A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-07 / 10. szám
A CSEMADOK is. Mind a ketten ügyesen és érdekesen emelték ki saját járásuk leginkább figyelmet érdemlő kulturális tevékenységét, és soha nem úgy, hogy mi ezt vagy azt jobban csináljuk, hanem okulásul valamennyi résztvevő számára. Élvezet volt hallgatni a „leckefelmondásnak" ezt a formáját amelyből nagyszerűen kirajzolódott a dinamikus kulturális munka. Görföl Jenő figyelemre méltónak tartotta a Galántai Járási Bizottság irodalomnépszerűsítő munkáját, vagyis az író-olvasó találkozók és az irodalmi estek nagy számát, az eladott könyvek mennyiségét, a kortárs költészet és próza napjainak rendezvénysorozatát. Mézes Rudolf viszont a Bratislavai Járási Bizottság játékos nyelvi vetélkedőire hívta fel a figyelmet. Ezek csupán kiragadott példák, és ha átfogó képet akarnék festeni mindkét járási bizottság gazdag és színes tevékenységéről, akkor sokáig érnék a felsorolásom végére. Annyit mondanék erről, hogy egyik járás is, másik is szorosan kapcsolódik tevékenységével a Csemadok Központi Bizottsága által meghatározott és a jóváhagyott munkatervhez az abban foglalt területekhez, akár népművelési, akár amatőr művészeti munkáról van szó. Mindkét titkár sokat foglalkozott a helyi szervezetek életével. Hangsúlyozták hogy „lent" dől el minden, elsősorban azáltal, hogy tudják-e még jelentősen növelni a szövetség majdnem nyolcvanhét ezres taglétszámát, valamint hogy képesek lesznek-e még színvonalasabbá tenni a helyi, járási és országos kulturális rendezvényeket. Ebből a szempontból nagy figyelmet szenteltek a helyi szervezeti munka értékelésének. Görföl Jenő elmondotta, hogy évről évre minden helyi szervezet munkájának az elbírálására sort kerítenek. Mézes Rudolf meg arról számolt be, hogy 1983-tól írásban is megküldik az értékelést a helyi szervezeteknek. Színesek, tartalmasak voltak a beszámolók, tehát az azokat követő vita sem lehetett szürke. Tizenhét felszólaló igazította mondanivalóját az előadásokhoz, s valamennyien érintették a legalapvetőb kérdést, hogy ahol élni tud az anyanyelvű iskola, ott a kulturális munka sem pang. Egyik feltételezi a másikat. A kétnapos gyűgyi értekezlet hasznos és tanulságos volt. Két járási bizottság munkájába nyújtott bepillantást. A galántaiak harmincnégy, a bratislavai járáshoz tartozók nyolc helyi szervezetet képviseltek. Dávid és Góliát álltak egymás mellett taglétszám tekintetében is, hiszen a galántai járásban 9 849, a bratislavaiban 2 000 a Csemadoktag. A rendezvények számával sincs ez másképp, de nem is ez a lényeg. Nem erőt fitogtattak Gyűgyön, hanem tapasztalatot cseréltek, illetve osztottak meg. Azért, hogy mindkét járásban még jobban menjen a munka. Bizonyára hasznára válna más szomszédos járásoknak is, ha követnék a Galánta kezdeményezte gyűgyi példát, és a legjobbak ott is összejönnének megtárgyalni a teendőt. Találjon visszhangra Dél-Szlovákia szerte a gyűgyi búcsúszó: jövőre ismét talál-, kozunk Gyűgyön! MÁCS JÓZSEF Görföl Jenő felvételei Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja A Csemadok Galántai Járási Bizottsága negyedik alkalommal rendezett értekezletet legaktívabb jb-tagjai, a helyi szervezetek elnöki, vezetőségi tagjai és titkárai számára, s a három előzőnek olyan jó volt a hatása és a visszhangja, hogy önkéntelenül is sugallta a gondolatot: az újabb, negyedik értekezletet már a Bratislavai Járási Bizottsággal közösen rendezik meg Gyűgyön (Dudince) a Minerál Szálló tanácstermében. Százharmincöten vettek részt a közös megbeszélésen mindkét járásból, s meghívták az értekezletre Sidó Zoltánt is, a Csemadok Központi Bizottságának elnökét, aki a szövetség munkájáról, kapcsolatairól és időszerű belpolitikai kérdésekről beszélt a jelenlevőknek. Én magam a Hétről és a csehszlovákiai magyar újságírásról szóltam. Jó elgondolás volt a két szomszédos járás kulturális dolgozóinak gyűgyi találkozója, hiszen azokat hívták meg oda. akik mindkét járási bizottságban és mindkét járás helyi szervezeteiben a legtevékenyebbek. A jelenlevők kor szerinti megoszlása is jó volt. Sőt, ami reményre is feljogosít, hogy a százharmincöt meghívott vendég között szembetűnően sok volt a fiatal, akik fokozatosan veszik át az idősebbektől a kultúra stafétabotját. Megvallom utólag, kíváncsian vártam, hogyan vizsgáznak szervezőképességből a két járás vezetői, s megleptek a rátermettségükkel. Úgy folyt le minden, ahogy az a közösen elkészített forgatókönyvükbe belekerült. Sípos Béla, a Csemadok Galántai Járási Bizottságának elnöke megnyitotta és méltatta a találkozás jelentőségét, Méry Béla a Csemadok Bratislavai Járási Bizottságának elnöke pedig összegezte a kétnapos értekezletből levonható tanulságokat. A tevékenységről maguk a titkárok szóltak, vagy inkább megjegyzést fűztek az 1985-ös munkaterv, az évzáró taggyűlések komplex értékeléséhez, de beszéltek az irodalomnépszerűsítés és a nyelvművelés eredményeiről A képen balról jobbra: Méry Béla, Sidó Zoltán és Sipos Béla NÉGY TUDÓSÍTÁS Merész célkitűzések Sikeresen teljesítették a legutóbbi évzáró közgyűlésen elfogadott határozatokban és a munkatervben kitűzött feladatokat a Csemadok sárói (Šarovce) helyi szervezetének tagjai. Kajtár Éva elnöktől megtudtuk, hogy 1985 legsikeresebb rendezvényei egyikének az a színes esztrádmüsor bizonyult, melynek negyven szereplője volt. Női éneklöcsoportjuk valamennyi helyi politikai és társadalmi esemény alkalmával fellépett, sőt nem hiányzott a tesmagi (Tešmak) körzeti folklórünnepségröl és szerepelhetett a május 1 -jei ünnepségek kultúrműsorában Zselízen (Želiezovce) is. A téli és tavaszi időszakban a csoport tagjai állandóan gyakoroltak, hogy szervezetüket kellő szinten képviselhessék a fellépések során. Bekapcsolódtak a polgári ügyek testületének a munkájába is, műsorukkal ünnepélyesebbé ás felejthetetlenebbé tettek egy-egy névadó, illetve házasságkőtési szertartást. A fentiekből is kitűnik, hogy a népművelők napján jogosan vették át a jnb által adományozott kitüntetést. A járási irodalmi és kulturális napok során nagysikerű helytörténeti előadást tartott a községről Sándor Károly történész, a Barsi Múzeum igazgatója. Az évzáró közgyűlés után nagy gonddal összeállított műsort mutattak be Jókai Mór születésének 160. évfordulója tiszteletére. Célkitűzéseik igen merészek, de megvalósíthatók. Ismét esztrádműsorral kedveskednek a közönségnek, számos előadást tartanak, honismereti előadást szerveznek Rozsnyó (Rožňava) környékére, felelevenítik a szüreti népszokásokat, könyvkiállítást szerveznek, megemlékeznek valamennyi jelentős politikai évfordulóról és irodalmi összeállítást mutatnak be „A szovjet irodalom útja” címmel. Nem feledkeznek meg a tagtoborzásról sem. Jelenleg 200 tagot számlálnak, ami 18,2 százalékos szervezettséget jelent. Jövőre tizenöt új taggal bővítik soraikat és előfizetőket szereznek a HÉT cimü folyóiratra is. Pártunk közelgő XVII. kongresszusa és a CSKP megalakulása 65. évfordulója tiszteletére 500 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Ábel Gábor Hosszú szünet után Hosszú szünet után újból tapsolhatott a község lakossága a Csemadok rétéi helyi szervezete mellett működő színjátszó csoportnak. Csaknem háromszázan jöttek el a bemutatóra, és nagy tapssal jutalmazták az előadást. illetve a színészeket, akik tudásuk legjavát nyújtották. Lovicsek Béla Ezüstlakodalom című három felvonásos színműve annak ellenére, hogy a hatvanas években íródott, és az akkori időszak problémáival foglalkozik, ma is nagyon időszerű. Társadalmunkban ma is vannak 6
