A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-14 / 11. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — beszélgetés Magyarics Vincével, az SZLKP Dunaszerdahelyi (D. Streda) járási bizottságának vezető titkárával Kongresszusi küldöttek Németh Gyula: ZENE SZÍNEKRE, szövőszékre Gál Sándor írása Gyimesi György új könyvéről Fister Magda: ÖSSZEGEZÉS ÉS ELŐREPILLANTÁS Dr. Vörös Zoltán: ÚJ TÉNYEK AZ URÁNUSZRÓL Címlapunkon riportkép A fa igazi érték című riportunkhoz Fotó: M. Halóin A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát Péterné Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: RNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Ön két éve a Slovosivo vezérigazgatója. Kérem, mutassa be olvasóinknak a vállalatot. — Azzal kezdem, hogy a Slovosivo egy ideje már nem vállalat, hanem tröszt, tudományos, termelési társulás, melynek keretében több vállalat mellett hét kutatóintézet, tizenkilenc állami birtok tömörül, — mintegy tizennyolcezer alkalmazottal, százezer hektárnyi földterülettel. Működési programja rendkívül szerteágazó, hiszen mezőgazdasági, ipari, kutatási területeket ölel fel, amely területek a tröszt népgazdasági küldetése szerint szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Programunk az új növényfajták előállítása és nemesítése, nem utolsósorban pedig a szaporítása is. Ennek megfelelően az általunk művelt százezer hektáron állítjuk elő a szlovákiai vetőmagszükséglet 50—60 százalékát, ezen túlmenően pedig mezőgazdasági üzemekkel és szövetkezetekkel szerződéses viszonyban szaporittatjuk is a vetőmagot, — a virágmagtól kezdve a zöldségen, a gabonaféléken keresztül egészen a facsemetékig, felölelve szinte a fogalom teljes skáláját. Üzemeinkben ezt az anyagot feldolgozzuk, elosztjuk és a kereskedelmi vállalatainkon keresztül forgalmazzuk. Ily módon felelünk tehát Szlovákia teljes vetőmag- és szaporítóanyag szükségletének biztosításáért. Kivételt csak a szőlővenyige képez, mert a borászat programjához tartozik. Évi két és félmilliárd koronás forgalommal 260 millió koronás tiszta haszonnal dolgozunk. — Tudomásom szerint ez a szerkezeti átszervezés az Ön vezetése alatt körvonalazódott, melynek megvalósítása még természetesen folyamatban van. Milyen el-' képzelések szerint és milyen gondokkal jár ez a folyamat? — Alapelvnek tekintjük, hogy az eddiginél sokkal intenzivebben kapjon helyet a munkánkban a tudományos kutatás minden elérhető eredménye, és azok a műszaki vívmányok, csúcstechnikának számító berendezések, amelyek alkalmazása a modem üzemszervezésben ma már elkerülhetetlen. Mert bár az emberi képességeket tekintjük a legfelsőbbrendűnek, el kell ismerni azt is, hogy az élet nagyon sok területén ma már a technológia sokkal megbízhatóbb. Mondok egy példát. Nálunk a legszigorúbb technológiai fegyelemre van például szükség a vetőmagok szántásánál. Amíg a szárítók hőfokát egy élő, tehát szubjektív munkaerő köteles szabályozni, addig számtalan motiváció okán megtörténhet, hogy a szárítót túlhevítik; és máris tökretették a mag csíraképességét. Ezzel nem csak az adott pillanatban keletkezik kár, hanem megindul e kár hatványozódásának folyamata is. Egy ilyen jellegű vállalkozásban a korrektség úgymond termelőerőnek tekintendő. — A Slovosivo most már magába elosztotta a kistermelőket ellátó Semexet is. Milyen előnyökkel számolhat ezután a kistermelő? — A kistermelőknek a zöldség és gyümölcs megtermelésében nem kicsi a szerepük. Létre kívánunk hozni egy olyan egységes, országosan elterjesztett üzlethálózatot, ahol a vetőmagtól a növényvédő szerekig mindent forgalmazni szeretnénk. Kisgépet, szakirodalmat, szaktanácsadást, termelői technológiákat és azok teljes eszközkínálatát. De hadd tegyem itt hozzá, hogy a mezőgazdasági tárca a legmodernebb mű-NÉMETH JENŐ — a Slovosivo vezérigazgatója 1931-ben született Ekecsen. A polgári iskola befejezése után munkásként, majd gyakornokként dolgozott a nagymegyeri (Čalovo) állami gazdaságban. 1950-ben gazdasági iskolára ment Lévára, (Levice) de a következő tanévben már Komáromban folytatta, ahol akkor nyílt meg a magyar tannyelvű gazdasági iskola. Érettségi után, 1954-ben Prágában, a mezőgazdasági főiskola közgazdasági szakán folytatta tanulmányait, melynek utolsó évfolyamát már a nyitrai főiskolán végezte, ahol 1959-ben diplomázott. Agronómusként kezdett dolgozni, nem sokkal később járási főagronómusként folytatta, majd szülőfalujában megválasztották a szövetkezet elnökének s ezzel egyidőben a járási pártbizottság elnökségi tagjának is. Ezt követően két évig a dunaszerdahelyi járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, 1966-tól 1969-ig pedig a járási termelési igazgatóság élén töltötte be az igazgatói tisztséget. 1969-től 1984-ig a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági miniszterhelyettese volt és 1984-ben kinevezték a Slovosivo vezérigazgatójává. szaki felszereléssel készül a piaci termékek minőségének szigorú ellenőrzésére, az egészségvédelmi normák betartásának szabályozására. — Beszéljünk Németh Jenő magánéletéről. — Feleségemmel, két lányommal Dunaszerdahelyen élek. A szülőföldemen tehát, a Csallóközben. Pár napja gyakorló nagyapa vagyok, ami igen felemelő érzés. Kötődöm ehhez a tájhoz, a földhöz, az itt élő emberekhez, akiket úgy érzem, személyes ismerőseimnek, barátaimnak tekintek — szinte kivétel nélkül. Ismerem a mentalitásukat, becsülöm a ragaszkodásukat, a képességeiket, munkaszeretetüket. Nem tudnék soha elszakadni. A magánélet fogalmát jórészt a szabadidő fogalma tölti ki. Nekem kevés a szabadidőm, — bár amikor a munkaidőmről kérdeznek, mindig nyolc órát mondok, mert nyilván nagyképűség lenne huszonvalahány, akár huszonöt órás munkaidőről beszélni, ami képletesen sem fedheti mindig a valóságot. Én nagyon szeretek dolgozni, kivált, ha ez a munka alkotó jellegű. — És mennyiben az ? — Azt hiszem, teljes mértékben, — amire abból következtethetek, hogy a napi operatíváktól eltekintve, csaknem abszolút mértékben alkotó jellegű. A gondokkal együtt persze. Mert a feladat gondja a feladat öröme is lehet. Egybetartozik. Valahogy úgy, ahogy az emberhez a legszebb tulajdonságként tartozik hozzá a munka szeretete. Persze, abban az értelemben, hogy az igazi, az emberhez méltó munka csak az, amit örömmel végez., Modem fogalmazással szólva, én mindig iparkodtam megvalósítani önmagamat a munkám által. Ez gyakran sikerült. — Sokat utazik... — Igen, ez szükséges velejárója annak, amit csinálok. Szerencsére én az autóban írni is tudok, de elkerülhetetlen munkaeszközömmé vált a diktafon. Azonkívül olvasni, sőt aludni is tudok a kocsiban, ami külön szerencse. — Fáradt? — Amikor fáradt vagyok, akkor megpróbálok kikapcsolódni, megpihenni. Nem életelemem a fáradtság. — Tudom, hogy szeret olvasni. — Erről csak annyit, hogy része az életemnek. Boldogtalan lennék nélküle. De ne menjünk bele, mert ez hajnalig is eltartana. — Akkor beszéljünk az orchideákról. — Az sem egy rövid téma, ám legyen. Aki ismer, az tudja rólam, hogy az orchideák bolondja vagyok. Nem csak a szépségük nyűgöz le, de a tudatalattiban nyilván ott dolgozik az a tényező is, hogy orchideát nevelni sokkal nehezebb, mint mondjuk .paradicsomot. Prsze, a legtöbb vonatkozásban a kettő egyenértékű, mert hiszen paradicsomot, karalábét, gombát termelni is ugyanúgy magasfokú emberi teljesítmény, mint megszerkeszteni egy gépet. Én azért foglalkozom az orchideával, mert mindig is vonzottak a nehéz feladatok. Szeretem megkísérteni akár a lehetetlent is — ha az a saját számlámra megy, a kockázat egyszemélyes. Ez szélesebb értelemben is igaz, de immár az ésszerűség határain belül. — Orchideát nevelni talán ésszerű? — Korántsem, hiszen nem értékesítésre nevelem az orchideákat, hanem elsősorban önmagukért, a szépségükért és a feladat szépségéért. Amikor a családi házunk elkészült — lapostetős — nekiálltam és kivéstem a szobám mennyezetét. A rés fölé egy kis üvegházat építtettem, a rés alá pedig egy szűköcske csigalépcsőt. Ebben a kis üvegházban voltak az orchideák. Azóta sikerült építenem a kertben is egy üvegházat. Menjünk, nézzük meg talán. Megnéztük. Nem hittem a szememnek. Erről csak annyit, hogy úgy tudom, -az orchidea hivalkodó virág. Németh Jenő orchideái gyönyörűek, lenyügözőek, de a hivalkodás valahogy hiányzik belőlük. Mégis tökéletesek. Olyanok, mint az orchidea, a délamerikai őserdők vadontermő orchideáinál is olyanabbak. Talán azért, mert személyesen is szereti őket valaki. KESZELI FERENC Gyökeres György felvétele 2
