A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-14 / 7. szám
tettesek egytől egyig rendőrkézre kerültek; a nyomozó hatóságok viszont épp a törvényszéki szakértők bevonásával tehettek pontot a vizsgálati eljárások végére. Sőt! E büntettek elkövetőinek ügyében időközben már jogerőre emelkedett ítéleteket hoztak a bíróságok; így részint ezekről, részint a hasonlóképpen végződött más esetekről is zokszó nélkül tájékoztathatja az újságírót Horváth Iván rendőr százados, a fővárosi rendőrkapitányság szakértői csoportjának parancsnok-helyettese. Készséggel beszél arról a felelősségteljes és érdekes, gyakorta bizony kimerítő munkáról, amely a valóságban sokszor egészen másként fest, mint azt mi, a tévében sugárzott krimiken nevelkedett halandók elképzeljük. Nem járok messze az igazságtól ha azt mondom: a bűnelkövetők egyre esélytelenebbekké válnak a szakértői bizonylatokat készítők felkészültségével s felszereltségével szemben. A nyomozók és a szakértők csapatmunkájának eredményeképpen üvegtörmelékböl, körömnyi szövetmintából, egy-két hajszálból, lepattogzott festékből, a helyszínen maradt lövedékek mozaikjából teljes képet tudnak nyerni egy-egy bűntettről. És ez az a pont, amikor a hatósági szervek kerülnek lépéselőnybe a tettesekkel szemben. A bratislavai rendőrkapitányság szakértői csoportjának munkájából nem hiányzanak a kívülálló számára szinte hihetetlennek tűnő, bravúros fogások sem. Az ő megállapításaik eredményeire alapozva sikerült például megtalálni annak a külföldi állampolgárságot viselő nőnek a gyilkosát, akinek a szabadban szétszórtan elrejtett testrészeit több mint egy év múltán találták meg egy erdőben! Persze, ilyen esetben nemcsak helyi nyomozás és országos körözés indul, hanem a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése is szükségeltetik. § § § Lényegében felfogás kérdése, vajon a negyvenes éveinek elején járó Horváth századosnak van-e magánélete. A kriminológusok szakértői csoportjához tartozó rendőrtiszti beosztás ugyanis szinte állandó készenlétet kíván. A nagyobb fajsúlyú bűncselekmények kivizsgálása azonnali helyszínelést igényel, hiszen minél több daktiloszkópiai, ballisztikai, defektoszkópiai vagy egyéb nyomot értékelhetnek azon frissiben e munkacsoport vegyészei, biológusai, villamossági szakértői, grafológusai, zárszerkezetekkel, irathamisítással lövedékekkel és fegyverekkel foglalkozó specialistái, annál valószínűbb, hogy részleteiben is feltárják az elkövetett büntettek hátterét. Ezért ha Horváth Iván (vagy közvetlen munkatársainak bármelyike) a barátaival találkozót beszél meg, ha mozijegyet vesz, rendre azzal a tudattal teszi ezt, hogy terve könnyen füstbe mehet, elvégre éppen akkor lehet rá szükség a szlovák főváros legfélreesöbb zugában, esetleg az ország más pontján. így hát mindenhova siet, de nem biztos, hogy a ma megbeszélt időpontban holnap valóban ott is lehet majd ... Míg nála időztem, két ügyben csengetett a telefon és három dologban intézkedett úgy, hogy pár pillanatra magamra hagyott a dolgozószobájában. A százados egyébként fesztelen ember. Szövetnadrágot, kockás inget, nyakkendőt, mellényt visel; laboratóriumi munka közben fehér köpenyt hord és aránylag sokat dohányzik. — Mennyit szív? — Ha sima nap van, tehát reggeltől délután fél ötig vagyok itt, akkor talán egy-másfél dobozzal. Ha helyszínelni megyünk, akkor többet, ha éjszaka is fent kell lennem, még többet. Nemigen számolom, inkább arra ügyelek, hogy mindig legyen nálam cigaretta. — Hol kezdte pályafutását? — kérdezem, hogy éljek a ritka alkalommal, amikor én tehetek fel kérdéseket egy rendőrtisztnek. — Dunaszerdahelyen érettségiztem. A közbiztonsági testülethez néhány évvel később nyomrögzítőként kerültem. Jelenlegi beosztásomban a hetvenes évek második felétől, a szakosító tanfolyamok elvégzése óta dolgozom. — Nehezebb manapság a nyomozati eljárások sikeres lezárása, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt? — Én elsősorban sokrétűbbnek mondanám teendőinket. Egyre szerteágazóbb és folyamatos szakmai továbbképzést igénylő munkát végzünk. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a megtévedt, a bűnös ember is agyafúrtabb, mint régen. A bűnelkövetők is sokoldalúbbak, esetenként műveltebbek. Sok tekintetben nehezebb nyomozni, mint régen, ám ha forró nyomra és használható bizonyítékra bukkanunk, a tettesnek nincs esélye, hogy kicsússzon a kezünk közül. Vizsgálati eredményeink bizonyítják, hogy napjainkban már alig vannak megfoghatatlan, esetleg feledésbe merülő adatok. Korszerű gépi berendezéseink lehetővé teszik, hogy adott esetben akár évek múltán is visszatérjünk egy-egy ügyhöz. — Okulnak mindebből az emberek? — Igen, de távolról sem a kívánt mértékben. A büntetettek jelentős hányada ugyanis visszaesik. — A bűncselekmények tetteseinek hány százalékát sikerül elfogni? — Túlnyomó többségét, hiszen a pillanatnyilag bizonytalannak látszó esetek zömében az elkövetők előbb-utóbb szintén rács mögé kerülnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy nincs tökéletes bűntett, legföljebb a vártnál több kérdőjelet fölvető s ezért a kívántnál talán valamivel lassabban haladó nyomozás van. — A szakértői bizonylatokat végző kriminológusok naponta a bűn nyomában járnak. Jó így élni? — kérdezem az osztály önálló épületszárnyának hosszú folyosóján, vizsgálati tárgyakkal és bűnjelekkel teli vitrinek előtt állva. Horváth Iván rendőr százados mélyet szippant cigarettájából. — Hát nem sétagalopp az életünk, de érdekes és izgalmas. De ami ennél is lényegesebb: tévedést nem tűrő munka a miénk, hiszen esetről esetre sorsfontosságú kérdés, vajon a gyanúsított, a szakértői vizsgálat alapján, vétkesnek avagy ártatlannak bizonyul-e?!... Mindezt a törvényesség szigorának megszilárdítása érdekében tesszük. Őszintén szólva sráckoromban szívesen forgattam detektívtörténeteket, de soha nem hittem volna, hogy így fogom ismerni a bűnüldözés ' ezernyi titkát. MIKLÓSI PÉTER GYÖKERES GYÖRGY FELVÉTELEI KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Világhírű francia regényíró. A naturalista iskola megalapítója és legjelentősebb művésze. Egyre közelebb került a szocializmus eszmé ihez és a munkásosztályhoz A Dreyfus-perben az igaz ságtalanul elítélt zsidó katonatiszt mellé áll. Kijelentette, hogy az alkotás során az írónak éppoly szenvedély mentesnek és tárgyilagosnak kell Jennie, mint a tudósnak. Magyarul szinte az egész életműve megjelent. ÉMILE ZOLA (1840—1902) Kérdés: Müvei közül nevezzen meg egyet. Hírneves dán regényíró, elbeszélő. A szocialista realizmus irodalmának nemzetközileg elismert, klasszikus alkotója. Hatása nemcsak a skandináv szocialista irodalomban jelentős, műveit számos nyelvre is lefordították. Regényeken kívül kiemelkedő útirajzokat is írt: Olaszországról, Spanyolországról, Izlandról és az 1907-es Oroszországról. M. ANDERSEN NEXŐ (1869-1954) Kérdés: Melyik a legjelentősebb, legismertebb müve? Kiemelkedő orosz regényíró. Egy illegális nyomda létrehozása miatt halálra ítélték, de az utolsó percben az ítéletet négyévi kényszermunkára változtatták. Hírnevét emlékiratai alapozták meg, melyekben a börtön okozta testi-lelki szenvedést szigorú realizmussal írja le. Regényeiben meggyőző erővel jelzi a kor embertelenségét. A lélek legmélyebb rétegeinek feltárására épülő írásai nagy hatással voltak a XX. század művészetére. FJODOR M. DOSZTOJEVSZKIJ (1821 — 1881) Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. A 2. számú fejtörő nyertesei: Gönczy Julianna, Kistárkány (Maié Trakany) Király Mária, Komárom (Komárno) 13
