A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-14 / 7. szám

tettesek egytől egyig rendőrkézre kerültek; a nyomozó ható­ságok viszont épp a törvényszéki szakértők bevonásával tehettek pontot a vizsgálati eljárások végére. Sőt! E büntettek elkövetőinek ügyében időközben már jogerőre emelkedett ítéleteket hoztak a bíróságok; így részint ezekről, részint a hasonlóképpen végződött más esetekről is zokszó nélkül tájékoztathatja az újságírót Horváth Iván rendőr százados, a fővárosi rendőrkapitányság szakértői csoportjának parancs­nok-helyettese. Készséggel beszél arról a felelősségteljes és érdekes, gyakorta bizony kimerítő munkáról, amely a valóságban sokszor egészen másként fest, mint azt mi, a tévében sugárzott krimiken nevelkedett halandók elképzeljük. Nem járok messze az igazságtól ha azt mondom: a bűnelkövetők egyre esélytelenebbekké válnak a szakértői bizonylatokat készítők felkészültségével s felszereltségével szemben. A nyomozók és a szakértők csapatmunkájának eredményekép­pen üvegtörmelékböl, körömnyi szövetmintából, egy-két haj­szálból, lepattogzott festékből, a helyszínen maradt lövedé­kek mozaikjából teljes képet tudnak nyerni egy-egy bűntett­ről. És ez az a pont, amikor a hatósági szervek kerülnek lépéselőnybe a tettesekkel szemben. A bratislavai rendőrka­pitányság szakértői csoportjának munkájából nem hiányza­nak a kívülálló számára szinte hihetetlennek tűnő, bravúros fogások sem. Az ő megállapításaik eredményeire alapozva sikerült például megtalálni annak a külföldi állampolgárságot viselő nőnek a gyilkosát, akinek a szabadban szétszórtan elrejtett testrészeit több mint egy év múltán találták meg egy erdőben! Persze, ilyen esetben nemcsak helyi nyomozás és országos körözés indul, hanem a bűnüldöző szervek nemzet­közi együttműködése is szükségeltetik. § § § Lényegében felfogás kérdése, vajon a negyvenes éveinek elején járó Horváth századosnak van-e magánélete. A krimi­nológusok szakértői csoportjához tartozó rendőrtiszti beosz­tás ugyanis szinte állandó készenlétet kíván. A nagyobb fajsúlyú bűncselekmények kivizsgálása azonnali helyszínelést igényel, hiszen minél több daktiloszkópiai, ballisztikai, defek­­toszkópiai vagy egyéb nyomot értékelhetnek azon frissiben e munkacsoport vegyészei, biológusai, villamossági szakértői, grafológusai, zárszerkezetekkel, irathamisítással lövedékek­kel és fegyverekkel foglalkozó specialistái, annál valószínűbb, hogy részleteiben is feltárják az elkövetett büntettek hátterét. Ezért ha Horváth Iván (vagy közvetlen munkatársainak bár­melyike) a barátaival találkozót beszél meg, ha mozijegyet vesz, rendre azzal a tudattal teszi ezt, hogy terve könnyen füstbe mehet, elvégre éppen akkor lehet rá szükség a szlovák főváros legfélreesöbb zugában, esetleg az ország más pont­ján. így hát mindenhova siet, de nem biztos, hogy a ma megbeszélt időpontban holnap valóban ott is lehet majd ... Míg nála időztem, két ügyben csengetett a telefon és három dologban intézkedett úgy, hogy pár pillanatra magamra hagyott a dolgozószobájában. A százados egyébként feszte­len ember. Szövetnadrágot, kockás inget, nyakkendőt, mel­lényt visel; laboratóriumi munka közben fehér köpenyt hord és aránylag sokat dohányzik. — Mennyit szív? — Ha sima nap van, tehát reggeltől délután fél ötig vagyok itt, akkor talán egy-másfél dobozzal. Ha helyszínelni me­gyünk, akkor többet, ha éjszaka is fent kell lennem, még többet. Nemigen számolom, inkább arra ügyelek, hogy mindig legyen nálam cigaretta. — Hol kezdte pályafutását? — kérdezem, hogy éljek a ritka alkalommal, amikor én tehetek fel kérdéseket egy rendőrtisztnek. — Dunaszerdahelyen érettségiztem. A közbiztonsági tes­tülethez néhány évvel később nyomrögzítőként kerültem. Jelenlegi beosztásomban a hetvenes évek második felétől, a szakosító tanfolyamok elvégzése óta dolgozom. — Nehezebb manapság a nyomozati eljárások sikeres lezárása, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt? — Én elsősorban sokrétűbbnek mondanám teendőinket. Egyre szerteágazóbb és folyamatos szakmai továbbképzést igénylő munkát végzünk. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a megtévedt, a bűnös ember is agyafúrtabb, mint régen. A bűnelkövetők is sokoldalúbbak, esetenként művel­tebbek. Sok tekintetben nehezebb nyomozni, mint régen, ám ha forró nyomra és használható bizonyítékra bukkanunk, a tettesnek nincs esélye, hogy kicsússzon a kezünk közül. Vizsgálati eredményeink bizonyítják, hogy napjainkban már alig vannak megfoghatatlan, esetleg feledésbe merülő ada­tok. Korszerű gépi berendezéseink lehetővé teszik, hogy adott esetben akár évek múltán is visszatérjünk egy-egy ügyhöz. — Okulnak mindebből az emberek? — Igen, de távolról sem a kívánt mértékben. A büntetettek jelentős hányada ugyanis visszaesik. — A bűncselekmények tetteseinek hány százalékát sikerül elfogni? — Túlnyomó többségét, hiszen a pillanatnyilag bizonyta­lannak látszó esetek zömében az elkövetők előbb-utóbb szintén rács mögé kerülnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy nincs tökéletes bűntett, legföljebb a vártnál több kérdőjelet fölvető s ezért a kívántnál talán valamivel lassabban haladó nyomozás van. — A szakértői bizonylatokat végző kriminológusok napon­ta a bűn nyomában járnak. Jó így élni? — kérdezem az osztály önálló épületszárnyának hosszú folyosóján, vizsgálati tárgyakkal és bűnjelekkel teli vitrinek előtt állva. Horváth Iván rendőr százados mélyet szippant cigarettájá­ból. — Hát nem sétagalopp az életünk, de érdekes és izgal­mas. De ami ennél is lényegesebb: tévedést nem tűrő munka a miénk, hiszen esetről esetre sorsfontosságú kérdés, vajon a gyanúsított, a szakértői vizsgálat alapján, vétkesnek avagy ártatlannak bizonyul-e?!... Mindezt a törvényesség szigorá­nak megszilárdítása érdekében tesszük. Őszintén szólva sráckoromban szívesen forgattam detektívtörténeteket, de soha nem hittem volna, hogy így fogom ismerni a bűnüldözés ' ezernyi titkát. MIKLÓSI PÉTER GYÖKERES GYÖRGY FELVÉTELEI KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között min­den héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Világhírű francia regényí­ró. A naturalista iskola meg­alapítója és legjelentősebb művésze. Egyre közelebb került a szocializmus eszmé ihez és a munkásosztályhoz A Dreyfus-perben az igaz ságtalanul elítélt zsidó ka­tonatiszt mellé áll. Kijelen­tette, hogy az alkotás során az írónak éppoly szenvedély mentesnek és tárgyilagos­nak kell Jennie, mint a tu­dósnak. Magyarul szinte az egész életműve megjelent. ÉMILE ZOLA (1840—1902) Kérdés: Müvei közül nevezzen meg egyet. Hírneves dán regényíró, elbeszélő. A szocialista re­alizmus irodalmának nem­zetközileg elismert, klasszi­kus alkotója. Hatása nem­csak a skandináv szocialista irodalomban jelentős, műve­it számos nyelvre is lefordí­tották. Regényeken kívül ki­emelkedő útirajzokat is írt: Olaszországról, Spanyolor­szágról, Izlandról és az 1907-es Oroszországról. M. ANDERSEN NEXŐ (1869-1954) Kérdés: Melyik a legjelentősebb, legismertebb müve? Kiemelkedő orosz regény­író. Egy illegális nyomda létrehozása miatt halálra ítélték, de az utolsó percben az ítéletet négyévi kényszer­­munkára változtatták. Hírne­vét emlékiratai alapozták meg, melyekben a börtön okozta testi-lelki szenvedést szigorú realizmussal írja le. Regényeiben meggyőző erő­vel jelzi a kor embertelensé­gét. A lélek legmélyebb réte­geinek feltárására épülő írá­sai nagy hatással voltak a XX. század művészetére. FJODOR M. DOSZTOJEV­SZKIJ (1821 — 1881) Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. A 2. számú fejtörő nyertesei: Gönczy Julianna, Kistár­­kány (Maié Trakany) Király Mária, Komárom (Ko­márno) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom