Azóta kis híján két évtized telt el, elhatározásomból sosem lesz semmi, legföljebb ez a metróról, a metróépítőkről szóló rövidke írás. 2. 1985 novemberében ismét premier volt Prágában. Ezút-Másnap este, az ünnepi asztalnál minden szövetkezeti tag tapasztalhatta, hogy a fagykár ellenére is jó boruk termett. Annak bizonyítására, hogy egyébként is jól gazdálkodtak, az összes gazdasági mutató közül csak a bért említem. Gondolom annyira már olvasóink is megtanulták az önelszámoló gazdálkodási forma lényegét — Somorján is a chozraszcsot elve alapján gazdálkodnak —, hogy tudják, ez az, amin rögtön megérezni a változást. Nos, 32 korona 70 fillért fizettek átlagosan az év végi zárszámadáskor tagjaiknak az év közben bérként kifizetett minden száz koronára. Az egyes ágazatok, sőt a munkacsoportok között persze van eltérés. Volt, aki csak 24 koronát kapott, mások, a legjobbak 38-at. Ez a megkülönböztetés szükséges. A könyvelésből hamar kitűnik, hogy hogyan sáfárkodott, mennyire hasznosította a reá bízott alapeszközöket, termelőeszközöket, a munkaerejét, eszét, tudását. A jó gazdálkodáshoz újabban saját számítógépük szolgáltat pontos adatokat, olyankor munkameneti útmutatást, programot. — A Bratislavas Irányítási és Gyártástechnológiai Racionalizációs Vállalattal kötöttünk szerződést — tájékoztat Pisch László agrármérnök, a tudományok kandidátusa. — Tőlük két alapprogramot kapunk. A tápanyagellátás és a szarvasmarha-tenyésztés programját. A tápanyagellátás-program azért szükséges, mert több termelési rendszert is alkalmazunk, például a paradicsom- és paprikatermesztési rendszert, a lencse, az intenzív füvek és a bajai kukoricatermesztési rendszert, a jövőben a petöházi cukorrépa-termesztési rendszert is szeretnénk alkalmazni — és a számítógép segítségével ellenőrizzük a rendszer áltál meghatározott technológia betartását. így kizárjuk az esetlegességet, az emberi feledékenységet. A szarvasmarha-tenyésztési program optimalizálja a takarmányadagot, meghatározza annak összetételét. Naponta kimutatja, melyik állatnál milyen zootechnikai vagy állatorvosi beavatkozásra van szükség a legkedvezőbb szaporulat elérése szempontjából. Sertéstenyésztési programot dr. Czucz Magda elemző matematikus, a számítóközpont vezetője segítségével már maguk is készítettek. A fent említett programok hasznosításával éves átlagban száz tehéntől 102 borjút, és anyadisznóként másfél malaccal többet választanak el. Ebből is látható, hogy a legjobb ütemben folyik Somorján a tudomány gyakorlati alkalmazása. Még nem mondtunk el mindent. A bratislavai műszaki főiskolával karöltve tudományos-termelési társulást hoztak létre. Céljuk az illóolaj-termelés és dohányhulladékból a nikotinnyerés. Mindkettő nagyon értékes, importálható termék. Szintén az, vagy legalábbis azzá lehet a szőlő. Ha például télen a déligyümölcsöt pótoljuk vele. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának megbízásából szőlőszaporító anyag termesztését vállalták. A tervek szerint ők fogják ellátni vesszővel a Szlovákiában telepítendő 2 800 hektáros területet csemegeszőlővel. A Kecskeméti Borászati és Szőlészeti Kutatóintézettel szoros kapcsolatot tartanak már több éve. Tőlük kapnak már az idén 12 olyan csemege- és borszőlőfajtát, amelyek a betegséggel szemben ellenállóak és jól bírják a fagyot is. Lám, már megint a szőlőnél tartok, pedig korántsem ez a Somorjai Kék Duna Földműves-szövetkezet fő termelési ágazata. A kimutatásokból jól látható a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly. Minden mást e kettő érdekeinek rendeltek alá. így érhették el, hogy a hetedik ötéves terv ideje alatt, bár a vízmüépités miatt 800 hektárral kisebb területen gazdálkodnak, húsz százalékos növekedést mutat a mezőgazdasági termelés értéke. A gabonaprogram sikeres teljesítéséért külön dicséretet érdemelnek. Több éve 7 tonna fölötti az átlagos hektárhozam. Ilyen eredményeket csak a tartalékok feltárásával, a belső irányítás tökéletesítésével, az egyéni érdekeltség teljesebbé tételével, a termelési veszteség csökkentésével és a végtermék minőségének javításával lehetett elérni. A továbbiakban is ezen az úton haladnak, számítva a tagság becsületes, odaadó munkájára. Hogy a lelkesedésben nincs hiány, azt jól láttam a javítóműhely ebédlőjének faláról, ahova az Aranykalász ezüstérmes szocialista brigád kifüggesztette a CSKP XVII. kongresszusa, valamint a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalását. A 34 500 korona értékű vállalás nagyobbik része anyagmegtakarításból ered, de újítások bevezetésére is számíthatnak. Az önkéntes véradók cselekedetének értékét pedig egyszerűen nem lehet pénzben kifejezni. Ilyen tagsággal lehet dolgozni, eredményeket elérni! FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei 12 Összegezés és előre- Dillantás
