A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 1. szám

O. HENRY MIALATT A KOCSI VÁRAKOZIK A szürkeruhás lány ismét megjelent a kis park egy csendes zugában még a szürkület beállta előtt. Leült egy padra. és egy könyv olvasásába kezdett. Ruhája szürke és egyszerű, de nagyon elegáns volt. Arca gyönyörű. Már az előző, és azt megelőzd napokon is megjelent ugyanezen a helyen. Egy fiatalember tudta ezt. Most közelebb lépett a pádhoz és e pillanatban a lány leejtette könyvét. A fiatalember felemelte, udvariasan átadta a lánynak, és egy pár jelentéktelen szót mondott az időjárásról. Majd várakozva megállt a pad előtt. A lány jól megnézte egyszerű ruháját és jelentéktelen arcát — Kérem üljön le ha kedve tartja — szólalt meg a lány — már úgyis sötétedik, és ilyen gyenge világosságnál nem lehet olvasni. Elbeszélgethetnénk, ha maga is így akarja. — Higgye el — szólalt meg a fiatalember —, maga a legszebb lány, akit valaha láttam. Már tegnap és tegnapelőtt is észrevettem ebben a csendes kis zugban. — Ne felejtse el, hogy egy hölggyel áll szemben — felelte a lány hűvösen. — Kérem bocsásson meg —, mondta a fiatalember —, de a parkban mindenféle lány megjelenik, de természetesen maga ezt meg sem érti. — Talán hagyjuk ezt a témát — szólt közbe a szürkeruhás lány —, természetesen tudom mire gondol. Mondjon valamit az előttünk elhaladó emberekről. Hová mennek? És miért sietnek ennyire ? Vajon boldogok ? A fiatalember nem értette, miért kérdezi mindezt a lány. — Gyakran üldögélek itt a parkban — folytatta a lány —. mert ez az egyetlen hely, ahol találkozhatom az alsóbb osztályhoz tartozó emberekkel. Azért álltam szóba magával is, mert az egyszerű emberek egyikével akarok beszélgetni, olyan valakivel, akit még nem rontott meg a pénz. Ha tudná, hogy unom az egészet pénz, pénz. mindig csak a pénz! Unom a pénz által megrontott embereket, unom az élvezeteket, ékszereket utazásokat. — Én eddig azt hittem — mondta a fiatalember —, hogy a pénz jó dolog. — Ha az embernek milliói vannak, az már teher. Utazások, ebédek, színházak, bálok, vacsorák! Ó. hogy unom már mindezt! — sóhajtott fel keserűen a lány. A fiatalember kíváncsian nézett rá. majd így szólt: — Mindig nagyon szerettem volna gazdag emberek életéről olvasni. m — Néha azt hiszem, hogy csak egyszerű embert tudnék igazán szeretni^ Magának mi a foglalkozása? — kérdezte a lány. — Én egy nagyon egyszerű ember vagyok — felelte a fiatalember. — De mondja, komolyan gondolta, hogy csak egy nagyon egyszerű embert tudna szeretni ? — Valóban így gondoltam — mondta a lány, és ismét megkérdezte, hogy mi a foglalkozása. — Egy étteremben dolgozom. — Pincéri minőségben? — kérdezte a lány fagyosan. — Nem. nem vagyok pincér. Pénztáros vagyok abban az innen is jól látható étteremben, közel a parki bejárathoz, amelyiknek a cégtáblája olyan ragyogó villanyfénnyel van kivilágítva. A lány órájára pillantott, és felállt — És miért nincs a munkahelyén ? — kérdezte. — Éjjeli szolgálatos vagyok éppen, és szolgálatom egy óra múlva kezdődik. Remélhetem, hogy még találkozunk ? — Magam sem tudom, talán igen, de most mennem kell. Ma este vacsora és koncertmeghívá­som van. Talán észrevette idejövet azt a fehér autót a park bejáratánál ? — Igen, csakugyan. — A kocsi az enyém, mindig evvel jövök ide. A sofőröm vár. Jó éjt! — De hát egészen besötétedett — mondta a fiatalember — és a park hemzseg a kétes alakoktól. Elkísérhetem a kocsiig ? — Nem! — kiáltott fel a lány. — Maga itt marad a padnál távozásom után még legalább tíz percig. — És ezzel elvonult. A fiatalember ülve maradt a pádon, és egy percig a lány elegáns alakja után nézett. Aztán felállt, és követte. Mikor a lány a park bejáratához ért, egy pillantást vetett az autóra, majd megkerülve, átment az úton, és bement a ragyogó villanyfényű cégtáblával kivilágított étterembe. Egy fiatal lány felállt, otthagyta a pénztárt, és a szürkeruhás kislány a helyére ült. A fiatalember lassan követte, és amikor a fehér autóhoz ért beszállt, majd odaszólt a sofőrnek: Henry kérem, hajtson a klubhoz! PERTL ETELKA FORDÍTÁSA Jellemző-e a horkolás? Három jeles alváskutató: az olasz Giu­seppe Scomaienghi, az amerikai Mar­cus H. Boulvare és az angol lan Robin szerint következtetni lehet belőle a jel­lemre. Aki torokból horkol, mintha gar­garizálna, az belső bizonytalanságoktól gyötrődik. A fütyörészve horkoló érze­lemgazdag ember, a horkolás közben üvöltésszerű hangokat kipréselő agresz­­sztv, aki szakaszosan horkantva húzza a lóbőrt, szinte biztos, hogy őszintétlen és zárkózott. Akár így, akár úgy, a közös hálószobában a horkolás zavarja a há­zastársat, olyannyira hogy az Egyesült Államok bíróságain elfogadják válóok­nak. Annak tartja a három alváskutató is, bár az ő okfejtésük meglepőbb. Szá­mos férfit és nőt meghallgatva ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a szerelmi házasság első éveiben a férj vagy a feleség észre sem veszi, ha hor­kol a párja. Csak akkor kezdi zavarni a horkolás, amikor múlóban a szerelem, megromlott a kapcsolat, s már ébren is terhűkre van, hogy a másik ott nyüzsög mellettük. Mi van a palackban? Az Ezeregyéjszaka meséiben még szel­lem volt benne, a rokokó korban már sokalakos jelenet. A szobrásztehetség­gel is megáldott korabeli ezermesterek több évet is dolgoztak egy-egy üvegen, míg a figurákat — a bútorokat, a csillá­rokat, vagy egy-egy jelenet szereplőit — át tudták csúsztatni a palack szűk nya­kán. Darabokban kellett mindent le­ereszteni, s különleges technikával, spe­ciális szerszámokkal aztán a részeket bent összeilleszteni. Igaz, csengő arany­nyal fizették meg a munka árát de így sem mindig érte meg. Nem egy buzgó mesterről tudunk, aki belevakult az igyekezetbe, hogy a palackbéli jelenetet minél apróbb elemekből, mozaikszerüen komponálja meg. Az inkább furcsasá­guk. mint művészi értékük miatt ked­velt, úgynevezett vitrinpalackokból sze­rencsére sokat megkíméltek a történe­lem viharai és a háziasszonyok portörlői. Készültek vitrinpalackok későbbi korok­ban is. Aztán egy időre mintha megfe­ledkeztek volna róluk, míg a nosztalgia­hullám ismét felszínre sodorta őket. JOGI TANÁCSOK É. Krisztina királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) olvasónk azt kérdezi, kell-e külön enge­dély ahhoz, hogy külföldi állampolgárral há­zasságot kössön, és van-e akadálya an­nak, hogy Magyarországra költözzön. Ahhoz, hogy csehszlovák állampolgár külföl­di állampolgárral házasságot kössön, sem­miféle engedélyre nincs szükség. Az illetékes anyakönywezetőnél be kell adni a szokásos házasságkötési kérelmet, amelyhez csatolni kell az általánosan előírt okiratokat, mégpe­dig a) a házasulandó születési anyakönyvi kivonatát, b) az állampolgárságukat igazoló okiratöt, c) az állandó lakhelyüket és családi állapotukat bizonyító igazolást, amelyet a lakóhelyük szerint illetékes helyi nemzeti bi­zottság állít ki, d) ha valamelyik fél özvegy, vagy elvált, akkor az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát, vagy az előző házassá­gát felbontó jogerős bírósági ítéletet. A b) és c) alatti okiratokat a személyazo­nossági igazolvánnyal lehet helyettesíteni. Amennyiben külföldi állampolgárról van szó, akkor még csatolnia kell a saját állama illetékes hatóságának (Magyarországon a városi vagy megyei tanácsnak) az igazolását arról, hogy államának törvényei szerint házasságot köthet (nőtlen, hajadon) és nincs törvényes akadálya annak, hogy házasságot kössön. Ezt az igazolást a házasságkötés tervezett időpontja előtt legalább három hónappal előbb kell beterjeszteni az anyakönywezetö­­höz. A hnb azonban ezt a határidőt nyomós okokból megrövidítheti, vagy el is engedheti. A házasságkötésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a körzetében az egyik háza­sulandó fél állandó lakhelye van. Fontos okokból azonban az így illetékes hnb megen­gedheti, hogy a házasságot más nemzeti bizottság (anyakörrywezető) előtt kössék. Csehszlovák állampolgár külföldi állam­polgárral külföldön is köthet házasságot, mégpedig az ott érvényes törvényes előírá­sok szerint az ottani anyakönyvvezető előtt. Az ott megkövetelt okiratokon kívül még be kell szereznie a lakóhelye szerint illetékes helyi nemzeti bizottság (anyakönyvvezető) hivatalos igazolását családi állapotáról és arról, hogy a csehszlovák törvények szerint házasságot köthet. A külföldi állampolgárral kötött házasság folytán nem veszti el a csehszlovák állampol­gárságot. Ahhoz, hogy*a külföldi házastársát külföldre követhesse kivándorlási útlevelet kell kérnie az illetékes járási közbiztonsági szerv útlevélosztályán. Ezt úgy kérheti, hogy továbbra is megtartja a csehszlovák állam­polgárságát s ekkor az útlevél alapján bizo­nyos meghatározott időre (rendszerint öt évre) jogosult az állandó külföldi tartózko­dásra, amely idő eltelte után az útlevele meghosszabbítását kell kérnie. Vagy kérheti egyúttal a csehszlovák állampolgársági köte­lékből való elbocsátását is, amit a lakóhelye szerint illetékes járási nemzeti bizottságon kell kérnie; ebben az esetben elveszti a csehszlovák állampolgárságát s Csehszlová­kiába csak a külföldiek számára érvényes általános előírások szerint jöhet, mint külföl­di, látogatóba. —Természetesen kérnie kell a külföldi (magyar) állampolgárság megadását az ottani hatóságoknál. A kivándorlási útlevél feltételeiről a járási közbiztonsági szerv útlevélosztályán, a cseh­szlovák állampolgársági kötelékből való el­bocsátásról a járási nemzeti bizottság bel­ügyi osztályán, a Magyarországra betelepü­lésről pedig a Magyar Népköztársaság fö­­konzulátusán, Bratislava. Palisády 80. alatt érdeklődhet. Özvegy P. F.-né kassai (Košice) olvasónk, aki egymaga egy 3-szobás állami lakás­ban lakik, azt kérdezi, hogy nem fogadhat­­ná-e be a rokonát a lakásába, hiszen rendesen fizeti a túlméretezett lakásért járó illetéket — kell-e ehhez a helyi nem­zeti bizottság (lakáshivatal) hozzájárulása. Rokonát Kassára helyezték át tanítani. A túlméretezett lakásokról már 47. szá­munkban B. Gy. olvasónknak adott vála­szunkban részletesen írtunk. Olvasónk három szobás lakását akkor kell túlméretezettnek tekinteni, ha a lakóhelyisé­gek összkiterjedése meghaladja a 18 m2-t. ^ Minthogy a lakásban csak egyedül lakik, nincs családtagja, ehhez az alapterülethez nem számíthat már hozzá további 6 m2-t, ami csak további családtag esetén érvénye­síthető. A lakástörvény 38. paragrafusa értelmé­ben a helyi nemzeti bizottság megszüntethe­ti olvasónk lakáshasználati jogát, ezt mege­lőzően rendszerint megfelelő lakáscserére szólítja föl. Ha lakását nem cserélné el ki­sebbre s a hnb felmondaná a lakását, akkor a lakásszükségletének és a helyi viszonyok­nak megfelelő kisebb pótlakást kell kapnia. A lakbér megállapításáról szóló 1964. évi 60. számú hirdetmény értelmében már lak­bérpótlékot kell fizetni akkor is, ha a lakás területe — minden egyes személyre külön számítva — egyenként 12m2-nél nagyobb; családtagok esetében még további 6 m2 számítható. Minthogy olvasónk magányos személy, neki már a 12 m2-t meghaladó lakásterület után kelt az alaplakbérhez pótlékot fizetni. A lakástörvény értelmében a lakás tulajdo­nosa albérlőt csak a hnb (lakáshivatal) hoz­zájárulásával vehet fel. A hnb (lakáshivatal) hozzájárulása azonban nem szükséges ak­kor, ha albérlőnek a lakás tulajdonosa a gyermekeit, unokáit, szüleit, testvéreit, me­nyét vagy vejét akarja befogadni. Más — távolabbi rokonra — ez a kedvezmény nem vonatkozik. Ha olvasónk távolabbi rokonát akarja ma­gához venni, akkor ehhez a hnb hozzájárulá­sa szükséges. Erről a hozzájárulásról a nem­zeti bizottság az állami lakáspolitika szem­pontjainak tekintetbe vételével szabad mér­legelés alapján dönt. Olvasónk adjon be a hnb-hez megindokolt írásbeli kérvényt a lakástörvény 34. paragra­fusa alapján, és kérje a hozzájárulást ahhoz, hogy rokonát magához vehesse. A kérvény­hez csatolja a rokona munkaadójának az igazolását a munkahelyéről és munkabeosz­tásáról, valamint arról, hogy Kassán nincs lakása, esetleg szerezzen be orvosi bizonyít­ványt a saját maga egészségi állapotáról, amely szerint erre, valamint korára való te­kintettel támogatásra és segítségre szorul, amit a lakás fejében a rokona nyújt majd. Rokona igazolást szerezhetne be arról is, hogy Kassán lakást kért, de se a munkaadó­ja, sem a nemzeti bizottság nem tud neki megfelelő lakáslehetőséget nyújtani, s mint pedagógusnak szüksége van a nyugodt kör­nyezetre (külön szobára), ahhoz, hogy a taní­tásra felkészüljön. Szűcs Sándornak — Komárom (Komárno) üzenjük, hogy előző közleményeinkbe sajná­latos tévedés csúszott be. Az öregségi nyug­díjhoz a II. és III. csoportba tartozó munkák­nál a férfiak korhatára egységesen 60 év. Az 55, illetve 58 év csak az I. csoportba beso­rolt munkákra vonatkozik. Dr. B. G. 19 « K

Next

/
Oldalképek
Tartalom